Emőd Péter
Emőd Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországon is több épületet, köztük a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát tervezte a száz éve elhunyt Otto Wagner, a modern építészet előfutára és Bécs arculatának egyik megálmodója.

Gyászos esztendő volt 1918 Ausztria művészeti életében (is): az ország néhány hónap alatt négy meghatározó művészét veszítette el: a századelő legnagyobb festőit, Gustav Klimtet és Egon Schielét, valamint a Klimttel együtt a Wiener Sezession alapítói közé tartozó Koloman Moser grafikus-formatervező-iparművészt és Otto Wagner építészt. Haláluk centenáriumának évében mindannyiukra nagyszabású programsorozattal emlékeznek hazájukban.

Négyük közül egyedül az 1841-ben született Wagnernek adatott meg hosszú élet. Schiele 28, Moser 50, Klimt pedig 55 éves korában hunyt el, Wagner viszont a 76. évét is megérte. Mintha érezte volna, hogy nem kell sietnie; karrierje apróbb lépésekben ívelt felfelé. Pályájának első évtizedeiben a kor ízlését és igényeit tükröző, a historizmus és az eklektika jegyeit magukon viselő villákat, bérházakat, elvétve középületeket tervezett, és kevés jel utalt arra, hogy később reformer, az akadémikus építészet megújítója lesz belőle.

A paradigmaváltás az 1880-as években következett be, amikor Wagner az akkoriban hirtelen avulásnak indult formanyelvet már meglehetősen szabadon kezelte, újfajta alaprajzokkal és szerkezeti megoldásokkal kísérletezett. Az áttörést az 1893-as év hozta meg számára. Túl az ötvenen megnyerte Bécs általános városrendezési pályázatát, s bár elképzelése nem valósult meg, ettől fogva vezető szerepet játszott a város infrastruktúrájának fejlesztésében. Egy évvel később megbízták a bécsi városi vasút és a Duna-szabályozás terveinek kidolgozásával. Az előbbi élete egyik fő műve lett, s a 40 kilométernél hosszabb, részben magasvasútként működő hálózat, a több mint 30 állomás zöme ma is a városi közlekedés meghatározó eleme. A föld alatt kialakított állomásokhoz kis pavilonokat, az úttest szintje felett futó vonalakhoz viszont monumentális állomásokat tervezett, amelyek egységes stílusukkal könnyen felismerhetők voltak. Wagner ekkor már 70 munkatársat foglalkoztatott műtermében, köztük a később szintén a „nagyok” közé emelkedett Joseph Olbrichot és Josef Hoffmannt.

A bécsi Karlsplatzon Otto Wagner pavilonja és az építész festményen megörökítve. Merészen újszerű
©

Ezek az évek fordulópontot hoztak oktatói és elméleti munkásságában is. 1894-ben nevezték ki a Művészeti Akadémia építészeti mesteriskolájának vezetőjévé – e funkciót közel két évtizeden át töltötte be –, és nem sokkal később megjelent Modern építészet című könyve is, ami egy csapásra a „bécsi modernek” egyik vezető teoretikusává tette. A műben Wagner leszámol az eklektikával, és egy olyan „hasznos stílus” mellett tör lándzsát, amelynek megjelenési formáit az épület szerkezete és funkciói határozzák meg – miközben felfogása szerint a tervezés művészet, az építészet több, mint „csak” funkcionalista mérnöki alkotómunka. Pályafutásában az első nagy váltást a historizmusból, az eklektikából a szecesszióba való átmenet jelentette. E korszakának jellegzetes termékei a századfordulón épült bécsi bérházak, köztük a mázas kerámiával burkolt Majolika-ház. Később a szecessziót is meghaladta; a Bécsi Posta-takarékpénztár épületének letisztult formájával, mesteri térkezelésével, korszerű anyaghasználatával már a modern építészet előtt álló utat jelölte ki. A belsőépítészként, formatervezőként is aktív Wagner az épületre mint összművészeti alkotásra tekintett, s ennek jegyében ő tervezte a Postatakarék berendezési tárgyait is. Újító szelleme a templomépítészetben is megmutatkozott; ugyancsak „főmű-státust” élvez a steinhofi elmegyógyintézet monumentális, szintén a múlt század első évtizedének közepén épült temploma. Az építészetnek a hagyományok által különösen erősen kötött területére is becsempészte merészen újszerű szemléletmódját. Az aranyozott kupolával koronázott, márványburkolatú kubust a bécsiek máig Wagner-templomként emlegetik.

A nagy sikerek ellenére később elmaradtak a hasonló súlyú megbízatások. Hiába pályázott, tervei rendre elbuktak a konzervatív szakmai körök fokozódó ellenállásán, amelyeknek komoly támogatója volt Ferenc Ferdinánd trónörökös, a modern törekvések esküdt ellensége. Az építész már a steinhofi templom felszentelésekor személyes vitába keveredett Ferenc Ferdinánddal, 1914-ben fel is jegyezte a naplójába, hogy a trónörökös halálával „elhárult az elmúlt 15 év legnagyobb akadálya a modern építészet fejlődésének útjából” – ám ebből ő már nem tudott profitálni.

Wagner élete és munkássága több ponton is kapcsolódott Magyarországhoz, ami persze az Osztrák–Magyar Monarchia évtizedeiben nem volt meglepő. Első itteni munkája 1867-ben a versailles-i Kis-Trianon-kastély ihlette Mocsonyi–Teleki-kastély volt a ma Romániához tartozó Kápolnáson. Ez idő tájt született meg legismertebb magyarországi műve, a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga is – az első nagyobb, közösségi célokat szolgáló épület, amit tervezőként jegyzett. A romantikus és a mór építészet stílusjegyeit is magán viselő, hányatott sorsú zsinagóga az állami forrásokból jelenleg folyó rekonstrukció nyomán hamarosan eredeti szépségében fogadhatja látogatóit. A zsinagógával lényegében egy időben kapott megbízást Wagner a Balaton környéki földbirtokos Freistädtler Antal Ipar-udvarnak nevezett budapesti, Bajcsy-Zsilinszky úti négyemeletes bérházára is.

A pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. Maradandó formák
©

Mindhárom magyarországi épület tervezésében és kivitelezésében közreműködött a Bécsben tanult, majd Wagner irodájában dolgozott Kallina Mór is, akivel Wagner 1881–1883-ban az Országház építésére kiírt pályázaton is együtt indult. Munkájuk – Steindl Imre, Hauszmann Alajos, valamint Schickedanz Albert és Freund Vilmos közös pályaművének társaságában – a négy első díj egyikét nyerte, ám végül Steindl terve valósult meg. Két évtizeddel később, 1901-ben megtervezte az Osztrák–Magyar Bank új budapesti székházát is, ami szintén papíron maradt. S bár ő maga csak az említett épületeivel van jelen Magyarországon, hatása jó néhány hazai építész, így Vágó József, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula vagy Lamping József munkáiban is visszaköszön.

Négy évig tartó első kapcsolata – amelyből két gyermeke született – és egy másfél évtizedes, meglehetősen boldogtalan házasság után, ugyancsak két közös gyerekkel, Budapesthez kötődik Wagner életének egyik legszebb napja is. 1884-ben, az újabb frigy kedvéért az unitárius vallást felvéve, itt esküdött örök hűséget élete nagy szerelmének, Louise Stiffelnek, aki újabb három gyerekkel ajándékozta meg.

Bécs a centenáriumára két nagy kiállítással is készült. Az életművét több mint 50 év óta újra a maga teljességében bemutató, október elejéig látogatható tárlatnak a Wien Museum ad otthont, míg az iparművészeti múzeum, a MAK október végén záruló, Post Otto Wagner című kiállítása főként kortársaira, tanítványaira és az építészek későbbi nemzedékeire gyakorolt hatást vizsgálja. A cím szójáték, a Post egyszerre utal az említett Posta-takarékpénztárra és a „poszt-Wagner”, azaz a Wagner utáni korra. Azt talán mondani sem kell, hogy külön fejezet foglalkozik Wagnerrel a Bécsi Építészeti Központ állandó kiállításán is, a múzeumi negyedben. S akinek ennyi nem elég, az idén benevezhet egy különleges városnézésre is, amelynek keretében az építész valamennyi jelentős bécsi művét megtekintheti.

A cikk eredetileg a HVG 2018/32. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fejszével ütötte agyon a feleségére támadó medvét a román férfi

Fejszével ütötte agyon a feleségére támadó medvét a román férfi

Ön szerint mit csinál ez az ember az Emmiben? Szavazzon!

Ön szerint mit csinál ez az ember az Emmiben? Szavazzon!

A VW új hátsó lámpáját okostelefonról lehet személyre szabni - önnek hogy tetszik?

A VW új hátsó lámpáját okostelefonról lehet személyre szabni - önnek hogy tetszik?

Kitalálja, melyik évben járunk? Így köszönte meg az áramszolgáltató az állami kitüntetést

Kitalálja, melyik évben járunk? Így köszönte meg az áramszolgáltató az állami kitüntetést

321 ezer forintra mérték a magyar átlagfizetést

321 ezer forintra mérték a magyar átlagfizetést

Lebontották a Kétfarkúak pécsi buszmegállóját

Lebontották a Kétfarkúak pécsi buszmegállóját