Aligha tudják az M5-ös autópályát koptató kamionosok, hogy néhány hete a köz- és magánszféra együttműködésére...

Aligha tudják az M5-ös autópályát koptató kamionosok, hogy néhány hete a köz- és magánszféra együttműködésére visszavezethető konfliktusok nehezítik meg az életüket. A teherautóknak február 1-jétől a lajosmizsei lehajtónál mérlegre kell állniuk, hogy a sztrádát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. (AKA) munkatársai megállapítsák, nem tettek-e a megengedettnél több rakományt a platóra. Ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja az AKA 60 százalékban külföldi és 40 százalékban állami tulajdonosai közötti elszámolást. 2004-ben, amikor az eredetileg koncessziós szerződés keretében meglehetősen drágára sikerült M5-ös autópálya projekttársaságának egy részét az állam kivásárolta, és a kontraktust átalakították a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló, úgynevezett ppp-konstrukcióra, a megállapodás része volt a kockázatok megosztása is. A költségvetésen kívüli elszámolás sarkalatos eleme ugyanis, hogy a magánbefektetőt nagyobb arányban terhelje a rizikó, mint az állami megrendelőt.

Az M5-ös esetében ez úgy történt, hogy a tervezés, az építés, az üzemeltetés és a fenntartás - benne a nagyfelújítások minden pénzügyi vagy működési kockázata - a magánpartnert terheli, míg a területek kisajátításából és a makroökonómiai körülmények változásából fakadó költségnövekedést az államnak kell állnia. Ha azonban az út állapota olyan okból romlik az átlagosnál gyorsabb ütemben, amelyért az állam a felelős - így például ha az állam nem ellenőrzi kellő szigorral, nem közlekednek-e a megengedettnél súlyosabb autók a sztrádán -, akkor a kockázat átszáll az államra. Márpedig a többségi tulajdonos feltételezése szerint jelenleg a teherautók egyötöde túlsúlyos, ami éves szinten mintegy 10 milliárd forintos kárt okoz az aszfaltban. Ha pedig ez így van, ugrik a költségvetés 10 milliárd forintja.

Ahhoz tehát, hogy 2004-ben jó üzletet kössön az állam az M5-ös beruházóival, köztük a francia Bouygues-gal, az államnak ezt a 10 milliárdos tételt is be kellett kalkulálnia a költségek közé (azt egyelőre az üzleti titok homálya fedi, hogy ez megtörtént-e). A projektfinanszírozás szakmai szabályai szerint ugyanis annak alapján lehet megítélni, hogy saját beruházásban vagy magánbefektető bevonásával olcsóbb-e egy állami vagy önkormányzati közszolgáltatás, hogy összehasonlítják a hagyományos állami beruházás és üzemeltetés nettó jelenértékét (beleértve az esetleges állami hitelfelvétel adósságterheit is) a ppp-konstrukciónak a kockázatokkal korrigált, úgynevezett nettó jelenértékével. Ha ez utóbbi a kockázatokkal együtt is kisebb, mint az előbbi, bátran be lehet vonni a magántőkét. (A jelenérték azt fejezi ki, hogy mennyi a jövőben kifejezett pénz mai értéke, amelyet befolyásol egyebek között az infláció és a kockázatmentes befektetések hozamának várható alakulása.)

A látszólag egyszerű tételnek azonban több buktatója is van. Ha például sikerül feltárni valamennyi kockázatot, akkor is kérdés, milyen áron számítsák be azokat. Elvileg statisztikai adatok alapján meg lehetne állapítani egy kockázat bekövetkezésének valószínűségét és súlyát, ám Magyarországon például börtön vagy kollégium építésére, üzemeltetésére nincs megfelelő statisztika. Az objektív ítéletalkotást a jelenérték-számítás is nehezíti. A kormány 2005 augusztusában kiadott ugyan egy rendeletet arról, miként kell kiszámolni a többéves fizetési kötelezettséggel járó vállalások nettó jelenértékét, az Állami Számvevőszék azonban több jelentésében is megjegyzi: a hosszú futamidejű, kockázatmentes állampapírok hozama alapján kalkulált diszkontráták még a Pénzügyminisztérium szerint sem feltétlenül alkalmazhatók a ppp-projektek gazdaságossági számításainál.

Igaz, ezeket a számításokat maguk a finanszírozók sem tartják egzakt tudománynak. A K&H Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója, Gáldi György például azt hangsúlyozza, hogy egy magánpartner bevonásával az állam vagy önkormányzat tárgyévi pénzügyi lehetőségeihez képest akár évtizedekkel hamarabb megvalósított fejlesztésnél nemcsak a projekt pénzáramának belső megtérülési rátáját kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a beruházás milyen externális, azaz külső gazdaságfejlesztési vagy éppen egészségmegőrző hatást eredményez a térségben.

Magyar gazdaság

Légösszegek

Szigorú normákat sürget a magántőke bevonásával megvalósuló közszolgáltatások esetében az Állami Számvevőszék. Eddig ilyen szabályok nem voltak, a ppp-beruházásokról ötletszerűen döntött a kormányzat.

Hadat üzenne Matolcsy a cukornak és bölcsődei influenzának

Hadat üzenne Matolcsy a cukornak és bölcsődei influenzának

Orbán már Azerbajdzsánban van

Orbán már Azerbajdzsánban van

Szombathelyen szoros versenyben, de legyőzte a Fideszt az ellenzéki összefogás

Szombathelyen szoros versenyben, de legyőzte a Fideszt az ellenzéki összefogás

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

A Bálnán belül értékeli majd az eredményeket Orbán Viktor

A Bálnán belül értékeli majd az eredményeket Orbán Viktor

Mentő és személyautó ütközött Nyíregyházán, egy ember meghalt

Mentő és személyautó ütközött Nyíregyházán, egy ember meghalt