Tetszett a cikk?

A magánberuházásban tervezett új kormányzati negyed mai áron közel 160 milliárd forintba kerül. Az állami kiadások azonban az új városrész fejlesztésével tovább duzzadhatnak.

Csak júliusban derül ki, firenzei mintára afféle Ponte Vecchiót vagy valami mást álmodnak az építészek a Nyugati pályaudvar mögötti területre, az új kormányzati negyed helyszínére (HVG, 2006. december 9.). Ekkor zárul az a nemzetközi tervpályázat, amelynek a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) már kétszer is nekifutott, kevesellve az érdeklődőket. Bár a díjazásra összesen 100 millió forintot szántak, a beadandó terveknek fölöttébb nagy lesz a súlyuk. Nem csupán az ideköltöztetendő minisztériumok 5700 főnyi apparátusát befogadó épületkomplexumról van szó ugyanis, hanem új, összesen 40 hektáros városrész tervezéséről.

A 600-700 ezer négyzetméter hasznosítható területből az állam igénye csupán 165 ezer, a többin magánbefektetők valósíthatják meg Terézváros és a főváros fejlesztési és rehabilitációs terveit, amit azonban az érintett önkormányzatok csak a hozzá kapcsolódó, sokmilliárdos közlekedésfejlesztéssel együtt tartanak elfogadhatónak. Ezekből a kiadásokból ki kell vennie a részét az államnak is, bár a kormányzati negyedhez csatolt költségkalkulációkból nem derül ki, mennyivel. Csak arról határozott nemrég a kabinet, hogy maga a kormányzati épületegyüttes ppp-konstrukcióban, azaz az állam és a magánszektor együttműködésével épüljön föl.

Ez a megoldás az adófizetőknek 25 év alatt 140 milliárd forint megtakarítást jelent - kecsegtette hallgatóságát a finanszírozási konstrukció elfogadása után Gál J. Zoltán, a kancellária államtitkára -, ami ahhoz képest értendő, mintha a 11 minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a jelenleg használt épületeikben maradnának. A KVI tárgyalásos közbeszerzési pályázaton választja ki a magánbefektetőt, aki megépíti, finanszírozza, majd - részben - üzemelteti is a komplexumot 25 éven keresztül. A futamidő végén, 2034-ben az állam - ha úgy látja jónak - "jelképes áron" megvásárolja az ingatlant. Ennek a teljes költsége mai áron 72,6 milliárd forint.

Az imponáló szaldót némileg árnyalják a KVI projektszervezetétől kapott kalkulációk: ezek szerint az állam a 32,3 milliárd forintos épületberuházásért és az üzemeltetésért mai áron összesen 158,3 milliárd forintot fizet, ezt növeli a beruházás előkészítésére - a MÁV tulajdonában álló ingatlanok megvételére, előkészítésére, közműfejlesztésre, tervezésre, az állami projektszervezet működtetésére - szánt 17,3 milliárd. A jelenlegi, több mint 300 ezer négyzetméteres épületállomány üzemeltetésére, fenntartására - az idei, 13 milliárd forintos kiadás alapján - mai áron összesen 213 milliárd forint ráfordítással kalkulálnak. Ehhez képest tehát 40 milliárd forint megtakarítás adódna. A Gál-féle verzió úgy jön ki - derül ki Láng Balázsnak, a kormányzati negyed szóvivőjének levezetéséből -, hogy a megtakarításba beszámítják a jelenlegi minisztériumok épületeinek eladásából várt 103 milliárdot. A költségek között nem szerepel az agrártárca Kossuth téri műemlék épületének rekonstrukciója, ahová a kormányfő és a Miniszterelnöki Hivatal átköltözik.

Az állami beruházás, bérlet, illetve a ppp-konstrukciók összevetésekor úgy találtatott, hogy az utóbbi verzió a legolcsóbb. A kormány-előterjesztésben nem szerepel, mibe kerülne például, ha az apparátus a jelenlegi ingatlanok egy részét eladná és visszabérelné, esetleg piaci áron bérelne modern irodákat. Bár a jelenérték-számítások szerint nagyságrendi különbség a vizsgált verziók között nem volt, a legdrágább, az állami beruházás sem kerülne többe 175 milliárdnál. A ppp mellett szólt azonban a sietség, más konstrukcióban a létesítmény nem épülne fel ugyanis határidőre. Márpedig a kormány határozatba foglalta, hogy a komplexumnak 2009. május 31-éig el kell készülnie.

Az állami beruházást mint lehetőséget kilövi, hogy közbeszerzést csak érvényes építési engedéllyel a kézben lehet kiírni - ez pedig féléves csúszást okozna -, míg ppp esetében párhuzamosan futhatnak az eljárások. De szóba jön a ppp mellett a szokásos érv is: a kiadások imígyen 25 évre széthúzhatók, nem terhelik egyszerre a költségvetést. Az állam évente fix rendelkezésre állási díjat fizet - a tervek szerint 8,5 milliárd forintot -, amely az üzemeltetés-fenntartás költségén felül a beruházás megtérülését is tartalmazza. A költségvetés terhelése azonban nem lesz egyenletes: a kormány annak tudatában fogadta el az előterjesztést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalása szerint az épület költségét annak elkészültekor rögvest el kell számolni, vagyis 2009-ben 32,3 milliárd forint kiadás jelenik meg a büdzsé uniós szabályok szerinti mérlegében.

Az eddigi legnagyobb kormányzati beruházás körüli személyi összefonódásokat - amolyan bűnmegelőző akcióként - a Fidesz máris a Legfőbb Ügyészséggel vizsgáltatná meg, építészberkekben azonban inkább annak előkészítetlenségét hiányolják. Eltér István, a Magyar Építészkamara elnöke nem zárta ki, hogy a KVI-hez kiváló tervpályázatok fussanak be, de úgy fogalmazott, "ha akad jó javaslat, az szerencse lesz". Szerinte ésszerűbb lett volna úgy ütemezni a beruházást, hogy a helyszín kiválasztása után az állam és az önkormányzatok állapodjanak meg, és együtt készítsék el a 40 hektáros területre vonatkozó szerkezeti tervet - a szükséges hidak, utak, átjárók rendszerét -, és aztán a városszerkezeti tervbe illesztve, újabb lépcsőként jöhetne szóba a kormányzati negyed. Annál is inkább, mert az érintett önkormányzatok - amelyek a szabályozási terveket, illetve az építési engedélyt kiadják - nem hagytak kétséget afelől, hogy a projektet csak a szükséges infrastruktúrafejlesztésekkel együtt tartják elfogadhatónak.

"Terézváros nem támogatná, ha a jelenlegi szabályozás alapján gyorsan felhúznák a kormányzatnak szükséges irodamennyiséget. A projektet egységben, a teljes 40 hektáros területre vonatkoztatva kell kezelni" - szögezte le Mihályfi László, a közigazgatásilag illetékes önkormányzat főépítésze. Terézváros ragaszkodni fog többek között a Ferdinánd híd mellett legalább még egy keresztirányú összeköttetéshez, a Podmaniczky utca kiszélesítéséhez, villamosvonal-fejlesztéshez, de a Nyugati tér rendezéséhez és nagy zöldterület létesítéséhez is. Az igényeket majd a VI. kerület, Budapest és a beruházó állam által kötendő településrendezési szerződésbe foglalják bele, akkor derül ki, melyikük milyen arányban viseli a sokmilliárdos közlekedésfejlesztési terheket. A teljes projekt többek között azzal kalkulál, hogy a Nyugati pályaudvart 9-10 milliárd forintból átépítik, a Vágány utcát a Ferdinánd hídig meghosszabbítják és kiszélesítik, a kiskörúti villamost pedig a Deák tértől elvezetik a Nyugati pályaudvarig. Eme ambiciózus tervekhez viszonyítva a kormányzatnak nem fogott vastagon a tolla: az építkezés első ütemére összesen 3,1 milliárd forintot tervezett be a Podmaniczky utca 2 x 2 sávosra bővítésére, a Ferdinánd híd átépítésére és a tervezett 5-ös metró aluljárójára. A többi - a látszatát is kerülve, hogy a kormányzati negyed kiadásaival hozzák összefüggésbe - a második ütemre marad.

VITÉZ F. IBOLYA

Történik valami Dél-Koreában, már 13-an haltak meg azok közül, akik influenzaoltást kértek

Történik valami Dél-Koreában, már 13-an haltak meg azok közül, akik influenzaoltást kértek

Bemutatkoznak a macedón írók, akik szerint az irodalom az ellenállás egyik formája

Bemutatkoznak a macedón írók, akik szerint az irodalom az ellenállás egyik formája

Tesztelték a maszkokat: hatásosabb, ha a beteg hordja

Tesztelték a maszkokat: hatásosabb, ha a beteg hordja