Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
A lakásépítésben az 5 százalékos áfa egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott. Az 5 százalékos áfa a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta – derül ki a ma közreadott Építési Piaci Prognózisból.
„Volt olyan lakás, ahol az áfa-kedvezmény az 50 millió forintot is meghaladta. Hatékonyabb eszközökkel ebből a pénzből akár tíz új lakás is megvalósulhatott volna. Nagyrészt ennek az élénkítésnek a következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal kapacitás túlkínálat követ majd” – mondta Varga Dénes közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője.
„Mi azokkal értünk egyet, akik szerint az építőipar és ezen belül a lakásépítés olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Sajnos az elmúlt években bevezetett intézkedések – nem meglepő módon – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem a vár hatást hozták, amit a számok is alátámasztanak” – állítja a kutatásvezető.
Építési Piaci Prognózis
Jóllehet a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023-ig befejezett lakásokra továbbra is érvényes az 5 százalékos áfaszabály, a 2020 első felére várt visszaesést ez nem befolyásolja, és a növekedést továbbra is kisebb üteműnek várják a szerzők, akik szerint 2020-ban jelentős visszaeséssel, azt követően pedig jóval szerényebb növekedési ütemmel kell számolni.
Az ÉPP szerint az építőipar nemhogy nem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúra-kiegyenlítő szerepét, épp ellenkezőleg; itt más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobb konjunkturális kilengéseket láthatunk. Az építőiparban jelentkező súlyos munkaerőhiány egy átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna, ugyanúgy, ahogyan a 2020-ban, és az utána következő néhány évben jelentkező átmeneti kapacitásfelesleg is.
A jelenleg publikált elemzésből is jól látható, hogy régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország. A kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, a fejlettebb régiókban viszont olyan mértékű volumen-ingadozást generált, amit sokkal jobb lett volna elkerülni – állítják a kutatás vezetői, akik szerint súlyos hiba, hogy nincs lakáspolitikai célrendszer, leszámítva a mennyiségi célokat, és az alkalmazkodást az energiatakarékossági uniós követelményekhez.
Építési Piaci Prognózis
„Súlyos hiba volt az ún. "szociális lakásépítésben" a kedvezményes áfa négy évre történő bevezetése, ami kínálati és keresleti oldalon egyaránt a lakáshasználattal szemben elsősorban a befektetőket támogatta. Csak az áfakedvezménnyel egy ún. "szociális" lakáson akár 50 millió forintot is kereshetett az ingatlanbefektető, miközben mindez nem könnyítette, hanem éppen ellenkezőleg, nehezítette a lakáshoz jutást” – állítja az ÉPP. A prognózisban hibának tartják a méltányolható lakásigény eltörlését, valamint azt, hogy a meglévő lakástulajdon nem akadálya a támogatások igénybevételének, és irreálisan magasnak ítélik a három gyermek után járó vissza nem térítendő támogatást, emellett nem tartják indokolhatónak a "Nemzeti Lakáslottó" állami támogatását, és elhibázott ötletnek minősítették a kisebb településekre tervezett magasabb összegű csokot.
A legsúlyosabb hibának azonban a lakástakarék-pénztárak támogatásának megszüntetését ítélik. „Ez nyújtott lehetőséget állami támogatások igénybevételére annak, akinek nem volt pénze új lakás építésére, vagy vásárlására. Ez oldotta a rendszer "gazdagpártiságát" – áll a kutatók közleményében, melyből kiderül, hogy az a lakáspolitika, amelyik számára kiemelt cél a sok új lakás felépítése, nem a legfelső két jövedelmi tizedre koncentrál, mint a mostani, hanem a hat középsőre.
