Manta: Szép csendben világsiker lett a magyar sportmárka

Manta: Szép csendben világsiker lett a magyar sportmárka

Utolsó frissítés:

Hercsel Adél Szerző:

Hercsel Adél
Hercsel Adél

A nagy presztízsű New York-i Graphis dizájnmagazin egy kis magyar fürdőruhagyártó kkv legújabb kollekcióját is díjazta. A Manta 6 éve szállt versenybe a legnagyobb nemzetközi sportszermultikkal, ma már csúcsminőségű FINA-engedélyes sportruháik is vannak, amelyekben már a világversenyek sztárjai is döntögethetik a csúcsokat.

„Amint az új társasági törvény engedte, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik első magáncége, azon belül a legelső magánimportőrök voltunk. Eleinte főként távol-keleti országokból hoztunk farmert és sportruházatot, majd ahogy egyre többen zárkóztak fel a műfajban, 2-3 éven belül beláttuk, hogy szakosodnunk kell, különben elsüllyedünk. A külföldi márkák között keresgélve így találtunk rá először a Kangaroos sportcipőre, amiből évente eladtunk 130 ezer párat is, majd a Kappát kezdtük forgalmazni, ami ráadásul időközben csődbe ment, így évekig mi terveztük és gyártottuk itthon a magyar textilipar nagy örömére” – meséli Andrusch János, a Mantaswim ügyvezető társtulajdonosa, hogyan is érkeztek meg az első importsportmárkák Magyarországra.

©

Az építészből lett vállalkozó már a rendszerváltás előtt, az egykori válogatott kapus, Andrusch József révén belekóstolt a sportbizniszbe. „A bátyám a nyolcvanas évek közepén nyitott egy kis sportboltot Kispesten, de a foci mellett alig maradt rá ideje, így engem kért meg, hogy segítsek. Hamar kiderült, hogy ez viszonylag jól megy, és tetszik nekem. 1991-ben János már a legnagyobb múltú, angol úszómárkával, a Speedóval tárgyalt, és a céget nem csak arról győzte meg, hogy ő lesz az úszómárka legalkalmasabb kizárólagos hazai forgalmazója, Európában egyedüliként a gyártási és licencjogokat is kiharcolta.

A Manta végül 2011-ben, a Speedóval való szakításból született. „Nagy megrökönyödést váltott ki, miután nem fogadtam el az anyacég feltételeit, és már nem írtam alá a szerződést” – mondja János, aki hozzáteszi, az így keletkezett űrt próbálták az elmúlt években a Mantával minél eredményesebben kihasználni a szabadpiaci versenyben. Ráadásul a nagy múltú sportóriásnál szerzett tudással és tapasztalatokkal felvértezett friss kkv azért is a lehető legjobb tempóval indult, mert a Nike abban az évben állt le az úszótermékek gyártásával. Mivel látták, hogy alapvető lakossági igény lenne rá, az Arénához és a Speedóhoz hasonló nagy, drága, piacvezető márkák mellett létrehoztak egy 20-40 százalékkal alacsonyabb árfekvésű, de magas minőséget célzó magyar úszómárkát.

Bikinit a Parlamentnek

„Egy induló sportmárka beindítása távolról sem két-három hónapos történet. A brandépítés rengeteg apró lépéssel járó, rendkívül hosszú és idegőrlő folyamat. Hasonlóan nehéz, mint érett személyiségű felnőtté válni. Hat év telt el azóta, hogy 3 millió forintos törzstőkével és 50 milliós bankhitellel belevágtunk, így lassan mehetünk iskolába” – árulja el a cégvezető, aki mindössze tízfős csapatával a csendes és szerény stílus ellenére, igyekezett látványos eredményeket elérni. „Folyamatosan járjuk a versenyeket, és kutatjuk fel a feltörekvő designer tervezőtehetségeket, az egyik nagy álmunk pedig az, hogy pár éven belül a magyar sportolók csúcs Manta dresszben nyerjék az érmeket” – avat be a tervekbe. Jelenleg évente nagyjából 50 ezer Manta terméket adnak el a strandbikinitől kezdve a versenydresszen át az úszósapkáig, amit már életképes mennyiségnek tartanak a cég tulajdonosai, de szerintük ez még nem az igazi. A jövő évtől viszont már szeretnénk komolyabb eredményeket, 1-2 milliónál nagyobb nyereséget látni.

©

Ettől függetlenül, mint mondják, az elmúlt évek hoztak a Mantának kisebb-nagyobb ünnepeket. Ilyen volt a design szakmában nagy presztízsű New York-i Graphis magazin díja, amelyet most júliusban nyert el a Manta 2018-as Cartoon fürdőruha-kollekciója. „Ezt elég nagy elismerésnek érezzük, mert olyan márkák mellett kaptuk meg, mint az Audi, a Budweiser vagy a Jacobs. Ahogyan azt is, mikor már az első kollekciónkkal, magyar márkaként egyedülállóként bekerültünk a Hervis áruházakba, továbbá 2013 februárjában részt vehettünk Münchenben Európa legnagyobb sportvásárán. Hatalmas volt az érdeklődés, szeretettel fogadták a márkát, utána rengeteg megkeresést kaptunk, egyebek között az Amazontól. Azóta az Amazonon keresztül a világ számos országából lehet Manta fürdőruhákat és kiegészítőket rendelni” – teszi hozzá Horváth Violetta, a cég társtulajdonosa.

A kis magyar kkv számára különösen nagy kihívást jelentett a felkészülés a 2017-es vizes világbajnokságra, melynek apropóján szponzorálták a magyar szinkronúszó-válogatottat, és piacra dobták speciális Budapest-kollekciójukat. „A legviccesebb az volt, amikor a vébés katalógust gerillafotózással valósítottuk meg Budapesten. Kibéreltünk egy kis mikrobuszt, és azzal szállítottuk stábot, a fotóst, a fodrászt, a sminkest, a szinkronúszókat, a modelleket. Megálltunk, megfürödtünk pár szökőkútban, de pattantunk ki hirtelen a parlament előtt is. Mire az őrség észbe kapott, már meg is csináltuk a képeket. Amikor odajött az őr, mondtam, hogy várjon még egy kicsit, a csaj mindjárt bikinire vetkőzik” – osztja meg János a költséghatékony marketingtippet. A kollekció és a katalógus végül akkora sikert aratott, hogy a vizes vb alatt tízesével lepték el a külföldi csoportok a Manta kis angyalföldi márkaüzletét.

Drága barkochba

2017 abból a szempontból is nagy év volt a négy-öt méteresre is megnövő tengeri rájáról elnevezett cég életében, hogy sportdresszeik hivatalosan is csúcskategóriás minősítést szereztek. Miután Violetta fölvette a kapcsolatot a Nemzetközi Úszószövetséggel, kaptak egy 120 oldalas szabályzatot, amely inkább tartalmazott irányelveket, mint konkrétumokat. „Miután úgy érzed, sikerült rájönnöd, hogy mire gondolhatott a FINA, befizetsz egy nem jelképes összeget, beküldöd a mintadarabjaidat, amit elképesztő mennyiségű szempont alapján vizsgálnak, majd közlik veled, hogy eltaláltad-e, vagy sem. Ha nem, legközelebb fél év múlva újból fizethetsz, hogy minden kezdődjön elölről” – magyarázzák a cég tulajdonosai, akik hozzáteszik, a szigorúság alapvető célja természetesen az, hogy a 2008-as cáparuhabotrány után (lásd keretes írásunkat) a dresszek ne juttathassák igazságtalan előnyhöz az úszókat.

©

Violetta és János szerint a sok vesződés ellenére megéri belevágni a drága barkochbába, mert a legnagyobb versenyeken kizárólag FINA-engedéllyel bíró ruhákban lehet a medence közelébe merészkedni. Míg a Speedo és az Aréna ellátja felszereléssel a csúcsversenyzőket – még Hosszú Katinka „saját” Iron Lady dressze is az Aréna egyik speciális kollekciója –, addig a Manta a junior és a senior korú, illetve a klubszinten versenyző úszók tömegére támad. János szerint nem mindegy, hogy a sportoló 80-120 vagy 30 ezerért veszi meg a dresszt, amiben indulhat a versenyeken, ahogyan a hétköznapi, fürdőbe vagy strandra igyekvő vásárlónak sem, hogy 15-18 ezer helyett a Mantától már 10 ezerért kap-e olyan jó minőségű fürdőruhát, ami pontosan ugyanazt tudja, mint a nagy márkák termékei.

Cáparuhák békaperspektívából

Andrusch János hatalmas műsorszámnak nevezi a 2008-as „cáparuhabotrányt”, melynek Violettával a Speedo munkatársaiként ők is érezték az oldalszelét. „A Speedo jól kitalálta, és levédette ezt a teflonszerű technológiát. Az úszó szinte lebegett a vízen, leginkább csak a haladásra kellett figyelnie. Nem győztük posztolni a közösségi oldalainkon, naponta dőltek meg a világcsúcsok akkoriban. Az aranyérmek 94 százaléka ebben a ruhában született, amitől nagyon boldogok voltunk. Akkor az összes menő magyar úszó eljött hozzánk, és valamennyiüknek levettük a méreteit. Mivel az Magyar Úszó Szövetséggel kötött szerződésük másik sportszergyártóhoz kötötte őket, végül egyikük sem merte megrendelni” – emlékszik vissza a Manta ügyvezető igazgatója.

Sors Tamás paralimpikont végül támogathatták egy cápadresszel, aki azonnal világcsúcsot úszott benne, majd Pekingben ebben nyert olimpiai aranyérmet. Amint a lakossági értékesítés is zöld utat kapott, Jánosék pár millió forintért bevásároltak a szupererőt adó sportruhából, majd a FINA váratlanul betiltotta. „Összefogott a Speedo ellen a többi sportmárka. Az anyacég persze nem vásárolta vissza a cáparuhákat, cserébe fantasztikus terveket küldött arról, hogy design koktélruhaként hogyan tudjuk újrahasznosítani az egyébként 150 ezer forintos dresszeket. Valószínűleg ők is sokat buktak ezen. A harag azóta is tart a FINA és a Speedo között” – zárja a történetet a cégvezető.

Hozzászólások