Hosszú évekre garantálhatná a Szegedi Tudományegyetem az orvosképzés fennmaradását, ha átvenné a városi kórház és rendelőintézet működtetését is, ám a szenátus még hezitál.

Legkésőbb augusztus végén döntenie kell a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusának, vállalják-e a városi egészségügy intézményeinek működtetését, avagy visszavonják az önkormányzatnak májusban tett, erre vonatkozó ajánlatukat. Az történt ugyanis, hogy a Tisza-parti városatyák partnert kerestek a kórház és a rendelőintézet működtetésére, vagyonkezelésére, mégpedig a tulajdonjog megtartásával. S bár országszerte több vállalkozás is igyekszik hasonló hadállásokat megszerezni az egészségügyben, Szegeden mindössze egyetlen érvényes pályázat akadt a működtetésre, azt is a szomszédvárnak tekinthető SZTE adta be. Rajta kívül pályázott még a városi járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok által alapított kht is - a doktorok, korántsem mellesleg, elsősorban saját munkahelyük megőrzésére, önmaguk munkáltatására aspiráltak -, ám ajánlata érvénytelennek bizonyult.

Jóllehet az egyetem pályázatát előzetesen a klinika vezetői ellenszavazat nélkül, az orvosi kari tanács kétharmados többséggel támogatták, utóbb, július 2-án az SZTE legfőbb döntéshozó szerve, a 48 tagú szenátus titkos szavazással patthelyzetet teremtett. Éppen annyian voksoltak a városi kórházzal-rendelőintézettel megvalósítandó integráció mellett, mint ahányan ellenezték a felvázolt kontraktust. Ezért egy héttel később ismét összeült a grémium, ám mégsem került sor újabb szavazásra - ezt a nyár végére halasztották el -, mivel akadt fontosabb tennivaló is. Felbomlott ugyanis az SZTE 12 kara közül kettőt egyesítő Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerész-tudományi Centrum. Ebből a szervezeti egységből kivált a gyógyszerész kar, és helyébe sem a közelmúltban alakult fogorvosi, sem pedig az egészségügyi főiskolai kar nem akart belépni. A megszűnt formáció helyett a klinikákat egyetlen központba szervezték, amelynek vezetését Pál Attilára, a nőgyógyászati klinika tanszékvezető egyetemi tanárára bízták.

Mind a szenátus integrációügyi hezitálása, mind a szervezeti változások mögött anyagi természetű megfontolások húzódnak meg - ismerte el a HVG kérdésére Pál Attila. Míg az SZTE oktatási intézményként nyereséges, az orvosképzés szerves részének tekinthető betegellátás veszteséges. Az így keletkező pénzügyi lyukak kényszerű befoltozása vált a karok közötti konfliktus legfőbb forrásává. Márpedig az 1200 ágyas - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évi 16 milliárd forintos térítéséből gazdálkodó - klinikai központ büdzséjéből jelenleg 2,6 milliárd forint hiányzik, amelynek körülbelül a fele lejárt határidejű tartozás. Legalábbis ezt állapították meg a helyszínen a pénzügyek ellenőrzése során a kincstári biztosok. "A klinikák tartozása a finanszírozási megszorítások miatt az elmúlt egy évben 1 milliárd forinttal nőtt. A deficit mértékéhez az is hozzájárult, hogy az egyetem csak lassan reagált a változásokra. Szeptemberre szeretnénk megállítani az eladósodás folyamatát" - határozta meg legsürgősebb teendőjét a klinikai központ elnöke. E szempontból pedig egyáltalán nem mellékes a városi és az egyetemi ellátás integrációja. Mert ha ez megtörténik, és egy kézbe kerülne Szeged és a vonzáskörzetéhez tartozó, mintegy 250 ezer lakos egészségügyi ellátása, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése jelentős megtakarítással kecsegtetne.

Lenne mit ésszerűsíteni, hiszen Szegeden jelenleg 39 telephelyen, 12 műtőblokkban, tíz intenzív osztályon folyik a gyógyítás, kilencfelé van szétszórva a pszichiátria, húsznál több labor szolgálja a diagnosztikai munkát. Az integrációra vonatkozó részletes tervek azonban egyelőre nem ismertek. A kétkedők szerint ennek nem az az oka, hogy az érdekelteket köti a titoktartás, hanem egész egyszerűen az, hogy senki nem dolgozta ki azokat. "Ha egyetlen helyen lenne csak szülészet, az ellátást jóval kevesebb dolgozóval is meg lehetne oldani. Ráadásul manapság a klinikán és a városi kórházban együttvéve is kevesebb a szülés, mint amennyi három évtizeddel ezelőtt csak a klinikán volt" - mond szűkebb szakmájába vágó példát egy megtakarítási lehetőségre Pál Attila.

A szenátusban képviselt, nyereséges karok nem orvos tudósai azonban attól tartanak, túl nagy falat lesz a klinikák mentesítése a veszteségektől, különösen akkor, ha még a városi egészségügyi intézmények néhány százmilliósra tehető le nem járt tartozását is nekik kell kiegyenlíteniük. Ráadásul a korszerűsítés sem megy pénz nélkül: ahhoz, hogy az ésszerűsítés majdan meghozza a tőle várt évi 750 millió forintos megtakarítást, most körülbelül 300 millió forintot kellene költeni rá. A tisztánlátást az is segíti, hogy a klinikai központ most önálló gazdálkodási egységgé vált, ezt azonban az SZTE nem mindegyik kari képviselője tekinti elégséges biztosítéknak arra, hogy a jövőben nem kell majd újra mentőövet dobni a veszteségekben alá-alámerülő klinikáknak.

A már második ciklusban MSZP-s vezetésű város önkormányzata nem igazán érti, miért gördít akadályt az integráció elé az egyetemi szenátus egy része. A működtetésre felkínált, 316 aktív és 265 krónikus ággyal rendelkező kórház egyik telephelyén tavaly fejeződött be egy 1,5 milliárd forintos állami céltámogatásból megvalósított beruházás, és korszerűnek tekinthető a rendelőintézet is. Ráadásul a gyermekkórházat már tavaly a klinika kezelésébe adták, amire ma már pozitív példaként hivatkoznak mind az egyetemen, mind az önkormányzatnál. "Tavaly, a helyhatósági választások idején úgy tűnt, mind a négy párt képviselői elkerülhetetlennek tartják az egészségügyi ellátórendszer integrációját" - réved a nem túl távoli múltba Ványai Éva, az önkormányzat egészségügyi bizottságának MDF-es kötődésű vezetője. A városi Fidesz-frakció feje, Oláh János ugyanakkor népi kezdeményezést indítana a "burkolt privatizáció" megállítására. "Továbbra is a városnak kell fenntartania egészségügyi intézményeit, a klinikával elegendő volna kooperációs szerződést kötni" - mondta a további teendők kidolgozására bizottság létrehozását szorgalmazó Oláh, jóllehet tavalyi választási szórólapjára még azt írta: "Itt az ideje az érintettekkel egyetértésben komolyan nekilátni a szegedi egészségügyi integráció fokozatos megvalósításához."

"Számos egyeztetést követően a városi egészségügyben dolgozók érdekvédelmi szervezetei már az aláírás előtt megkapták az integrációs szerződés tervezetét" - jelezte Ványai, hogy igyekeztek mindenkit tájékoztatni. Ennek ellenére a kórház és a rendelőintézet dolgozói attól tartanak, hogy a klinika vezetői által kívánatosnak mondott "egységes szakmai irányítás" valójában létszámcsökkentés, feladatnövelés formáját öltve kizárólag az ő kárukra valósul meg. A Tisza-parti város egészségügyét belülről is jól ismerő, bár nevük elhallgatását kérő szakemberek sem tartják meggyőzőnek azt a feltételezést, hogy az Universitas egyébként nehézkesen kormányozható hajója mostantól gyors irányváltoztatásokra alkalmas motorcsónakként fog ficánkolni. Ezért az összevonás helyett szerintük meg kellene gondolni a szindikátusi szerződés lehetőségét, amelyben a város és az egyetem egyenlő felekként tudnák összehangolni infrastruktúrájukat, kapacitásukat, és együtt dönthetnének tőkebevonásról is.

"Akkor kellett volna műteni, amikor a gyulladást észleltük, most már perforálódott a vakbél" - adnak vészjósló diagnózist azok, akik szerint már nincs idő bizottságosdit játszani. A szegedi egészségügy átalakításáról idestova tíz éve készülnek tanulmányok, átvilágítások, koncepciók (lásd Eszmecserebere című írásunkat a 90. oldalon), és ha most nem sikerül létrehozni az integrációt, könnyen kútba eshet annak az ezerágyas kórháztömbnek a terve is, amelyet a klinika a pólusvárosok program keretében uniós pénzre pályázva szeretne tető alá hozni. Meglehet a tét ennél is nagyobb: a városban sokan attól tartanak, hogy az állami nadrágszíj szorosabbra húzásával nemcsak mondogatni fogják, hogy Magyarországnak nincs szüksége négy orvosegyetemre, hanem egyszer csak azt is kimondják, hogy a legveszteségesebbet - esetleg éppen a szegedit - a sorsára kell hagyni.

GÁTI JÚLIA

Magyar gazdaság

Eszmecserebere

Ki hol ül, úgy ítél - ezt példázzák a szegedi városi kórház és rendelőintézet hányattatásai.

Merkel a szíriai török beavatkozás azonnali leállítását sürgeti Erdogantól

Merkel a szíriai török beavatkozás azonnali leállítását sürgeti Erdogantól

Orbán a Borkai-ügyről: "Majd hétfőn mondom el a véleményem"

Orbán a Borkai-ügyről: "Majd hétfőn mondom el a véleményem"

Egy új gomb kerül a számítógépes billentyűzetekre

Egy új gomb kerül a számítógépes billentyűzetekre

Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya

Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya

Előkerült Borkai Zsolt, ő is leszavazott

Előkerült Borkai Zsolt, ő is leszavazott

Brutális motorosbalesetről osztott meg egy felvételt a rendőrség - videó

Brutális motorosbalesetről osztott meg egy felvételt a rendőrség - videó