Történelemtanárok a NAT-ról: Torzított történelmi képet ír elő, aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket

Történelemtanárok a NAT-ról: Torzított történelmi képet ír elő, aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egylete (TTE). Állásfoglalásban szedték pontokba a kritikájukat.

Pénteken este 10-kor hozták nyilvánosságra az új Nemzeti alaptantervet (itt írtunk gyors ismertetést a tervezetről, itt pedig szakértői véleményeket gyűjtöttünk a dokumentumról, a Magyartanárok Egyesülete a magyartanítás katasztrófájának tartja azt).

A TTE a honlapján hozta nyilvánosságra állásfoglalását az alaptantervről. Kifogásolják többek közt, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert, és ebből következően nem előzte meg szakmai párbeszéd, egyeztetés annak kidolgozását.

A TTE nem tud azonosulni a NAT alábbi céljaival, mert azok előtérbe helyezését egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartják, ez – úgy vélik – minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelent: 

„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:
1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;
2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;
3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Az elmúlt két évtized „forrásközpontú és kompetencia-alapú és a tevékenységet központba helyező” és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával szembemenőnek tartják az ismeret és elbeszélés-központú szemléletet. Ez, a TTE szerint, egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába.

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése” – írja a NAT. Mindezt az alaptanterv kontextusában elfogadhatatlannak tartja a TTE, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartják, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen.

A TTE szerint a történelem anyag tele van hitelességi problémával és sokszor torz történelmi képet követel meg. Erről korábbi cikkünkben sorol példákat a TTE elnöke.

Nem tud azonosulni a TTE azzal, hogy az Állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsan „a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását” értik. Általános és konkrét célok között: „nevezze meg a magyar nemzettudat sajátosságait, értse meg a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is; ismerje lakóhelye kulturális és néprajzi értékeit, váljék élményalapúvá lokálpatriotizmusa, személyiségébe épüljenek be a nemzeti közösséghez tartozás emocionális összetevői; mélyüljön el hazaszeretete; értse meg a haza védelmének fontosságát, ismerje meg, hogy a honvédelem milyen feladatköröket foglal magában, és milyen kötelezettséget ró minden magyar állampolgárra.”

Indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartják a honvédelemnek a rendszerváltás óta minden korábbinál erőteljesebb megjelenését, prioritásként való kiemelését, számos tantárgyban hangsúlyos megjelenítését: tanulási eredménynek tekinti „megismeri a haza iránti kötelezettségeit, feladatait”.

A TTE szerint a 2018-as NAT-tervezet egyik legüdítőbb újdonsága az (lett volna) volt, hogy az általános iskolában szakít a szinte kizárólagos kronologikus elvvel. A mostani NAT ezt csak az 5–6. évfolyamon és korlátozottan engedi: „az 5–6. évfolyamon… tantervi témák nagyobb részét történeti korok szerint beágyazott életmód-történeti és portré típusú témakörök adják.” A NAT alapvetően kronologikus és az ókori történelemtől napjainkig ívelő tematikája láttán nem látjuk valós biztosítékait a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.

„A NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk” – összegzi az állásfoglalás. „A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.”

Hozzászólások