Több száz tornaterem és tanuszoda felépítéséről döntött a kormány 2004-ben, ám jó, ha 25-30 elkészül. A programot csendben átütemezték, az önkormányzatok pedig egyre jobban félnek az eladósodástól.

Vitathatatlanul vonzó céljai ellenére nem bizonyult hosszú távon életképesnek az eredeti tornaterem-tanuszoda program, amelyet Gyurcsány Ferenc még sportminiszter korában hirdetett meg. Aki eddig nem tudott vagy nem mert élni a felkínált állami támogatás lehetőségével, most már gyaníthatóan lemarad róla, mert szó sincs az akció régi kondíciókkal történő folytatásáról. Ez az érintettek körében hónapok óta nyilvánvaló, habár az önkormányzati és területfejlesztési tárca sport szakállamtitkárságának a honlapja nem ezt sugallja. Ezen látszólag megállt az idő, hiszen a kormányprogram fő céljairól változatlan formában olvashatunk: a magántőke bevonásával 2006-ig száz, majd 2010-ig további mintegy négyszáz hiányzó tornaterem, továbbá 2006-ig ötven, majd 2010-ig még negyven kistérségi tanuszoda megépítését, illetve létesítésének elindítását tervezik, amiről pedig rég nincs szó.

A honlapon az ígéretes kezdetről ez olvasható: "a kormány 2004. június 2-án elfogadta Magyarország történetének legnagyobb és legátfogóbb sportlétesítmény-fejlesztési programját", amely 2006-ig mintegy 53 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé országszerte. Idővel eltűnt a fennkölt hivatkozás Magyarország történelmére, valamint a keretösszeg, és egy sajátos stiláris átköltés következtében a kormányhatározat a mai megfogalmazás szerint már csupán a program "elindítási lehetőségét" teremtette meg. Karcsúsodtak az egyes alprogramok is. A 2500 főnél kisebb települések például a korszerűsítendő vagy felújítandó sportlétesítményekhez már nem az eredetileg beígért 2-10 millió forintos, hanem csak 1-5 milliós támogatáshoz juthatnak. A megkurtított programszövegből eltűnt az olimpiai központok fejlesztésére 2006-ig szánt "több mint 3,5 milliárd forint" is, a javított kiadás csak az általános célokat ismétli meg. A gyakorlati kivitelezés során pedig összezsugorodott a tornaterem- és tanuszoda-építési program, amely 2004 és 2006 között mintegy 24 milliárd forint értékű beruházással kalkulált. S bár a költségvetés helyzete e téren is indokolhatja a takarékosságot, a program csendes átütemezése aligha válik a tárca dicsőségére.

Az eredeti finanszírozási modell szerint magánbefektetők építenék, és 15 évig ők is üzemeltetnék a sportlétesítményeket, tőlük az önkormányzatok és az állam szolgáltatást vásárolna, alapesetben fele-fele alapon osztva meg a díjfizetés költségeit. A futamidő lejártával az építmények jelképes összegért kerülhetnek az önkormányzatok, illetve a közintézmények fenntartóinak tulajdonába, ha igényt tartanak rá. A köz- és magánszféra együttműködésén alapuló (public-private partnership, ppp) programmal azonban az elmúlt években tapasztalt értelmezési pontatlanságok és a költségvetést megterhelő, hosszú távú elígérkezések miatt ma már csínján bánik a kormány (lásd Légösszegek című cikkünket a 85. oldalon), amely limitálta a sportlétesítményekkel kapcsolatos kötelezettségvállalás mértékét is. E szerint 2007-ben a büdzsé 486 millió forintot szán úgynevezett "díjhozzájárulásra", és 2008-ban is csupán 1,7 milliárdot, ami a tárca szóvivőjének nyilatkozata szerint "mintegy negyven létesítmény megvalósítását teszi lehetővé" - szemben az eredeti grandiózus tervekkel. Valójában a tavalyi év végéig mindössze három tornaterem készült el. A tárca tájékoztatása alapján összesen hat tornaterem és nyolc tanuszoda megépítését szentesíti jogerős szerződés, nyolc pedig "az aláírási/hatályba emelési folyamat valamely fázisában" van. Még 35-40 beruházási terv küzd a befutásért, egyre csökkenő eséllyel, holott a sportügyek irányításának átvételekor Lamperth Mónika miniszter is azzal érvelt a program mellett, hogy az általános és középiskolák több mint 10 százalékában nincs sportcélra alkalmas fedett létesítmény, és hogy 91 kistérségben nincs fedett uszoda.

Alábbhagyott az önkormányzatok lelkesedése is, mihelyst szembesültek azzal, milyen hosszú távú fizetési kötelezettséget vennének a nyakukba. Balatonboglár polgármestere, Kovács Mikós ma már kifejezetten örül, hogy a város nem kerülhetett be a kormány tanuszodaprogramjába, mivel az építkezést már korábban elkezdte. Szerinte a lehetőség az önkormányzatok teherbírásához mérten "méregdrága és követhetetlen" fizetési konstrukciót takar. A bankok sem törték magukat: sok önkormányzatot és vállalkozót nem minősítettek megfelelőnek ahhoz, hogy hitelekkel támogassák a beruházások megvalósulását. Így aztán a kezdetben több mint száz, lázba hozott önkormányzatból egyre több meghátrált. Vízválasztónak bizonyultak a közbeszerzések is, amelyeken sok esetben, ha akadt is szakmailag megfelelő ajánlat, túl magas volt az ár. A Sporttal a közösségekért alprogram keretében sportcsarnokot építő Veszprém például azért visszakozott, és nem kért végül a beruházáshoz elnyerhető 680 millió forintnyi állami támogatásból, mert a város vezetői a közbeszerzési ajánlatokat értékelve úgy döntöttek, ebben a konstrukcióban mintegy 2,5 milliárd forinttal drágábban valósulna meg a létesítmény, mint szerintük indokolt lenne. Jobban járnak, ha saját kezükbe veszik a tornacsarnok megépítését - saját cégen keresztül.

Mindenképpen nyernek azonban Somogy megye egyes települései. A Tanuszodát minden kistérségben elnevezésű alprogram részeként Marcaliban, Tabon, Nagyatádon és Lengyeltótiban épülnek új létesítmények, amelyek kivitelezését a térség autópálya-beruházásán fáradozó Hídépítő Zrt. nyerte el. "A beruházások napokon belül megkezdődnek" - mondta a HVG-nek Sütő László, a programgesztor Marcali polgármestere. A létesítményeik megvalósítására összefogó önkormányzatok egy évig kínlódtak a közbeszerzéssel, a kivitelezésre kötött megállapodásban fontos szerep jutott a fővárosi Buda Ügyvédi Irodának (amelyet Buda György, a Magyar Röplabdaszövetség elnöke irányít). A marcali uszoda egymaga 350 millió forintos beruházás; a futamidő végére ennek a dupláját fizetik ki az önkormányzatok és az állam, ám ebben benne foglaltatik, hogy a létesítményt másfél évtizedig a kivitelező-tulajdonos üzemelteti. "Ha összességében többe kerül is ez a megoldás, az önkormányzatoknak mindenképpen előnyös" - állítja Sütő.

A pénzügyi keretek szűkítése már tavaly áprilisban megkezdődött, amikor a kormány úgy döntött, hogy a fenti négy település fejlesztéseit átfogó dél-dunántúli tanuszodaprojekt keretében az állami kötelezettségvállalás 2007 és 2022 között nem haladhatja meg (jelenértéken számolva) az évi 215 millió forintot. Egyúttal határozott arról is, hogy az egymedencés létesítmények évi 35 millió, a kétmedencések 50 millió forint támogatásra jogosultak, továbbá "a 2005-2006. években legfeljebb 50 tanuszoda megvalósítására vonatkozó állami kötelezettségvállalásra kerülhet sor".

A Korszerű tornatermet mindenhol elnevezésű alprogram szintén Somogy megyében startolt, hármat a tavalyi év végén már átadtak - Szennán, Magyaratádon és Somogyjádon -, Nagybajomban pedig tavaszra készül el a negyedik. Mindegyik a zalakarosi Szabadics-cégcsoport által létrehozott projektcég, a Somogy Tornaterem 2006 Kft. kivitelezésében épült. Takács Tamás, a cég ügyvezetője a HVG-nek elmondta: szerettek volna hasonló üzletet kötni a saját megyéjükben is, ám az ott próbálkozó települések nem bizonyultak olyan sikeresnek, mint a somogyiak. Ennek is van magyarázata: az állami támogatás elnyeréséért sokat tettek a helyi kormánypárti politikusok, élükön a somogyi projektek koordinálást vállaló, Marcaliban élő Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselővel.

Csak a jövőben derül ki, hogy az önkormányzatok a havi bérleti díjakat rendesen fizetni tudják-e. Szenna és a beruházásában érintett többi kisközség ugyanis "önhikis", azaz önhibáján kívül hátrányos helyzetű település, és fölöttébb kérdéses, honnan fognak előteremteni a szolgáltatásért és a leendő tulajdonszerzésért évi 22-23 millió forintot. "Eddig fatüzeléses, egészségtelen tanteremben kellett tornásztatni télen a kisdiákokat, és nem akadt a környéken sportolásra vagy nagyobb közösségi rendezvények befogadására alkalmas helyiség" - érzékelteti Salamon Gyula, Szenna polgármestere, miért is hazardíroznak. A somogyi települések továbbra sem nélkülözik a politikai hátszelet: az önhikis önkormányzatok a térség összes országgyűlési képviselőjénél lobbiztak azért, hogy működési költségeikhez számolhassák hozzá a tornaterem szolgáltatási díjainak bizonyos részét is. Ez idén 3,6-3,7 millió forintos további állami támogatást hoz a minden aprópénznek örülő kistérség településeinek, de bizonytalan, hogy jövőre is így marad-e. Bevételi forrást jelenthet a tornatermek reklámfelületeinek értékesítése, amiben a sportélet támogatására fogékony helyi vállalkozásokra számítanak, az iskolai oktatáson felül szabadon maradt sportidőket pedig megpróbálják értékesíteni. A szennai tornaterem az önkormányzati tárca megyén keresztül vezényelt Tártkapus létesítmények projektje keretében ingyenes hétvégi sportlehetőséget nyújt a környék lakóinak, ami évi 460 ezer forintot hoz az önkormányzat konyhára. Csurran-cseppen tehát innen is, onnan is, bizakodik a polgármester, de mint mondja, ettől még folyamatosan rezeg a léc.

Jelenleg összesen 55 projekttel foglalkozik a minisztérium sport-szakállamtitkársága, de ennek a fele várhatóan elvérzik a kötelező közbeszerzésen. Ha pedig az aktuális kiírás nem lesz eredményes, újabb eljárásra már nincs lehetőség. Elbert Gábor szakállamtitkár szerint ugyanis a program az eredeti formában nem folytatódhat tovább, egyrészt mert az önkormányzatok adottságai olyannyira eltérőek, hogy ezekhez jobban igazodó feltételrendszert kell kidolgozni, másrészt mivel a jövőben az ilyen fejlesztéseknél az állami szerepvállalás csökkentése a cél. A szakállamtitkárság által átdolgozott XXI. nemzeti sportstratégiában - amely várhatóan áprilisban kerül a kormány elé - már nincs is szó a tornaterem-tanuszoda projekt továbbviteléről.

Újabb tornatermek, tanuszodák létesítése csakis az unió által támogatott projektekkel képzelhető el - fogalmazott a szakállamtitkár. Csakhogy az uniós támogatások főcímeiből hiányzik a sport, így legfeljebb más témakörbe csomagolva kell majd küzdeni a pénzekért.

TÖRÖK TÜNDE

A Belügyminisztérium sem vizsgálódik a Microsoft-botrányban

A Belügyminisztérium sem vizsgálódik a Microsoft-botrányban

Újabb három hónapig rács mögött marad a Viking Sigyn kapitánya

Újabb három hónapig rács mögött marad a Viking Sigyn kapitánya

A keresztény szexshop a keresztény értékek védelmében nem tesz pornót a kirakatba

A keresztény szexshop a keresztény értékek védelmében nem tesz pornót a kirakatba

Üres terekkel is tudott sokat mondani – Rajk László építészöröksége

Üres terekkel is tudott sokat mondani – Rajk László építészöröksége

Törölhetik a nevelőszülői képzést új Országos Képzési Jegyzékből

Törölhetik a nevelőszülői képzést új Országos Képzési Jegyzékből

Négy medve erőszakkal tört be egy erdélyi hotelbe – videó

Négy medve erőszakkal tört be egy erdélyi hotelbe – videó