Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az iskolabezárás miatt akár észre is vehetné az oktatási rendszer, hogy 2020-at írunk. Technológiailag majdnem minden adott lenne ahhoz, hogy korszerű távoktatásra álljunk át ideiglenesen, ám változtatni kell a pedagógiai szemléleten, s ez már nehezebb ügy. A hátrányos helyzetű térségekben persze nem biztos, hogy a diákok hozzáférnek a nethez, és az sem bizos, hogy van megfelelő eszközük ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a távoktatáshoz. Bemutatunk néhány olyan platformot, amit bármely iskola használhat.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

A járvány megfékezésére tett intézkedések között számos országban döntöttek arról is, hogy bezárják két hétre vagy nem meghatározott időre az óvodákat, iskolákat, egyetemeket. Végül - miután minden parlamenti frakció, köztük a Fideszé is e mellett érvelt - Magyarország kormánya is követte ezt a példát.

Egy országos iskolabezárásnak nyilván rengeteg következménye van, kihat például a gazdaságra (hiszen szülőknek kell otthon maradni), erősítheti a diákok esélyegyenlőtlenségét (hiszen a szerencsésebb családok gyerekei otthon is megkapják a megfelelő figyelmet, míg a hátrányos helyzetű diákok kevésbé), sok százezer diáknak a meleg ételhez való hozzájutás is az iskolához kötődik stb.

Ezek komoly kérdések, amiket nyilván mérlegelni kell. A kormányzati kommunikáció azonban péntek estig ezekről nem szólt, csak arról - mint ezt pénteken reggel Orbán Viktortól is hallottuk –, hogy a közoktatási intézményeket azért nem zárják be, mert a vírus nem jelent veszélyt a legfiatalabbakra, és hogy ha az iskolákat bezárják, az a tanév végét is jelentené egyben, a tanárokat pedig fizetés nélküli szabadságra küldik.

A péntek esti orbáni bejelentés viszont már nem a pedagógusok fizetés nélküli szabadságáról szólt, sőt, őket továbbra is munkára fogja az újonnan bejelentett ideiglenes oktatási rendszer, a "digitális munkarend": távoktatási feladataik lesznek. Sajnos nem szólt Orbán sem az esélyegyenlőség kérdéséről, sem arról, hol kapnak meleg ételt azok, akik eddig csak az iskolában, mint ahogy arról sem, hogy fog működni a digitális munkarend a hátrányos helyzetű térségekben.

Üres osztályterem és folyosó egy müncheni gimnáziumban 2020. március 13-án
©

Biztos, hogy az iskolabezárás = nincs többé tanulás?

Az utóbbi hetek a Nemzeti alaptanterv (amúgy rég megkésett) vitájától volt hangos, de a magyar oktatási rendszernek egyáltalán nem az előírt tartalmak a legfontosabb problémái, inkább az az avítt, a gyerek számára unalmas, értelmetlennek tűnő tanítási módszerek.

A digitális technológia közben nemhogy a kapukon dübörög, hanem a társadalom minden területén mára alapélmény, a munkaerőpiacon alapkövetelmény. Az iskolák viszont, mintha próbálnák magukat elzárni ettől. Az a néhány informatika óra, amit kapnak a gyerekek, általában inkább rossz példák a modern szemléletű pedagógiára, mint reagálások a 21. századra.

A digitália ugyanis nem pusztán egy technológiai váltás, hanem új kultúrát, új szemléletmódot hozott el az élet minden területén.

A ma ismert iskolarendszer az ipari forradalomra adott társadalmi válasz volt. Az akkoriban megjelent futószalagok mellé kellett gyorsan és tömegesen kiképezni a dolgozókat. A baj az, hogy az ipar, a munkaerőpiac, a tudásszerzés azóta jócskán átalakult, miközben az iskola maradt, ami volt: az egyirányú tudásátadás poros múzeuma, ami különösebb kreativitást, gondolkodást nem igénylő munkafolyamatokra készít fel.

©

Rugalmas gondolkodás, problémamegoldás

A 21. századi munkaerőpiac a kulcsszava az úgynevezett scrum, a komplex problémák megoldására kifejlesztett munkavégzési mód, ahol a tevékenységek párhuzamosítva vannak, a szereplők pedig maguk határozzák meg pillanatról pillanatra a feladataikat, annak függvényében, hogy mi a cél. Ez nem könnyű, meg kell tanulni, és erre az iskolában kellene felkészíteni a jövő munkavállalóit. Ehhez azonban alkalmazkodnia kellene az oktatásnak is, el kellene felejteni, hogy a tanítás azt jelenti, hogy ledarálunk valamiféle tudást a passzív befogadóknak.

Inkább olyan problémákat kellene a diákok elé tárni, amelyek megoldását a gyerekeknek kell kitalálni. Ehhez pedig nem kell mindent megtanítani, mert amit a gyerek magától is tud, azt felesleges neki még egyszer elmondani. Amit nem tud, azt sem szabad konyhakészen tálalni nekik, azt kellene elérni, hogy a tudásszerzés igényalapúan kerüljön elő. „Ha a gyerek azt mondja, hogy itt egy probléma, hatszögeket kell kivágnom, és ahhoz meg kell tanulnom a 120 fokos szöget mérni, akkor leül, megkeresi, hogyan kell 120 fokot mérni. Így aktívvá válik a tudás” – magyarázza egy digitális oktatási szakember lapunknak.

Szerinte a jelenlegi oktatás fő baja, hogy az egymás után, a tanári (és tantervi) logikában felépített ismeretátadás lineáris szakaszai nem kötődnek semmilyen célhoz. Ma a tanulás önmagéban a cél, és az már rég nem kielégítő.

©

De hogy jön ide a koronavírus?

Az új szemléletű oktatás a korszerű digitális platformok segítségével folytatható hatékonyan. (Ahol a digitália csak eszköz, a lényeg, hogy erre is támaszkodva lehetne elérni azt a bizonyos scrum-modellt.)

Örvendetes, hogy pénteken legalább estére eljutott a kormányfő és az oktatási akciócsoportja oda, hogy az iskolák bezárása nem feltétlenül jelenti az oktatási folyamat megszűnését. A távoktatás a gyerekek, a tanárok és az ország érdeke is. Ez nem pótolja a tanár-diák személyes interakciót, de nagyon sokat segíthet a tanulás-tanítás folyamatosságában egy ilyen helyzetben.

A távoktatásnak több formája lehet. Minimáltervben a tanár akár emailen is küldhet tanulnivalót a gyerekeknek és kérhet be dolgozatokat, készíthet akár hangalámondásos PowerPoint prezentációt az átadni kívánt tananyagról, Facebook-csoportokban kommunikálhat a diákokkal stb. Nehézkesen, de ezek az egyszerű módszerek is működhetnek valamennyire az iskolákra szerelt lakatok ideje alatt, még ha az ilyen típusú kísérletekkel nem is nagyon lépünk túl a hagyományos tudásátadás formáin.

A neten megtalálható számos, jobb-rosszabb digitális tankönyv, feladattár, gyakorlóprogram is. Az államosítás miatt a tankönyvpiacról kiszorított, de a szakma szerint kifejezetten használható tankönyveket és azokhoz kapcsolódó digitális tananyagokat kiadó Mozaik, a napokban jelentette be, hogy a veszélyhelyzet miatt ingyenessé teszi a kiadványait. érdemes felkeresni a videotanar.hu-t is, ahol a teljes felsőtagozatos tananyagot – 850 videó formájában - ingyen bocsátják a pedagógusok rendelkezésre a Youtube-on, illetve 17 ezer kvízkérdéssel is segítik a távoktatást. Civil kezdeményezésre alakult egy Facebook-csoport is, ami gyűjti a távoktatással kapcsolatos információlat, jó gyakorlatokat.

Falucskai János főiskolai docens adatszerkezetek és algoritmusok gyakorlatot tart hallgatóinak a Massive Open Online Course rendszeren keresztül távoktatásban a Nyíregyházi Egyetem E épületében 2020. március 12-én
©

Iskolai szinten

Lehet, hogy elsőre sci-finek tűnik Magyarországon, de – legalábbis a középiskolások és a felsőtagozatosok számára - sok helyen működhetne hatékonyan egy-egy jó távoktatási platform. Ráadásul számos cég, a kialakult helyzetre való tekintettel most ingyenessé is tette ezeket a termékeit. Némi nyitottságot persze feltételez a pedagógusok részéről, hogy belevágjanak ezek használatába, de egy ilyen helyzetben érdemes elgondolkodni, van-e egyáltalán más hatékony megoldás a kezükben. És most már Orbán Viktor is felszólította őket erre.

A lapunkban is már korábban bemutatott, innovatív pedagógiai megoldásairól ismert angoltanár, Prievara Tibor arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes először is iskolai szinten eldönteni, melyik távoktatási platformot használja az adott pedagógus- és diákközösség.

„Ne azt nézzük, hogy melyik tanár hogyan tudja megoldani a távoktatást, hanem hogy az intézmény milyen lehetőségekkel bír. Minden tantestületben fel tud állni egy néhány fős munkacsoport, ami létrehozza azt a digitális tudásteret, ahova később a többi tanár és a diákok be tudnak csatlakozni. Nagyon meg tudja bonyolítani a távtanulást, ha a diákoknak 8-9 között van egy matekórája a Facebook live-on, utána az Edmodóból letölti az angol anyagot, majd Gmailen elküldi a földrajz dolgozatot, közben Facebook-csoportokban kommunikál az osztálytársaival, a tanáraival, biológiából pedig a házi feladatot Teams-en kapja, és az egészet Google Casroom-ban vagy NEO LMS-en  folytatja” festi le a digitális Bábelt a pedagógus.

Az igazán jó platformok ugyanis a fentieket nagyjából mind tudják. Priavera megjegyzi, hogy a Facebook-live-ot, a Facebook-csoportokat, az Instagramot és a többi olyan platformot, „ahol tudom, hogy árulnak engem és nem tudom, hogy kinek és hogyan”, nem használja szívesen, és nem is ajánlja senkinek távoktatásra. Ezek nem oktatási felületek, de azért is rosszak tanításra, mert nagyon elterelik a használók figyelmét. Egyfolytában villognak, értesítéseket küldenek és még számtalan módon próbálnak kizökkenteni a munkából.

©

Választék tényleg van

Nagyon jó platform viszont Prievara szerint például a Microsoft Teams. Ez ingyenesen jár minden magyar iskolának, több száz helyen használják is, ezekben nem is lesz gond átállni otthoni tanulásra, ha kell. A Teams-szel tudnak a diákok és tanárok kommunikálni, közösen dolgozni dokumentumokon, lehet tananyagot kiosztani, értékelni és még egy sor dologra képes a platform. Prievara szerint a setup-rendszere kicsit ugyan bonyolult, de ha valaki beállítja, és utána elmagyarázza a tanároknak, gyerekeknek a használatát, akkor abszolút alkalmas pillanatok alatt a távoktatásra.

De létre lehet hozni egy Google Clasroom-ot – folytatja a jó példák sorolását a szakember -, érdemes használni távtanításhoz egy-egy Google-drive mappát, amelyben a tanárok a gyerekekkel, egyes csoportokkal közösen szerkeszthetnek dokumentumot, miközben Skype-on értekezhetnek.

„Ha egy tanár nagyon menő, megteheti, hogy felveszi valamilyen alkalmazással videóra a magyarázatait (10-15 percnél nem érdemes hosszabban), ezeket felteszi a Youtube-ra privátra állítva, és valamilyen Google Cassroomban megosztja. Így akár azt is tudja a tanár követni, hányan nézték meg a videót.”

Prievara és társai fejlesztése a hashtag.school távoktatás rendszer, aminek a koronavírus-helyzetre reagáló, a veszélyhelyzet idejére ingyenesen hozzáférhető változata a sos.hashtag.school a terveik szerint (ez a most rohammunkában beindított teszteléstől függ) hétfőtől lesz hozzáférhető. Ebben „a jó értelemben vett pedagógiai halálcsillagban” van gamification modul, lehet értékelni a rendszerrel, része egy naptár, amivel ki lehet osztani különböző feladatokat, be lehet kérni leadandó dolgozatokat, azokat online javítani és becsatornázni az egészet az értékelési folyamatba. Nagyon hasznos funkciója, hogy saját tananyagot lehet készíteni vele viszonylag egyszerűen, mindenféle multimédiát el tud fogadni. (Amíg a térkapacitás bírja, de ha nem, az ígéretek szerint bővítik.) Most fog indulni (szintén a tesztelések eredményétől függően) az előadásokat streamelő rendszer, és a szeminárium verzió is, amivel 20-30 diák tud egyszerre részt venni közös foglalkozáson. Azaz akár egy egész osztállyal lehet neten „órát tartani”. Ráadásul igazolható, ki mikor, mit látott, min vett részt.

Kulcsemberek kellenek

Bármely fent emlegetett vagy egyéb más platformot (például olyan feladatkészítésre és -kiosztásra alkalmas programokat, mint a LearningApps vagy a Quizlet, a matekhoz használható GeoGebra vagy más appokat) is használ egy iskola, kicsit utópisztikusnak tűnik, hogy a több évtizede a „katedrához szokott módszerekkel” tanító pedagógusok átálljanak ilyen távoktatási formákra.

Prievara szerint ugyanakkor nem feltétlenül elérhetetlen, és a helyzet akár ki is kényszerítheti, hogy belevágjon minél több iskola egy ilyenbe. Kell persze egy-két innovatív, a digitális világban jártasabb kolléga a tantestületben, aki elvégzi a szükséges beállításokat, aki felkészíti a tanárokat. De ilyen mindenütt akad. „És ha valaki eltökéli reggel nyolckor, hogy már pedig ő belevág, mondjuk a hashtag.school platform, használatába, 8.15-kor már kezdheti az óráját.”

©

A vírus szülhet valódi oktatási reformot

Különböző településeken és iskolákban különböző működő távoktatási módszerek lehetnek. És nyilván a hátrányosabb régiókban nem is biztos, hogy erre lesz technológiai lehetőség. Van, ahol helyi streamen keresztül fogják felkészíteni, ha kell, az érettségizőket a vizsgákra, és a fontosabb tárgyakat így fogják oktatni az otthonmaradt diákoknak. Van, ahol a távmunkára fejlesztett rendszereket vetnek be az iskolátlanított helyzetben a tanításra. Az Európa 2000 Középiskola már tesztelte is az Office 365-re alapuló rendszerét, a Külkereskedelmi Szakgimnázum pedig előre felkészült az iskolabezárásra és rögtön átállt a távoktatásra.

„Tulajdonképpen a vírus akkora lökést adhat az ilyen digitális oktatási innovációknak, mint eddig semmi” – véli a szakember. Szerinte a társadalom és a technológia már rég készen állt a váltásra, de a rutin, a megszokás fenntartotta a régi módszereket.

Rengeteg pénz ment el a Digitális Jólét Programra, van egy kormány által rég elfogadott Digitális Oktatási Stratégiánk is - ezekről ma már semmit nem hallani. Pedig, ha saját stratégiáját tartotta volna a kormány, most talán számára sem tűnne ennyire idegennek a digitális átállás, és a távoktatás. Orbán Viktor kicsit ködösített erről a témáról, és jövő tanévre ígérte a fejlesztéseket e területen.

Most viszont nincs más választás: újra kell gondolni és a valós igényekhez szabni az oktatást. És ebből még jól is kijöhet a magyar iskolarendszer.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Halálos baleset történt Heves megyében, teljes az útzár

Halálos baleset történt Heves megyében, teljes az útzár

A korábbinál is rosszabb állapotban vannak Európa természetes élőhelyei

A korábbinál is rosszabb állapotban vannak Európa természetes élőhelyei

Elítélték a siklósi kézilabdázót, aki ököllel ütötte a pályán az ellenfelét

Elítélték a siklósi kézilabdázót, aki ököllel ütötte a pályán az ellenfelét