A brit légierőnél pilótaként szolgált herceg az amerikai fővárosban hasznos kapcsolatokra és tapasztalatokra tett szert. Szoros együttműködést alakított ki a Fehér Házzal, befolyása az idősebb George Bush elnöksége alatt akkorára nőtt, hogy egyszerűen csak Bandar Bushként emlegették. Bob Woodward A támadás története című könyvében azt írta: George W. Bush jelenlegi amerikai elnök előbb tájékoztatta a szaúdi nagykövetet a 2003-as iraki támadás tervéről, mint Colin Powell akkori külügyminisztert.

Bandar hetekkel Fahd király 2005-ös halála előtt személyes okokra hivatkozva lemondott nagyköveti posztjáról. Rossz nyelvek szerint azért, hogy közel legyen a tűzhöz: apja, Szultán herceg lett ugyanis az új trónörökös, miután Abdullah elfoglalta a trónt. A térségben csak a remény hercegének nevezett Bandar anyja afrikai származású rabszolga, apja egyik ágyasa volt. Ám az iszlám törvényei szerint az arisztokrata apa valamennyi fia egyenlő státust élvezett, ezért Bandar is kiváló oktatásban részesült, és hercegnőt vett feleségül. Washingtoni nagyköveti kinevezését valószínűleg annak köszönhette, hogy 1978-ban az izraeli lobbi ellenére elérte az amerikai kongresszus jóváhagyását F-15-ös vadászgépek eladásához Szaúd-Arábiának. A hercegnek kulcsszerepe volt a brit hadiiparnak juttatott, összesen 43 milliárd fontos szaúdi rendelésben is, amiért a korrupciót gyanító BBC szerint a BAE Systems hadiipari konszerntől tíz éven át évi 120 millió fontot kapott. Most mégis pénzre lehet szüksége: 135 millió dollárért árulja coloradói luxusnyaralóját, amely e kategóriában a legdrágább amerikai ingatlan.