A kormány felülvizsgálta és elfogadta a „a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” című stratégiai dokumentumot és meghatározta a vállalkozások érdekében a következő két évben elvégzendő kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedéseket – tájékoztat közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). „A kormány célja, hogy a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítésén keresztül a teljes kkv-szektor számára biztosítsa a működéshez szükséges kiszámítható kereteket” – írják.

A stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, melyek az alábbi témákra fókuszálnak:

• Technológiaváltás, digitalizáció, zöld átállás és ESG megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás,
• Vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztráció csökkentést és a megfizethető energia biztosítását,
• Megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése
• A gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása
• A vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.

A problémafelismerés és a célkitűzések örvendetesek, ám a fenti problémák régóta kínozzák a hazai vállalati szektort, és a kormány mindezidáig kevés eredményt ért el az orvoslásukban.

Például a hazai kkv-k digitalizáltsága csapnivaló, ez már tartós lemaradással fenyegeti a magyar gazdaságot. Az „adminisztrációcsökkentés” gyakorlatilag az 1990-es évek óta kormányzati sláger, ám a vállalkozások még mindig nehézkes és túlbürokratizált adminisztrációra panaszkodnak. Az üzleti környezet kiszámíthatóságát pedig a kormány éppenséggel kevéssé javítja, mikor egyik napról a másikra teljesen átalakít adózási formákat (ld. kata), illetve újabb adókat vezet be előkészítés nélkül.