Tetszett a cikk?

Óvatos bizakodás jellemzi újabban a magyar gazdaság nemzetközi megítélését, jóllehet a gazdasági mutatók ellentmondásosak, az infláció például ötéves csúcsra tör.

Draskovics Tibor
Az államreform majd segít?
Válságvízióival magára maradt a pódiumon az Euromoney című brit szaklap által szervezett konferencián Maya Bhandari, a Lombard Street Research makrogazdasági kutatóintézet elemzője, aki korábban az Európai Bizottságnál is szolgált. Pesszimista jövendölése úgy szólt, hogy Magyarország költségvetési és fizetésimérleg-deficitje, amelyet a magánszektor devizaadósságának növekedése kísér, a forintot és a magyar gazdaságot is sebezhetővé teszi. Annak a lehetősége, hogy mindez pénzügyi válságba torkollik, több tényezőn is múlik - sorolta Bhandari. Egyrészt azon, hogy az államháztartás tavalyi, 10 százalék körüli hiányát az új konvergenciaprogram valóban képes lesz-e leszorítani - szerinte mivel ez főleg adóemelésekre épül, és hiányzanak belőle a kiadáscsökkentő tételek, Magyarország versenyképessége csökken. A másik veszély a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyet a tőkeimport, a növekvő exportbevételek és az uniós források egyre nagyobb mértékben ellensúlyoznak ugyan, ámde nem teljesen. A harmadik tényező a nemzetközi környezet: ha a növekvő jen-, dollár- és eurókamatok elvonják a tőke egy részét, nőhet a forintra nehezedő nyomás, a valuta leértékelődhet, ami mind az eladósodott háztartások, mind pedig az állam mérlegét felboríthatja.

"Ha eddig nem volt pénzügyi válság, most miért lenne?" - kérdezett vissza a fórumon Thomas Laursen, a Világbank kelet-európai és balti országokkal foglalkozó részlegének vezető közgazdásza, megjegyezve, hogy a maga részéről a gyorsan növekvő felzárkózó gazdaságokban, amelyekben a háztartások eladósodása is erőteljes, nagyobb válságveszélyt lát, mint a magyarban, bár azokban sem sokat. "A régiót nem fenyegeti válság" - szögezte le Kurt Geiger, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója. Az Euromoney-konferencia más fórumain is az derült ki, hogy a magyarországi folyamatokat óvatos bizakodással követik az elemzők és a bankárok. "A konvergenciaprogrammal szemben voltak kifogásaink, hogy nem tartalmaz elég kiadáscsökkentő intézkedést, de az azóta megismert reformok elég radikálisak" - mondta Peter Svoboda, az Erste Sparinvest alapkezelője, a Magyarországgal foglalkozó fórum külföldi szakértője.

"Mi a különbség a mostani program és a korábbiak között?" - kérdezte Hamecz Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatóját a beszélgetést irányító Juliet Sampson, a HSBC Bank kelet-közép-európai ügyekért felelős vezető közgazdásza. "Az, hogy ez program, a többi nem volt az" - vágta rá Hamecz, aki mindazonáltal megjegyezte, hogy a politikai szerkezetben változatlanul vannak kockázatok, ahhoz pedig, hogy a választásokhoz kapcsolódó gazdasági ciklusokból ki lehessen kerülni, intézményi garanciákra volna szükség. Például költségvetési tanács felállítására - javasolta -, vagy olyan törvények elfogadására, amelyek megkötik a költségvetés készítőinek a kezét. Ilyen lehetne, "ha az alkotmány rögzítené, hogy az államadósság nem haladhatja meg a hazai össztermék 60 százalékát" - reagált Svoboda.

"Semmilyen törvény nem helyettesítheti az egészségügyi, az oktatási és a nyugdíjrendszer átalakítását" - summázta tapasztalatait Draskovics Tibor, az államreform-bizottság vezetője, utalva rá, hogy a magyar kormány kísérletet tett a reformok nélküli kiigazításra is, de nem volt sikeres. Az adóemelések mellett pedig azzal érvelt, azokra azért volt szükség, mert a kormány nem vállalta a nyugdíjak és a szociális támogatások csökkentését, amelytől a nyugat-európai kormányok is visszariadtak. "Nem túl magas a magyar adószint, Olaszországban például 50 százalékos" - ütötte el a HVG-nek az egyensúlyi program részeként a pénzintézetekre kivetett különadóra vonatkozó kérdését Giovanni Boccolini, a Magyarországon erőteljes terjeszkedésben lévő Intesa Sanpaolo-bankcsoport külföldi érdekeltségeit (így a CIB Bankot és az Inter-Európát) irányító igazgató.

"Ne a terveknek, hanem a tényeknek higgyenek" - válaszolta az új program hitelességét firtató felvetésekre Draskovics, és az utóbbiak közé sorolta, hogy a konvergenciaprogramban vállalt intézkedések 95 százalékáról már döntött a kormány. A többi tény azonban aligha fogja csitítani az elemzőket, mert a márciusi költségvetési és inflációs adatok fölöttébb nyugtalanítóak lesznek. A pénzügyi tárca a múlt héten jó előre írásba adta, hogy prognózisa szerint az idei első negyedév végére az egész évre tervezett államháztartási hiánynak (1582 milliárd forint) több mint a fele összejön, ám ennek szerinte csupán szezonális okai vannak. Korántsem biztos azonban, hogy a magyar államháztartás sajátosságaival - például a költségvetési szférában kifizetendő plusz egyhavi bérrel, az agrártámogatások ekkor esedékes folyósításával, a lakossági gázárak kompenzációjával, illetve a később beérkező adóbevételekkel - magyarázható nagy tavaszi hiánytorlódás nem fogja fölzaklatni a korábbi évek hasonló elcsúszásait követő, meddő indoklásokon edződött elemzőket.

Ráadásul az infláció is várhatóan március körül tetőzik, és korántsem mindegy, hány százalékon. A tavaly decemberi 6,5 százalék után a Reuters hírügynökség által megkérdezett kutatók szerint 8,7 százalékon érheti el a csúcsot, Járai Zsigmond, az MNB elnöke pedig múlt pénteken egy konferencián erre is rálicitált: "a félelmem az, hogy az idei év első néhány hónapjában akár két számjegyű is lehet az infláció üteme", amit a hatósági árak körében végrehajtott központi és önkormányzati áremelésekkel indokolt. S bár mind kormányzati, mind kutatói körökben azt várják, hogy az áremelkedés üteme decemberre hanyatlik - a Reuters előrejelzése az év utolsó hónapjára már csupán 4,7 százalék -, kisebb csoda volna, ha a 2006 márciusában mért 2,3 százalékról egy év alatt 10 százalék közelébe ugró infláció újabb fél évet követően kifulladna.

"Magyarország három-öt év múlva érheti el az árstabilitást" - mondta az Euromoney jegybankelnöki fórumának vitavezetőjeként Surányi György. Az Intesa Sanpaolo SpA közép- és kelet-európai regionális elnöke - ugyancsak felpörgő inflációt jósolva - azt is felvetette, hogy eddig az inflációt csak mesterséges eszközökkel (a hatósági árak leszorításával és a forint erőltetett felértékelésével) sikerült alacsonyan tartani, aminek sajátos ellentétele az államháztartás halmozódó hiánya volt. Mindazonáltal a tervezettnél magasabb árszinten az államháztartás a forgalmi adókon keresztül nyer. A fogyasztók viszont fölöttébb sokat veszítenek, holott a nettó átlagkereset már tavaly novemberben is csupán 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, 6,4 százalékos infláció mellett.

FARKAS ZOLTÁN

Nem volt kire bízni a gyereket, ezért kellett megszegni a karantént -–állítja a brit kormányfő tanácsadója

Nem volt kire bízni a gyereket, ezért kellett megszegni a karantént -–állítja a brit kormányfő tanácsadója

Trump megtiltotta a Brazíliából érkező külföldiek beutazását

Trump megtiltotta a Brazíliából érkező külföldiek beutazását

Gyógyszerek helyett ilyen apró robotokat küldenének a testbe, hogy megszüntessék a betegségeket

Gyógyszerek helyett ilyen apró robotokat küldenének a testbe, hogy megszüntessék a betegségeket