Gyakorlatilag semmi nem indokolja, hogy a kormány május 19-től a drogériákra is kiterjesztette az árrésstopot. A háztartási, egészségügyi és piperetermékek összességében is a fogyasztói kosár legfeljebb 2,5-3 százalékát adják, ezek árának csökkentése tehát önmagában is legfeljebb néhány tizedszázalékponttal járulhat hozzá az infláció csökkentéséhez. Ráadásul ahogy az áprilisi inflációs adatok is mutatják, az élelmiszerek körében sem csökkent különösebben nagyot az árszínvonal, kimondható tehát: az intézkedés indokolatlanul nagy terhet ró az érintett szereplőkre, miközben a hatása minimális.

A csütörtökön kiadott rendelet bár névleg a drogériai termékek árának csökkentése érdekében született, valójában csak az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel bíró illatszer, kozmetikai cikk és tisztálkodószer kiskereskedelmével foglalkozó szereplőkre vonatkozik. Aki tehát mondjuk a Tescóban veszi a wc-papírt, az nem fog találkozni az árrésstop hatásával. Így pedig az intézkedés inflációra gyakorolt hatása még csekélyebb lesz.

A KSH több olyan termék árának havi alakulását is listázza, amelyet a kormány most bevont az árrésstop hatálya alá. A HVG számításai szerint ezek ára 2023 januárja óta jellemzően az azóta mért infláció alatti mértékben nőtt, bizonyos esetekben pedig csökkent is. Legnagyobb mértékben (27 százalék) a mosópor drágult, ezt követi a fogkrém (24,8 százalék), majd a tusfürdő (22 százalék), a toalettpapír és a papír zsebkendő átlagára ugyanakkor (legalábbis a KSH szerint) még csökkent is.

A rendelet vesztesei leginkább a DM, a Rossmann és a Müller, de az ominózus főtevékenységgel működik például a néhány éve feltámasztott Azúr, a Douglas, az Estée Lauder, az Yves Rocher, a Lush és még néhány szereplő – utóbbiaknál azért persze az általános pipere-kiskereskedelem kevésbé hangsúlyos, tehát kimondható, hogy leginkább a legnagyobb drogérialáncok fogják elszenvedni az árrésstop hatását.

A rendelet szerint az árrésstop hatálya alá eső termékkategóriák esetében az árrés nem lehet több 15 százaléknál, miközben a G7 gyűjtése szerint a Rossmann 30, a Müller 34, a DM pedig 56,5 százalékos árréssel dolgozik (a portál ezt az árbevétel, illetve az eladott áruk beszerzési értékének és az anyagköltségeknek a különbségéből számolta ki).

A lap számításai szerint a vállalatok átlagos profitrátája 3-6 százalék körül mozog, ami magasabb, mint a vegyes kiskereskedőknél (például Aldi, Lidl, Tesco, Spar stb.), és ez lehet, hogy már a kormánynak is szemet szúrt – talán úgy gondolták, a súlyos költségvetési hiány foltozgatásakor minden forrás kapóra jön.

A kormány az élelmiszerekhez hasonlóan azt is előírta, hogy az adott termékkategórián belül eladásra kínált saját márkás termékek mennyiségének aránya legfeljebb annyi lehet, mint amilyen arányt ezek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest. Ez egyébként ebben a szektorban nem jelentős, így ez komolyabb fejtörést elvileg nem okozhat az érintetteknek.

15 százaléknál magasabb árrés esetén a hatóság 5 millió forint bírságot szabhat ki termékkategóriánként, a saját márkás termékekre vonatkozó kötelezettség megszegése, illetve termékhiány esetén 500 ezer és 2 millió forint közötti összeget kell fizetniük a renitens üzleteknek.

OKSZ: meg kell hagyni a cégeknek a döntési szabadságot

Pénteken közleményt adott ki a kiskereskedelmi szereplőket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség. Ebben a szervezet elnöke, Kozák Tamás kifejti, amit már korábban többször is megtett: az árrésstop csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak.

A közleményből az is kiderül, hogy az NGM nem egyeztetett a jogszabályalkotás során a szervezettel vagy az érintett szereplőkkel – ahogyan az élelmiszerekre kivetett árrésstop esetén sem.

Az OKSZ meggyőződése szerint az infláció csökkentését hosszútávon már az élelmiszer árrésstop sem szolgálja, de a háztartási- és tisztítószerek bevonása az árrésstopba rövid távon sem indokolt, ugyanazon okok mentén, amelyeket fentebb bemutattunk.

Kozák szerint „a termékkörben az elmúlt 1 évben regisztrált áremelkedés minimális volt, a háztartási szerek pillanatnyilag lefelé húzzák az inflációt, azaz nem volt az elmúlt hónapokban jelentős áremelkedés”. Másrészt a termékkörök súlya a fogyasztói kosáron belül alacsony, a legfontosabb azonban, hogy ezen a piacon – az élelmiszerekkel ellentétben – nagy, multinacionális cégek uralják a márkák zömét, a saját márkás termékek súlya pedig elenyésző, így a beszállítókkal folytatott egyezkedések is jóval korlátozottabbak lehetnek csak.

Drogériában.

Reviczky Zsolt

„Az árrésstop intézménye az élelmiszer termékkörben kétségtelenül hozott átmeneti árcsökkenéseket, de hosszú távú fenntartása káros az egész gazdaságra nézve, hiszen korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket, másrészt döntően olyan termékcsoportokat érint, ahol a kicsi az árrugalmasság, ezért az alacsony ár nem jár együtt a forgalom stabil növekedésével. Ilyen körülmények között az árrésstop kiterjesztése számos vállalkozás működőképességének a végét jelentheti” – vázolja fel Kozák a sötét jövőt.

Hozzáteszi: az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot – mondja az OKSZ elnöke.

Az NGM-et csütörtökön kerestük meg kérdéseinkkel, azt szerettük volna megtudni, hogy

• miért 15 százalékos a drogériáknál alkalmazott árrésstop, szemben az élelmiszer-kereskedők esetében alkalmazott 10 százalékkal,
• mi indokolta a lépést,
• illetve hogy az élelmiszer-kiskereskedők esetében május 31. után is fenn fogják-e tartani az árrésstop intézményét. Válaszuk esetén cikkünket frissítjük.