Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készségeinek fejlesztésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Foki Tamással, az ESTÖRI nevű történelmi verseny zsűrielnökével, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

Rákosi Mátyás beszélget Germanus Gyula elvtárssal. A rögtönzött színpadon a nemzetközi hírű orientalista-nyelvész Almássy László Afrika-kutató független tudósi tevékenységét védi, Rákosi erre egyre fenyegetőbb hangnemben, a kommunista kor nyelvén válaszolgat. Érezni, hogy a tudós minden megnyilvánulása érveket kínál majd a másik elítéléséhez.

Egy másik jelenetben Szent-Györgyi Albert próbálja meggyőzni Kállay Miklóst arról, hogy ő remek kiküldött lenne Isztambulban, és el tudná érni a háborúból való fájdalommentes kiugrást. Ám a miniszterelnök ebben kételkedik, szerinte egy tudós erre a feladatra nem alkalmas.

Ilyen típusú jelenetek kidolgozása és előadása is a része volt az idei – a Kárpát-medencei magyar tizedikes középiskolásoknak kiírt – ESTÖRI versenynek (a döntőt itt lehet megnézni), amelyet most harmadik alkalommal szervezett meg az Esterházy Magánalapítvány. A korábbi versenyek elsősorban az Esterházy családra fókuszáltak, idén viszont a 20. század viharos, 1936-1956 közötti húsz éve volt a tárgyalt időszak.

Ez pont egy olyan két évtized, amiről a közbeszédben sincs konszenzus. Nap mint nap látjuk, hogyan írja felül, sajátítja ki a maga számára a politika ezt kort.

„Izgultunk mi is, hogy félremehetnek dolgok. De a diákok nagyon érzékenyen, nagyon szépen dolgozták fel az általuk kiválasztott eseményeket, hősöket”

– mondja Foki Tamás.

©

A többkörös versenyben az adott korról szóló ismeretekről számot adó hagyományos tesztek mellett egy sor kreatív feladatot kellett megoldaniuk a versenyző háromfős csapatoknak, az egyik legérdekesebb kihívás pedig az volt, hogy a diákok ne a kor nagy történelmi személyiségeit, hanem inkább a helyben élt, kevésbé ismert alakokat mutassák be filmeken, Power Point-bemutatókon, vagy, mint láttuk, dramatikus formában. Olyan személyiségeket, akik a diktatúrákban vagy azok árnyékában helytálltak.

A nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Gimnázium például Brusznyai Árpádnak, a forradalmi mozgalmak egyik helyi vezetőjének a történetét kutatta fel és mutatta be. A pedagógusból lett forradalmár Brusznyait annak ellenére is kivégezték 1956 után, hogy többek közt ávósokat mentett, hogy ne lincselje meg őket a tömeg. A diákoknak Brusznyai lánya mesélt, utánajártak az eseményeknek, sőt szülőkkel, diákokkal az eredeti helyszíneken rekonstruálták a forradalmi napokat.

Egy kassai csapat a málenkij robot után kutatott, idősotthonokba járt, emlékmorzsákat gyűjtögetett össze, sőt előkerültek az egyik fiú dédapjának feljegyzései is. Ezekből állították össze az előadásukat és a kisfilmjüket.

„Ezekhez hasonló, nagyon szép emberi példákat találtak meg és dolgoztak fel a diákok.

Összességében azt láttuk, hogy megértették: az emberi helytállás nem annyira a korból, inkább az emberből magából fakad, és bizonyos körülmények ellenére is lehetséges, sőt talán kötelesség is”

– mondta Foki, aki a versenyről kiemelte még, hogy a diákok egy nagyon nehéz időszakot is képesek voltak humorral, sokszor szarkazmussal bemutatni, ezek alkalmazása pedig a megértést segítette, nem a humor tárgyát figurázták ki.

És megkapták a visszajelzést is. „Élményekbe és érzelmekbe csomagoltátok a tragédiában gazdag múltat, de ti magatok mutattatok kiutat azzal, ahogy bizonyítottátok, hogy értitek és tisztelitek azt. A digitális hátterek közül sok életre kelt, komplex, értő, alapos gondolkodást és tervezést vittetek végbe. Ezekkel a képességekkel, amelyeket ma itt bemutattatok, bármit meg tudtok csinálni, nincs az az érettségi bizottság, ahol nem tudnátok eladni magatokat, ezek a tudási képességek a valódi életetekben elkísérnek benneteket” – mondta a diákoknak.

A Fazekasban tanító Foki egyébként úgy véli, a történelem tantárgy ilyen kreatív, a diákok tevékenységére, kooperációjára épülő feldolgozása nemcsak a versenyeken, hanem a napi oktatási gyakorlatban is hatékonyabb volna, mint hagyományos módon: „Kutatás, vitatkozás, belehelyezkedés. Nem új dolgok ezek, a régiek is pontosan tudták. Volt, amikor jobban ment, volt, amikor kevésbé, mert szorított az idő, a szakfelügyelet, a tananyag. Most megint inkább ez utóbbi van, de ennek ellenére lehet időt szakítani ezekre.”

Ő maga is érzi, hogy kénytelen változtatni a saját tanítási gyakorlatán, mert másképp már egyszerűen nem megy. Nemrég például a nagyhatalmak szövetségi rendszerének kialakulása volt a téma, ami a száraz tankönyvi leírás alapján unalmas a diákok számára. „Kitaláltam, hogy a tanulókat csoportba osztom, ahol az egyes csoportok adott országokat jelenítettek meg. Ők maguk próbáltak diplomatákat küldeni a többi országhoz, így alakultak ki a szövetségek. Jó óra lett, igaz, majdnem megbukott a tervem. A gyerekek ugyanis nyilván tudtak már valamit ezekről a szövetségekről (mert ők nagyon sokat tudnak a világról, áramlik az információ), és azt kérdezték, hogy lehet-e fiktív szövetségeket kötni. Mondtam, hogy lehet, de azért vegyék számításba a gazdasági érdekeket, a katonai erőket stb. Meg is köttettek a szövetségek, de azt is át tudtuk beszélni, hogy akár alakulhattak volna máshogy is a viszonyok. Nagyon élvezték a diákok az órát, és közben sokat tanultak, hiszen össze kellett írniuk az érveiket pró és kontra.”

©

A kiegyezés témáját is hasonlóképp dolgozták fel. „Volt a Ferenc József körüli csoport és egy Deák Ferenc körüli csoport, voltak tanácsadók, küldöncök. Utóbbiak hozták-vitték az érveket. Nyilván sok minden előjött ekkor, a végén természetesen rendszerezni kellett az ismereteket. Ha nem csinálnék ilyen rendhagyó órákat, akkor nehezen tudnám lekötni a gyerekeket. Lehet persze hagyományosabb módon is tanítani, de egyszerűen muszáj filmeket, PPT-bemutatókat, animációkat, kiselőadásokat beiktatni a tanulási folyamatba.”

De mi van az olyan tananyagokkal, mint a 20. századi történelem, amellyel kapcsolatban óriási a zűrzavar a közbeszédben is? Például, hogyan lehet a diákok tudására építeni a rendszerváltással kapcsolatban?

©

Nyilván egészen más narratívákat közvetítenek erről a különböző családok. A tanárnak, Foki szerint, tudnia kell az ebből adódó vitákat kezelnie. „Érdemes meghallgatnia minden diáknak azt is, akinek a családja a rendszerváltás vesztesének érzi magát, és azt is, aki a nyertesének. Átbeszélhetjük a biztonság kontra szabadság kérdéskört. Ők melyiket szeretnék jobban? Egy olyan rendszer a jobb, amely a biztonságot nyújtja, de szabadságot nem ad, vagy van szabadság, de egzisztenciális bizonytalanságban élhetnek emberek. Megoldani nem lehet a kérdést, de vitatkozni lehet róla. Persze azt kerüljük el, hogy egymás torkának essenek, akár verbálisan is, kerülendő, hogy a politika szintjére merüljön le a vita” – teszi hozzá a pedagógus.

Az ESTÖRI Kreatív Történelmi Verseny nyertesei

Hagyomány és modernitás – Sorsfordítók a 20. században címmel rendezték az ESTÖRI verseny döntőjét április 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban. Az idei versenyen elindult 149 háromfős csapatból 14 jutott be a döntőbe.

Az első három helyen a nagykanizsai Batthyány Gimnázium Perfetti Sconosciuti, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium EmlékfoszLányok és a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Andrássy Gráciák Kismartonban elnevezésű csapatai végeztek.


A különdíjasok listája itt.

Bővebb információk a versenyről itt.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Egyelőre nem sikersztori, ha mesterséges intelligencia szerkeszti a híreket

Egyelőre nem sikersztori, ha mesterséges intelligencia szerkeszti a híreket

Bécsben kötelező lesz növényekkel beültetni az épületek homlokzatát

Bécsben kötelező lesz növényekkel beültetni az épületek homlokzatát

Elkapták a világ egyik legkeresettebb pedofil bűnözőjét

Elkapták a világ egyik legkeresettebb pedofil bűnözőjét