Tetszett a cikk?

Februártól évi 11 milliárd forintot fizet az állam a mentőket, tűzoltókat, rendőröket egységbe kapcsoló távközlési szolgáltatásért, ám az első esztendőben részben feleslegesen.

Jövő hónaptól élesben működhet az ország egész területén mind a 11 készenléti szervezetet - például a rendőröket, mentőket, tűzoltókat, katasztrófavédelmiseket - egyazon hálózatba kapcsoló, egységes digitális rádiótávközlő rendszer (edr). Az egyes szervezetek saját, a többiekével kommunikálni képtelen URH-rendszereit tehát felválthatja a vészhelyzetekben gyors beavatkozást lehetővé tevő, a csoportokat összekapcsoló, lehallgatásbiztos csúcstechnológia. Azaz csak felválthatná, mert bár országosan az ehhez szükséges 227 bázisállomás kiépítését a január végi határidő előtt másfél hónappal befejezte a Magyar Telekom-csoporthoz tartozó, hálózatépítésre és üzemeltetésre szerződött Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt., a rendszert induláskor gyakorlatilag csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság használja. A Pro-M által szerződés szerint leszállított 14 ezer készülékből szintén csak a fővárosi szervezetek részesültek (összesen 42 ezer felhasználót kellene ilyen készülékkel ellátni). Egyelőre nem tudni, mikor áll át az összes készenléti szervezet az edr-re. "A cél, hogy a felhasználók legkésőbb 2008-ra rendelkezzenek a szükséges terminálmennyiséggel" - fogalmazott a HVG-nek Simon Géza, az edr-ügyeket is koordináló kormánybiztos. Ez pedig attól függ, lesz-e az egyes szervezeteknek forrásuk a további 28 ezer készülék beszerzéséhez.

Ez a legújabb döccenő az immár egy évtizede húzódó edr-sztoriban, amely időközben bő 100 milliárd forintos projektté duzzadt. A kommunikációs rendszer kiépítését a Fidesz-kormány idejében 50 milliárdra taksálták, igaz, a versenyt mellőzve, állami beruházásban tervezték megvalósítani (HVG, 2002. február 2.). A szocialista-szabaddemokrata kormány inkább a piacra bízta a megoldást, a pályázat kiírásakor az akkori kormánybiztos 20-50 milliárd közé becsülte a költségeket (HVG, 2005. június 25.). Végül a nyertes Magyar Telekom-T-Mobile összességében durván 100 milliárd forintért vállalta az ügyletet. Igaz, ez nem jelent azonnali terhet a költségvetésnek, mert a 2015-ig szóló szerződés évi bruttó 11,19 milliárd forintos szolgáltatási díjat rögzít, és ebben a hálózat kiépítése, üzemeltetése mellett 14 ezer készülék beszállítása is benne foglaltatik, a berendezések pedig a futamidő végén az állam tulajdonába kerülnek. Ehhez adandó hozzá mintegy 28 ezer további készülék ára.

A százmilliárdos projekthez képest aprópénz, szakmai körökben mégis vihart kavart a december végén nagy hirtelen lezárult készülékbeszerző tender. Ezt lapzártánkkor még a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) vizsgálta, és az a tét, spórolhatott volna-e 2,5 milliárd forintot az állam. A kérdés az, hogy az 5 milliárd forintos árajánlatot tett Deutsche Leasing Hungaria Kft.-P-Mobile Zrt. konzorciumát jogosan ejtette-e ki a közbeszerzési eljárásból a lebonyolító Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF), s hirdette nyertesnek a Sepura-Motorola készülékekkel pályázó Sagem Magyarország Kft.-t 7,4 milliárd forintos vállalási árral. Az eljárást megtámadó P-Mobile szerint - amely korábban a 14 ezer EADS-készüléket a Pro-M-nek leszállította - a KSZF mondvacsinált indokkal zárta ki a versenyből. Mégpedig azzal, hogy a beszerzés mennyiségéhez képest elenyésző, néhány 100 darab készülék műszaki paramétereit menet közben "pontosította", az új feltételeknek pedig öt napon belül kellett volna eleget tenni. Kérdés, ezt elegendőnek találja-e a keretszerződés megsemmisítéséhez a KDB, amelynek azt az orbitális "gépelési hibát" is vizsgálnia kell, aminek következtében az első bontási jegyzőkönyvbe az egyik pályázó, a BCN Kft. neve mellé előbb 4,7 milliárdos ajánlat került, majd azt 16,7 milliárdra korrigálták. A baki egy KSZF-osztályvezető fejébe került.

A felhasználókat a közbeszerzési hercehurcánál is jobban foglalkoztatja, miként fogják előteremteni a pénzt a készülékek beszerzéséhez. Bár kormányhatározat írta elő, hogy az edr-rel kapcsolatos költségeket az egyes minisztériumok tervezzék meg saját büdzséjükben, ilyen sorok nem lelhetők a költségvetésben. A kancelláriáról szóló fejezetben Simon Géza szerint 890 millió forintot különítettek el e célra, a rendőrség és a vámosok számára mintegy 4 ezer készülék beszerzését uniós forrásból, a schengeni alapból fedezik, a többit pedig az egyes szervezeteknek a dologi kiadásaikból kellene kifizetniük, vagy vételre, vagy pedig hároméves készülékbérletre. Egy kézirádió ára 168 059 forint, a hároméves bérleté pedig 198 396 forint. Az sem dőlt el, mi lesz a bérlet leteltével; új tendert írnak-e ki vadonatúj készülékekre, avagy szerződést hosszabbítanak. "Szándékosan nyitva hagytuk a kérdést, van szűk három évünk, hogy eldöntsük" - mondta a HVG-nek Simon. Arról a szakértők véleménye megoszlik, hogy egy-egy terminálnak mennyi az élettartama, mindenesetre a Pro-M a 14 ezer készülék beszerzésénél tíz évvel kalkulált, menet közben egy felújítással vagy újabb vásárlással.

Az már biztos, hogy rosszabbul jártak a vidéki szervezetek, hiszen a fővárosiak az első körben jutottak készülékekhez, és azok ára benne foglaltatik a kancellária által a Pro-M-nek fizetett éves szolgáltatási díjban. A vidéki szervezeteknek viszont fizetniük kell a készülékekért vagy legalább egy részükért. A Pro-M első számláját februárban kell kiegyenlíteni, ám nem világos, hogyan. A szerződésben ugyanis az áll: a szolgáltató havi egyenlő részletekben fog számlázni, az éves díj pedig 11,19 milliárd forint. Ennek alapján nem egyértelmű, vajon 2007-ben a teljes, 11,19 milliárdos éves díjat számlázza a Pro-M 11 részletben, vagy csak a 11 hónapra jutó arányos részt kell kifizetni. A kormánybiztos mindenesetre 11 havi díj fizetésével számol.

A fővárosi rendőrökön kívül a többi, HVG által megkérdezett készenléti szervezet még csak a felhasználók oktatását kezdi, és akkor áll át az edr-re, ha már a teljes szervezet felszerelkezett készülékekkel. A Budapesti Tűzoltó-parancsnokság - mint fővárosi szervezet - már megkapta a berendezéseket, de egyelőre csupán két kézikészüléket használ, amivel a rendőrséggel tudja tartani a kapcsolatot. Oltás közben még nem használják, ahhoz ugyanis hiányoznak a speciális felszerelések, így a tűzoltósisakokba építhető mikrofon és fülhallgató, és olyan, járművekbe szerelhető kihangosító, amely a szivattyútér zajában is hallható - mondta el a HVG kérdésére Bende Péter parancsnok. A használat további korlátja, hogy a fővároson kívül 18 település szintén a budapesti parancsnoksághoz tartozik, az itt lévő önkéntes tűzoltóságoknak pedig nincs edr-ük. Elképzelhető, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság csak jövőre tér át teljesen az edr-re, most ugyanis úgy terveznek: amire 2007-ben lesz forrás, beszerzik, a többit pedig jövőre halasztják. A főigazgatóság tavaly már kapott 896 készüléket, és úgy kalkulál, hogy az első negyedév végén Budapesten átállhat a rendszerre. Az országos váltás időpontja azonban a további 5291 darab készülék beszerzésének finanszírozásától függ. Márpedig a főigazgatóságnak dologi kiadásokra az idén csupán 1,2 milliárd forintja van, miközben 1,7 milliárdra volna szüksége.

Nem áll jobban az Országos Mentőszolgálat sem, amely összesen 1868 készüléket igényelt, s ebből eddig 616-ot kapott meg. A teljes átállásig párhuzamosan fogják használni a régi és az új rendszert, mert megengedhetetlen, hogy az egyik régió az edr-t, a másik a régi, analóg rendszert működtesse - mondta Bartha István osztályvezető.

Bár az idevágó kormányhatározat előírta, hogy az edr-szolgáltatás országos "üzemszerű működésbe állásától", azaz január végétől számított három hónapon belül - a honvédség kivételével - valamennyi állami szerv készenléti mobil rádiótávközlésének kizárólagosan az edr-re kell átállnia és meg kell szüntetnie a hagyományos analóg rendszereket, erre kevés az esély. Az érintettek úgy tudják, a határidőt meghosszabbítják. A felhasználókat az is nyugtalanítja, vajon a jövőben ki állja az üzemelés költségeit. Tartja-e magát a kormány saját határozatához, amely szerint a szolgáltatási díjat a felhasználóknak kell fizetniük az igénybevétel arányában, vagy marad az idei gyakorlatánál, amikor a Pro-M egyben számláz, és a cechet a kancellária állja?

VITÉZ F. IBOLYA

Női vezetők mutatják meg, milyen a sikeres válságkezelés járvány idején

Női vezetők mutatják meg, milyen a sikeres válságkezelés járvány idején

Varga-Damm Andrea is kilép a Jobbik-frakcióból

Varga-Damm Andrea is kilép a Jobbik-frakcióból

Az ország újraindult, de hogyan induljon újra a család?

Az ország újraindult, de hogyan induljon újra a család?