Hihetetlen, de most már kisebbségben vannak azok a mindenki által ismert Disney-mesék, amelyeket nem vesz újra elő a stúdió a közeljövőben. A héten jön A szépség és a szörnyeteg-film, de nézzük, melyek azok a rajzfilmek, amik még váratnak magukra a feldolgozással – és sorra vesszük azokat is, amiket várhatunk a következő években.
Afelől már nincs kérdés, hogy a Disney 2017-ben a legnagyobb filmstúdiónak számít: saját animációs filmjeikkel még mindig tarolnak (a Zootropolis épp most nyert Oscart, de a Vaiana is szépen teljesített), de többek közt hozzájuk tartozik a Pixar (a stúdió készítette a tavalyi év legnagyobb bevételét termelő filmjét, a Szenilla nyomában-t), a Star Wars-brand és a Marvel is.
Eredeti tartalommal persze ma már nem lehet nagyot kaszálni, nem csoda, hogy néhány éve belevágtak az újrahasznosításba: az Alice Csodaországban Tim Burton-film lett, a Csipkerózsika sötét oldalát a Demónában dolgozták fel Angelina Jolie-val, a Hamupipőke-filmet Kenneth Branagh rendezte meg, és A dzsungel könyve-mozi is nagy siker volt, ahogy a nálunk ezen a héten mozikba kerülő A szépség és a szörnyeteg is bátran számíthat bevételi rekordokra Emma Watsonnal.
De mi az, amihez egyelőre nem nyúlt még a stúdió (legalábbis nem jelentették be)? Először is, mi számít Disney-klasszikusnak: a kilencvenes évek végén zárult le a nagy rajzfilmes feltámadás utáni aranykor, szóval csak a 20. századi alkotásokat soroltuk ide, és csak azokat, amelyek Magyarországon is sikeresek voltak – bár ez kétségtelenül szubjektív.
Ezeket szem előtt tartva összesen öt olyan nagy Disney-animáció van, ami egy darabig nem számíthat feldolgozásra. Az 1942-es Bambi, az 1955-ös Susi és Tekergő és az 1970-es Macskarisztokraták esete teljesen érthető: ugyan A dzsungel könyvével bizonyították, hogy a többségében állatokat szerepeltető történet is működhet tökéletesen életszerű CGI-jal, de azért ott legalább volt egy Maugli főhősnek. Igaz, Az oroszlánkirályból is készül film.
A kilencvenes évek terméséből viszont két alkotás is kimaradt a remake-dömpingből. Az 1995-ös Pocahontas mellőzésén sem kell nagyon csodálkozni, visszatekintve rengeteg kritikát kap a történelmi torzítások és az amerikai őslakosok káros sztereotipizálása miatt, ráadásul nem egy eredeti történetről van szó, szóval nem is a Disney tulajdonát képezi a brand – legutóbb például Terrence Malick készített nagyszabású filmet Pocahontasról, a 2005-ös Az új világban (bár egyesek az Avatart is ennek a feldolgozásának tartják).
A másik nagy kimaradó sem a Disney eredeti ötlete alapján készült: az 1996-os A Notre Dame-i toronyőr Victor Hugo regényének animációs feldolgozása, amelyből 1956 óta nem készült nagy mozis produkció (akkor Anthony Quinn volt Quasimodo, Gina Lollobrigida pedig Esmeralda).
A Herkulest és a Tarzant az univerzális történetük miatt nem számítottuk ide, de ezekből egyébként is készült film az elmúlt pár évben, más stúdióktól.
És akkor emlékeztetőül, jelenleg így áll a Disney élőszereplős remake-einek listája, már amennyit tudni róluk:
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
