Erőmű-építési láz mutatkozik Magyarországon, ami annyiban indokolt, hogy a jövő évi liberó előtt szűkös az áramkínálat. A vállalati döntéseket megalapozó kormányzati energiastratégia azonban bántóan lyukas.

Egyelőre elmaradt a szakemberek által jósolt kánikulai klímakatasztrófa a hazai áramellátásban. Pedig ezt kormányzati körökben sem tartották kizártnak: a szaktárca már június közepén összehívta a krízisbizottságot, mivel az ország történetében először - döntően az energiaigényes légkondicionálók működése következtében - olyannyira felpörgött a fogyasztás, hogy a biztonsági tartalék a kritikus 10 százalék alá esett. A napközben általában 5700-6000 megawattos országos fogyasztás júliusban a délutáni csúcsidőszakban 6400 megawattra is felszökött, s ebből 600 megawatt ment el csak a léghűtésre. Nyáron minden egyes Celsius-fok hőmérséklet-emelkedés 100 megawattal növeli az energiaigényt. Pedig igazán nincs árambőség: Magyarország 2004-ben a nem tervezett áramkimaradások száma és időtartama tekintetében 12 ország közül az ötödik legrosszabb eredményt produkálta, egy fogyasztó átlagosan 1,9 alkalommal összesen 137,4 percig szenvedett el áramszünetet - állapítja meg az Európai Bizottság minap nyilvánosságra került jelentése.

Az ellátás biztonságát egy sor óvintézkedéssel fenn lehet tartani - például a krízisbizottság javaslatára visszafogták néhány vezérelhető nagyfogyasztó teljesítményét a csúcsidőszakban, újabb importkapacitást kötöttek le, későbbre halasztották egyes erőművi blokkok éves karbantartását, illetve éjszakai áramtermelő egységeket vetettek be délután -, de a rendszer totális leterhelése olyan üzemzavar kockázatával járhat, amelyet esetleg már nem lehet a tartalékok mozgósításával ellensúlyozni. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) tulajdonában lévő három, összesen 400 megawatt kapacitású, Lőrinciben, Litéren és Sajószögeden található biztonsági gázturbina az a csodafegyver, amelyet a rendszerirányító utasítására negyedóra alatt be lehet izzítani - bár a gyors üzembelépés nagyon drága megoldás, mert ezeket az egységeket folyamatos áramtermelésre nem használják. Ráadásul a következő években több erőmű elavult blokkjait is pótolni kell. Így a mai, mintegy 8800 megawattnyi kapacitásból a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) 2007 júniusában elkészült előrejelzése szerint a következő években valószínűleg 2 ezer megawatt áramtermelő kapacitás megszüntetéséről döntenek majd a tulajdonosok.

Ezt többszörösen pótolni kell, mivel a Mavir szerint 2020-ra már 10 500 megawattra lesz szükség. A számítást azonban nem erősíti meg a gazdasági tárca egy hónapja elkészült, 2020-ig szóló energiapolitikai stratégiájának a tervezete, amelyben semmiféle előrejelzés nem szerepel az ország várható energiaigényéről - igaz, a dokumentum az árprognózist is megspórolta. A hiányosságokat a stratégia társadalmi vitájának múlt heti első napján a minisztériumban szervezett tanácskozás résztvevői is kifogásolták, amire Felsmann Balázs szakállamtitkár ígéretet tett, hogy egy függelékben később felfedik, milyen helyzetértékelésből indultak ki a "biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás" alapvetéseit felvázoló szakanyagban, amely előbb a kormány, majd az ősszel az Országgyűlés elé kerül.

A konkrétumokat hiányolók aggályait a stratégia azzal üti el, hogy "a piaci alapokra helyezett energiapolitika nem vállalhatja magára, hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyújtson". Ami akár igaz is lehet, ám a támogatáspolitika tisztázatlansága megnehezíti a beruházók döntéseit. A Magyar Energiahivatal (MEH) 2004-ben európai szakértőket kért fel annak megállapítására, vajon szükség volna-e valamiféle befektetésösztönzésre ahhoz, hogy középtávon legyen elegendő energia. Az akkor már ismert befektetői szándékokat a PricewaterhouseCoopers és a PA Consulting tanácsadó cégek olyannyira biztatónak értékelték, hogy szerintük azok nem igénylik az állami pátyolgatást. Sőt tanulmányuk leszögezi, hogy minden állami beavatkozás piactorzító hatású, ezért lehetőleg kerülendő. Ám korántsem biztos, hogy ezt kormánykörökben is így gondolják: a német RWE-csoport tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. adókedvezmény formájában 47 millió eurós (11,8 milliárd forint értékű) beruházási támogatáshoz jutott, amit most az Európai Bizottság is jóváhagyott. Az összesen 669 millió eurós (167,9 milliárd forintos) beruházás során bővítik és kombinált gáztüzelésűvé alakítják át az egyik régi, 100 megawattos erőművi blokkot - amelynek összteljesítménye 376 megawattra nő -, mindezt megfejelik a lignittüzelésű turbinák korszerűsítésével, így 2012-ig 440 megawattal bővül Visontán az erőmű kapacitása. Ez a fejlesztés amúgy jól illik a stratégiába, amely a hazai lignitkincset az egyetlen, perspektivikusan is rendelkezésre álló fosszilis energiaforrásként nevesíti.

Az Országgyűlés utolsó tavaszi munkanapján elfogadott villamosenergia-törvény ugyancsak kiváltotta a szektor szereplőinek bírálatát. "Olyan, mint Síva istennő: hat keze van, de mindegyik más irányba mutat" - jellemezte Hornai Gábor, a csehországi nagykereskedelmi cég leányvállalata, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A cég amúgy aktív részese akar lenni a szabadpiaci áramkereskedelemnek, ami nem könnyű, ha - Hornai megfogalmazásában - különféle értelmezési verziók keringenek az árampiac szereplői körében arról, hogy milyen szerepe is lesz az állami tulajdonú MVM-nek. "Egy szigorúan jogkövető kereskedő vagy termelő csupán a törvényszöveg alapján nem merne aláírni több évre szóló szerződést" - állítja Hornai, összhangban a HVG által megkérdezett több szakértővel. A megállapítás elsősorban a parlamenti szavazás utolsó időszakában a szocialista Puch László javaslata alapján elfogadott sajátos paragrafusra vonatkozik, amely szerint - ellentétben az eredeti törvényalkotói szándékkal - az erőműveknek éves kapacitásukat minden évben október 31-éig egy ködös pályázati rendszerben fel kell ajánlaniuk az MVM számára megvételre. Ha ugyanis ez történik, akkor viszont a kereskedőkkel vagy a nagyfelhasználókkal nem köthetnek hosszú távú, öt-tíz évre szóló megállapodást, ami ellentmond a piacnyitás szellemiségének.

Nem értesült a törvényszöveg értelmezése körüli bonyodalmakról Kóka János gazdasági miniszter: mint azt a HVG kérdésére kifejtette, meggyőződése, hogy a szabályozás minden tekintetben ösztönzi a magántőkét az erőműépítésre. Ugyanakkor az MVM elismerte, "valóban tapasztalható némi bizonytalanság" az ominózus paragrafus értelmezése körül, de a vállalat hivatalos közleménye értelmében a törvény e cikkelye keretszabályozás, nem pedig tételes, mert "az utóbbi nem illik a piac liberalizációjához". A cégnél úgy olvassák a törvényt, hogy az mindenki számára egyenlő hozzáférési esélyt nyújt az áramforrásokhoz, nem zárja ki, hogy a termelők hosszú távú szerződést kössenek a kereskedőkkel vagy a felhasználókkal, csak a fennmaradó áramot kell minden évben megvételre felajánlaniuk, s azt értékesíti aukcióin az MVM.

Ezzel szemben a kereskedők úgy vélik, a jogszabály mégis egyfajta nagykereskedői monopóliumot garantál az MVM-nek. "A Mavir az ellátásbiztonság minél magasabb szintjére törekedve abban érdekelt, hogy kimutassa, kevés a hazai tartalékkapacitás, a Mavir tulajdonosa, az MVM pedig nem bízná az erűműépítést a piaci szereplők befektetési szándékára, hanem állami pályázat kiírását szorgalmazza" - összegez Szörényi Gábor. A MEH energiaszolgáltatási és fogyasztóvédelmi főosztályvezetője úgy véli, az új törvényen alapuló, januárban induló új modell - főként, ha a bizonytalanságok a későbbi jogszabályban eloszlathatóak - kellő lökést adhat azoknak a több mint ezer megawattnyi termelőkapacitást képviselő beruházóknak, amelyek állami tenderek nélkül is szeretnének erőművet építeni.

Márpedig az utóbbi időben rengeteg új engedélykérelem landolt a MEH-nél a magánszektorból, nem utolsósorban a megújuló energia magas kötelező átvételi árára spekulálva, illetve a liberalizált piacon várható keresletnövekedésére alapozva (lásd táblázatunkat a 97. oldalon). Vezet a földgáz és a biomassza, holott a stratégia az előbbi részarányának növekedését fűtőanyagként nem tekinti célszerűnek, az utóbbiból előállított áram pedig rendkívül drágán, kilowattóránként 24,71 forintért (csúcsidőszakban 28,06 forintért) kerül be a közüzemi rendszerbe. Hasonlóképpen drága a szélenergia is, ám ez szintén vonzó befektetési célpont, mert csak a szélkerék karbantartására kell költeni, a szél ingyen van.

Csakhogy az időjárási körülményektől függő kiserőművek termelése szakaszos, kiegyenlítésüket meg kell oldani. A 0,25-2 megawatt teljesítményű szélturbinákból a MEH szerint egyelőre összesen 330 megawatt teljesítményt bír el a hazai áramtermelő rendszer, amelynek egyik hiányossága, hogy nincs elegendő kiegyenlítő erőművi kapacitás, például tározós vízerőmű. Ezt felismerve tervezi ukrán partner bevonásával többtározós kiserőmű létesítését a Tisza mellékfolyóin Kapolyi László, a parlament szocialista frakciójának tagja, a System Consulting tulajdonos-vezérigazgatója. Ezenkívül egy hónapja holland partnerekkel közös magyarországi céget alapított Ka-Ro Kft. néven, amelyben a külföldi fél a már engedélyezett szélerőművi, ő pedig a kiegyenlítésre alkalmas vízi erőművi beruházásokat adná egy közös áramtermelő rendszerhez - vázolta további terveit Kapolyi. A kormányzati stratégia mindenesetre a megújuló energia jelenleg 3,6 százalékos arányát 2013-ra 10 százalékra, 2020-ra pedig - alatta maradva a 20 százalékos uniós előirányzatnak - 15 százalékra emelné.

Ám nem a hazai áramfogyasztás csaknem 40 százalékát fedező nukleáris energia rovására. A dokumentum rögzíti ugyanis, hogy "új atomerőművi blokk(ok) építése is szükségessé válik a következő két évtizedben". Bár a szakértők kétlik, hogy állami szerepvállalás nélkül is olyan olcsó - kilowattóránként 8,6 forint - lenne a nukleáris energiával termelt áram, mint most, Felsmann a vita során leszögezte: "Nem szerepel a dokumentumban, hogy állami támogatással kell létrehozni új atomerőművet." Az építésre vonatkozó nemzetközi tendert viszont az állam fogja meghirdetni, amelyet öt-hét éves előkészítő munka és az új blokkok méretére, üzemidejére és egyéb műszaki paramétereire vonatkozó döntéssorozat előz meg.

SÁGHY ERNA

Magyar gazdaság

Pénz ígéretre

Ausztriában július 24-éig jegyezhették a befektetők a Meinl International Power Ltd (MIP) részvényeit, amelyekből...

Trump saját golfklubjában rendezik meg a következő G7-csúcsot

Trump saját golfklubjában rendezik meg a következő G7-csúcsot

Őrült driftbuszt építettek a gyáriak egy unalmas Hyundaiból - videó

Őrült driftbuszt építettek a gyáriak egy unalmas Hyundaiból - videó

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Újabb helyen bukkannak majd fel reklámok a Facebookon

Újabb helyen bukkannak majd fel reklámok a Facebookon