szerző:
Balkányi Nóra

Miközben Schilling Árpád a tanárok ügyében több tízezres ellenzéki tüntetésen dolgozott Budapesten, Amszterdamban az általa vezetett Krétakör Alapítványt többek között az oktatás területén végzett munkájáért ünnepelték. Mit jelent az, hogy kevesebb művészet, több aktivizmus? Hollandiába utaztunk a Krétakörrel az egyik legfontosabb európai kulturális díj átadójára.

„Miskolcon élek (...) ahol a munkanélküliek 90 százaléka roma származású (...). A polgármester úgy döntött, kilakoltatja a romákat a város egy negyedéből. Itt laktak az én rokonaim is” – mondta a 17 éves Posta Miklós Amszterdam egyik legrégebbi színházában, több száz ember előtt. A holland királyi család több tagja és az európai kulturális élet fontos szereplői hallgatták. Miklós a Krétakör Alapítvány Szabadiskola programjának egyik diákja. Két társával – a 20 éves erdélyi Márton Ágnessel és a 17 éves budapesti Schultz Nórával – azon a színpadon állt, ahol Őfensége Laurencia holland hercegnő, a Tate Modernt igazgató Chris Dercon és Bert Koenders holland külügyminiszter is a Krétakör munkáját méltatta. „A Szabadiskola előtt rossz véleménnyel voltam a romákról, pedig én is az vagyok (...). Ahogyan egyre többet tanultam a helyzetről, rájöttem, hogy nincsen igazam. Ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más.”

Nálunk csak demokrácia-deficit

Az Európai Kulturális Alapítvány (European Cultural Foudation – ECF) 25 ezer euróval is járó díjának átadóünnepsége éppen egy időben zajlott a március 15-i tanártüntetéssel, amit Schilling Árpád rendezett. Az elismerést így személyesen nem tudta átvenni, de 16-án csatlakozott az átadóhoz kapcsolódó programokhoz. A demonstrációról azt mondta: „Az elmúlt években hiányzott valami a mondat végéről, amitől nyomásgyakorlás a nyomásgyakorlás. Most valóságos a kiállás. Az, hogy lóvéval fogják be a pofánkat, a méltóságunknak már nem elég.”

Mi az ECF?

Az alapítvány 1954-es genfi alapítása óta „az európai kultúra támogatója, mely hitvallása szerint a nyitott, demokratikus és befogadó Európa elengedhetetlen összetevője”. Az ECF-et egy filozófus, egy építész és az akkori holland herceg alapította, akinek elnöksége alatt 1960-ban az alapítvány Amszterdamba költözött. A Krétakör által is elnyert díjat Margit holland hercegnő tiszteletére hozták létre 2008-ban. Azóta minden évben két díjazott kapja. Az ECF a Krétakör mellett a digitális kultúra szabad és demokratikus terjesztésével foglalkozó spanyol Medialab-Pradót ismerte el. Az idei átadót Hollandia EU-elnöksége miatt tartották Amszterdamban.

A ceremónián a díjat Potyondi Linda ügyvezető vette át, Schilling Árpádot pedig felesége, Sárosdi Lilla színésznő képviselte Schilling köszönőlevelének felolvasásával. Ebben többek között azt írta, „a díj visszaadta a hitemet abban, hogy még létezik a szolidaritáson alapuló európai kultúra (...). Hálás vagyok az ECF-nek, hogy Európa figyelmét Magyarországra irányítja (...). Így azoknak a magyar állampolgároknak adnak hangot, akik az EU állampolgárinak vallják magukat és igazi demokráciában szeretnének élni.”

A rendező elmondása szerint ezzel a menedékkérők és menekültek helyzetére is reagált, de alapvető élménye, hogy európaiként hiába ismerjük egymás országainak problémáit – a demokratikus keretek folyamatos csorbítását, a radikális jobboldal és vele a xenofóbia erősödését – nem érdeklődünk eléggé, nem ismerjük fel a veszélyt. „Ukrajna a maga forradalmával és háborús helyzetével például izgalmasabb, mint Magyarország, ahol csak demokrácia-deficit van. Mintha most ébrednének az emberek, hogy ja, az egyik ország problémájából többé is lehet. Egy idő után nem a migránsoktól fogunk félni, hanem a kelet-európaiaktól.”

©

Az ECF szakmai elismerése Schilling elmondása szerint megint új korszakot hozott a Krétakör Alapítvány számára. Végleg elhagyják színházi társulati működést, csak társadalmi projekteken dolgoznak majd.

Az 1995-től Európa-szerte sikeres független színházi társulatként működő Krétakör 2008-ban kezdett el aktívan foglalkozni közügyekkel is. „Nem mehet le az értelmiségi fehér ember a telepre megmondani, hogy hé, nem demokratikus, ahogyan éltek” – mondta Schilling azzal kapcsolatban, hogyan formálódott a munkájuk az elmúlt nyolc évben. „Rájöttünk, hogy a jó akarat nem elég. Komoly felelősségünk van. Mi lesz például azokkal a fiatalokkal, akiket bevonunk egy projektbe, aztán kilépünk az életükből? Hibáztunk pedagógusként művészeti célok miatt, és sokat tanultunk” – foglalta össze a tapasztalatokat.

A váltás után eleinte drámapedagógus és színházi nevelési szakemberekkel kezdtek együttműködni (például a műfajban legrégebben mozgó Káva Kulturális Műhellyel). Az elmúlt időszakban sok más projekt mellett (Tanulj, Alkoss, Gondolkozz!; Utópia Kollégium;  MOBIL) létrehozták az ECF-díj által kiemelt Szabadiskolát, ahol a lényeg a szegregált, hátrányos helyzetben élő vagy bármilyen értelemben elnyomott közösségek segítése, a demokratikus keretek erősítése, gondolkodó gyerekek nevelése. Három év alatt a Juhász Bálint vezette Szabadiskolában 150 középiskolás foglalkozott identitással, migrációval, kirekesztéssel, lakhatási szegénységgel, konfliktuskezeléssel. Schilling azt mondja, most profiltisztuláson megy át a Krétakör – az, hogy ő a társadalmi munka mellett művészként mit és hogyan dolgozik, nem a Krétakör Alapítványhoz tartozik.

Az ECF portréfilmje a Krétakörről

A díjátadón beszélő három szabadiskolás diák az elmúlt években több projektben vett részt. Schultz Nóra azt mondta, mindenki máshonnan indult, de közös bennük, hogy „vannak előítéleteink, adott esetben tévképzeteink. A Szabadiskola erre reflektál: miért gondolom én erről ezt vagy azt, belőlem fakad, vagy társadalmi nyomás?” Nóra azt mondta, a hajléktalan emberekkel foglalkozó plakátkampányuk idején például azt tapasztalta, „a csoportunkban lévő pesti értelmiségi gyerekek nagy részének durva előítéletei voltak. Muszáj ezekre reflektálnunk.” Schultz Ágnes azt emelte ki, hogy romániai magyarként jó volt megismernie és észrevennie más kisebbségek helyzetét is, az iskola pedig főleg abban segítette, hogy jobban kommunikáljon. Abban, hogy tovább tudják-e vinni az Szabadiskolában tanultakat, Posta Miklós azt mondta: „ha órán előkerül valamilyen probléma, amit a Krétakörben átbeszéltünk, akkor persze – ki fogok állni mellette.”

A végén mindent úgyis a költők oldanak majd meg

Katherine Watson, az ECF igazgatója megjegyezte, hogy Magyarország milyen közeli időpontokban nyert el két fontos díjat kulturális területen. „Csak az Oscart jobban ismerik, mint a mi díjunkat” – tette hozzá. Watson azt mondta, gyakori, hogy egy-egy díjazott ország kormánya nem törődik az elismeréssel. „Kortárs kultúrával foglalkozunk, ami természetnél fogva kritikus a hatalommal szemben. A művészet egyik legfontosabb szerepe, hogy tükröt tartson” – mondta. „A lényeg a párbeszéd.” Arra reagálva, hogy a díjátadón a holland külügyminiszter kiemelte a kultúra szerepét a mostani kritikus európai helyzetben, azt mondta, nem először hallja így beszélni a minisztert: „Mondta már, hogy a végén úgyis mindent a költők fognak megoldani.”

Schilling Árpád a tanártüntetésen vezényel
©

A díjátadó másnapján az ECF Schillinget meghívta egy művészet és aktivizmus témában zajló kerekasztal beszélgetésre is. Itt a rendező azt mondta, „művészként elég hülye kérdésnek tűnt, hogyan lehetnénk valóban hasznosak, de számomra ez vált fontossá. A színházban csak beszéltünk a problémákról, nem megoldottuk őket.” A 2008-as váltás után a Krétakör nehezen meghatározható formában működött egészen 2015-ig.

„Aktivizmussal foglalkoztunk? Igen. Kritikus színházat csináltunk? Azt is. Nem lehetett pontosan belőni. Lebegtünk. A határterületnek sem az európai szakmai, sem a politikai közeg nem kedvezett. Egyre kevesebb támogatást kaptunk, aztán az államiról le is mondtunk.”

A Krétakör vitt például Norvég Civil Támogatási Alap támogatta projekteket, így őket is vegzálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Nyolc éve arról volt szó, hogy az előadóművészet eszköztárát szeretném társadalmi ügyekben használni. Most a mondat elejét elhagyom” – mondta.” Akkor nehezebb volt. Segíteni szerettem volna, de kívülről csak az látszott, hogy kirúgtam negyven embert és megszüntettem egy tök jó színházat, mint aki meg van bolondulva. Most sokkal konkrétabban látom, mi a cél. Azon kell dolgoznunk, hogy ne akarjunk mindent és azonnal megoldani.”

Princess Margriet Award for Culture díjjal járó pénzösszeget az Krétakör Alapítvány online archívumának fejlesztésére fordítja. A linken a mai naptól az elmúlt húsz év munkája nyilvánosan kutatható.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem adhatják ki a szülőknek a tájékoztatást a gyerekük iskolaérettségi vizsgálatáról

Nem adhatják ki a szülőknek a tájékoztatást a gyerekük iskolaérettségi vizsgálatáról

Egyre biztosabb, hogy márciusban új iPhone érkezik, a 9-es

Egyre biztosabb, hogy márciusban új iPhone érkezik, a 9-es

Videó készült egy vuhani kórház belsejéről, ahol koronavírussal fertőzötteket ápolnak

Videó készült egy vuhani kórház belsejéről, ahol koronavírussal fertőzötteket ápolnak

Meghalt a brit Love Island műsorvezetője

Meghalt a brit Love Island műsorvezetője

2006-ban eltűnt, most ajánlott fel tízmillió forintot a rendőrség a nyomravezetőnek

2006-ban eltűnt, most ajánlott fel tízmillió forintot a rendőrség a nyomravezetőnek

2 millió helyen szivárog a talajból a metán az Északi-sarkon

2 millió helyen szivárog a talajból a metán az Északi-sarkon