Magyarországon az iskola egy poros múzeum, a digitális világ oda alig-alig szűrődik be hivatalosan. A gyerekeknek le kell tenni az okoseszközeiket, hogy jobban tudjanak figyelni a katedrán beszélő egyfunkcionális (ismeretátadó) tanárra. Informatikaórán megtanulják a hardverek felépítését és dolgozatot írnak az internet történetéből. A tanulás legfontosabb eszköze a tankönyv (abból is már csak egyfajta). Ja, van most már egy központilag elrendelt KRÉTA-rendszer is, ami sokkal rosszabb, mint némely középiskolás által gyorsan kidolgozott oktatási szoftver, és állandóan lefagy, de legalább már neten is megnézhetjük a gyerek jegyeit és hiányzásait.

Nagyjából itt tartott a magyar közoktatás a digitális átállással 2020. március 13-án estig.

Erre jön valami apró gonosz kis képződmény, amely sokakra halálos veszélyt jelent, ezért megváltoztatja az életünket. És mellékesen kikényszerít egy valódi oktatási reformot, egy valódi digitális átállást.

Múlt pénteken este a Facebookon a miniszterelnök saját, aznap reggeli szavait felülírva bejelentette, hogy mégis bezárják az iskolákat és nem küldik el a tanárokat fizetés nélküli szabadságra, még csak nem is teszik semmissé a tanévet, hanem áttér a rendszer egy új oktatási formára.

Naná, ahogy minden fideszes programnak, elképzelésnek rögtön neve is lett, mintha bárki tudta volna, mi lesz ez, mintha a kormány uralta volna a helyzetet. Tantermen kívüli tanítási rend – mondta Orbán határozottan.

És a tanárokra bízta, hogy hétfőtől a neten tanítsák a gyerekeket!

Még valami olyasmit is mondott, hogy a kormány épp be akarta vezetni a digitális oktatást az iskolákba, de sajnos csak jövőre volt ez beütemezve.

Ennek azonban semmi nyoma nincs. Nyilván arra gondol a miniszterelnök, hogy az utóbbi években milliárdokat költöttünk olyan dolgokra, amelyekben ez a szó, hogy digitális hangsúlyosan szerepelt. Egész pontosan minimum 15 milliárd forintnyi uniós pénz ment el elvileg a Digitális Jólét Programra, amit az internetadó elleni 2014-es tüntetésre válaszul indítottak el. Vezetője Deutsch Tamás lett, aki kapott gyorsan egy „Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos” címet is. A program célja az volt, hogy "Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen".

MTI / Máthé Zoltán

Ez a hangzatos program több alprogramból állt (mindnek a címében szerepelt a digitális szó), az egyik ezek közül a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) bevezetése lett volna, amit a kormány egyébként el is fogadott 2016-ban. És ebben nem az van, hogy 2021-ben kezdődne a digitális átállás, abban az összes határidő mellett a 2018-as évszám van. Többek között olyanokat rögzít ez a papír (ami, ugye, mindent elbír), hogy a kormány biztosítja az összes iskolában a nagy sávszélességű, szupergyors internetelérést és WiFi-t, biztosítja az egyéb digitális eszközöket tanároknak, diákoknak, hogy minden iskolában lesz IKT pedagógiai asszisztens, és szakmányban készülnek a digitális tananyagok és készítik fel a tanárokat az átállásra, stb.

Deutsch biztos a stratégia bemutatásán olyanokat mondott, hogy azon keresztül a magyar oktatási rendszerben az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kap a digitális világ, amihez az oktatáson belül új személetmódra, új pedagógiai módszertanra, új tanulási folyamatokra és a digitalizációra nyitott oktatási környezetre van szükség. Évszámot is mondott! Idézzük: „2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére.” Azt is hozzátette, hogy addigra „a digitális írástudás és -használat, az internet elterjedtségének tekintetében, a pedagógusok digitális felkészültségében, az oktatás digitalizáltságában megelőzi az Európai Unió átlagát”.

Nem vicc. Ezt mondta. Ha ennek csak a fele megvalósult volna, akkor ma semmi baj nem lenne a gonosz vírusok miatti iskolabezárással, minden tanár és diák felkészülten kezdte volna a távoktatást (akármilyen nevet is találnak neki a Fidesz propagandaosztályain).

Majd' elfelejtettük, van még egy szereplő (mondjuk a felejtés nem lett volna véletlen, mert sok vizet nem kavart itt sem), úgyhogy a történeti hűség kedvéért tegyük hozzá, hogy épp 2016-ban kellett eltávolítani másfél év botladozás után a korábban megbukott Hoffmann Rózsa utódát, Czunyiné Bertalan Juditot a köznevelési államtitkári székből, akit így ki lehetett nevezni digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosnak. (Értik, digitális!) Az ő tevékenységéről sok mindent nem jegyezhettünk fel, egyszer bejelentett egy nagy tablet-programot, meg átadott egy tűzoltóautót.

Megkérdezhetnénk a csütörtökön a mostani köznevelési államtitkár által megalázott pedagógusokat (akiknek, ugye most a digitális tanítás miatt szerinte több a szabadidejük, így kidolgozhatják a retrográd Nemzeti alaptantervhez illeszkedő helyi tanterveket), hogy mit láttak mindebből, de egy hét tapasztalat is elég ahhoz, hogy mindenki lássa a választ.

A kormány abszolút magára hagyta a tanárokat abban, hogy kezdjék el a távoktatást. És a tanárok a legtöbb helyen időt, energiát nem kímélve el is kezdték azt. Rengeteg kisebb-nagyobb cég bocsátotta rendelkezésre ingyen erre a célra a platformjait, digitális tananyag tartalmait, művészek, magánszemélyek a szolgáltatásaikat.

Megmozdult a pedagógustársadalom, elkezdődött valami igazán lényeges szemléletváltás az oktatásban. Bebizonyosodott újra, hogy a kormány eszetlen központosítása, a tanári autonómia megnyirbálása teljes tévút. A pedagógusok most végre, ismerve a helyi igényeket, lehetőségeket, saját szakmai autonómiájukra támaszkodva kezdtek bele a távoktatásba. Persze hol jobban, hol kevésbé jól, de elindult valami. Ezt a központból levezényelni nem lehetett volna. Ott maximum kitalálhatnak hülye neveket az egésznek, mintha bármi közük lenne hozzá.

MTI / Illyés Tibor

Most nem szólt bele a KLIK, a tankerület, nem szólt bele Kásler és Takaró, az állami szoftver, a KRÉTA is újra csak földbeállt. Kit érdekel már az állami tankönyv? Sőt, bármilyen tankönyv? Az információforrás egyik napról a másikra folyammá duzzadt, és erre lehet is és tudnak is támaszkodni a tanárok, diákok.

Mindeközben csütörtök este egy Maruzsa nevű ember, foglalkozását tekintve köznevelési államtitkár, bemegy a rádióba, és azt találja mondani, hogy milyen jó, hogy felkészült a kormányzat a digitális átállásra, milyen jó a KRÉTA, és a tanárok egyrészt boldogok, másrészt egy csomó szabadidejük van az otthoni oktatás miatt.

Inkább adna át egy tűzoltóautót.