A kutatók és a miskolci vállalkozók társadalmi munkában mentették a 8 millió éves bükkábrányi ciprusleleteket - az államigazgatás jogi hiátus miatt kapcsolt megkésve.

Nem régészeti lelet, hiszen nem az emberi faj hozta létre, nem természeti érték, védendő forrás vagy különleges élőhely, hiszen a föld mélyéből előkerült, rég elpusztult fák csonkjairól van szó, egyszóval jogilag nehéz valamit is kezdeni - kaptunk tájékoztatást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a bükkábrányi lignitbányában július elején megtalált 8 millió éves ciprusfamaradványok kálváriája kapcsán. S bár a polgári törvénykönyv, a bányászati és a régészeti törvény rendelkezései szerint a "föld méhének kincsei" az állam tulajdonát képezik, az idevágó paragrafusok nem térnek ki arra, hogy mi a teendő az ilyen jellegű ősmaradványokkal. Ezért is értesített minden érintett hatóságot - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól (KVVM) az Oktatási és Kulturális Minisztériumig (OKM) - Veres János, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, ám a késlekedés láttán végül leletmentő akcióba fogott a mentéshez augusztus elején.

Egy hónappal korábban a régészt a hazai elektromos energia 18 százalékát előállító Mátrai Erőmű Zrt. által művelt bükkábrányi külszíni fejtésű bánya igazgatója, Mata Tibor értesítette, hogy valami szenzációra bukkantak. Július első hetében, a 60 méter mély bükkábrányi "bányagödörből" 16 darab 5-6 méter magas és 3-4 méter átmérőjű csonkokból álló ősliget került felszínre. A fák - rendkívül szokatlan módon - állnak, s úgy tűnik, nem szenesedtek el, de még a kovásodásuk sem indult meg. (A lignitkitermelésben nem ritka, hogy a tüzelő alapanyagául szolgáló több millió éves fák felismerhető módon, bár "megkövesedve" fennmaradnak, ám mindig fekvő állapotban.) A bánya viszont "fordulna", vagyis folytatnák a kitermelést, tenni kellene valamit.

Veres először július 10-én járt a helyszínen, és három nappal későbbre sikerült összetrombitálnia a magyar szakértői elitet, paleobotanikusokat, őslénytani szakértőket. A rögtönzött szimpózium arra jutott, hogy az eredetileg 30-40 méter magas ciprusok a felső miocén korban - a 11-5 millió évvel ezelőtti időszakban - álltak ezen a helyen. A fákat 6 méternyi magasságban homok borította, és bár a fölöttük lévő részek elpusztultak, a homokfedett fatörzsek épen megmaradtak. Egyet a bánya azonnal meg is próbált kiemelni a bányamúzeum számára, de sikertelenül: a maradvány sérülései miatt hívtak segítséget.

A bányaigazgató a tudóscsapattal konzultálva három hétre leállította a termelést: a megmaradt 15 fa körül a bánya eltávolította az iszapot, a fákat megtisztították, ám mivel a ciprusok az évmilliók során elvesztették állékonyságukat, az őket konzerváló nedves közegből kikerülve elkezdtek kiszáradni. Félő volt, hogy ennek következtében megrepedeznek és a kutatók szeme láttára szétporladnak. Cselekedni kellett. A megyei önkormányzat által finanszírozott Herman Ottó Múzeum ugyanakkor nem rendelkezik efféle vis maior kerettel, viszont a régészeti osztály munkatársai július közepére már kidolgoztak egy pusztulásgátló ideiglenes konzerválási módszert - ehhez az OKM 3 millió forintot biztosított, a pénz a múlt héten meg is érkezett a múzeum számlájára.

Továbbra sem volt azonban forrás a kiemelésre és a szállításra, a helyszíni mentésre is a bánya biztosított minden eszközt - közel 30 millió forint értékben. A hatóságok késlekedését megelégelve Veres maga kereste fel az emeléstechnikával és különleges szállítmányok fuvarozásával foglalkozó miskolci cégeket, és szakmai segítséget kért. A Stihl-fűrészes vállalkozó, az emeléstechnikai cég szakemberei, a bánya dolgozói ingyen és bérmentve dolgoztak napokat, és fuvarozó is akadt. Július 30-án sikerült épségben kiemelni négy törzset - piaci áron számítva a munka több tízmillió forintot ért. Ám akadt némi probléma. Nem érkezett meg időre a csak állva szállítható rakomány útvonalengedélye - kedd helyett csak péntekre ígérték a dokumentumokat. A Veres által közvetlenül értesített Bükki Nemzeti Park és a környezetvédelmi tárca, valamint a témára ráharapó sajtó közbenjárására az engedélyezésért felelős Borsod Megyei Közútkezelő Kht. végül is más megoldást keresett, olyannyira, hogy ők biztosítottak olyan trélert, amellyel rendőri felvezetéssel, de gond nélkül el lehetett szállítani a leleteket a miskolci múzeumba.

Időközben ugyanis a zöld tárca is kapcsolt. "A törzsek kiemelése és elszállítási költsége több millióra rúghat, ezt a pénzt a minisztérium igyekszik előteremteni" - jelentette be a helyszínen augusztus 3-án Fodor Gábor miniszter. Az ősmaradványokat pedig a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó ipolytarnóci kutatóközpontba szállítják majd. Ennél többet viszont a KVVM-nél sem tudtunk meg. A sajtóosztályon, egy múlt hét közepén kiadott közleményre hivatkozva, csak annyit mondtak, hogy a munka folyamatban van. E szerint több millió forintos költséggel a bányában maradt fák külső felületéből nagynyomású kompresszorral eltávolítják az iszapot és a homokot, majd erős víztaszító műgyanta bevonattal fedik, és így kívánják elszállítani őket. "Jelenleg 11 maradvány van a bányában, ebből kettő szétszáradt, három igen rossz állapotban van, de hat szerintem még pár napig menthető lesz, sokkal nehezebb feltételek mellet" - nyilatkozta hétfői lapzártánkkor Veres.

VAJNA TAMÁS

Tevét gázolt egy autós Miskolcon

Tevét gázolt egy autós Miskolcon

A Balaton vizével együtt egy uszályt is leeresztenek a Sió-csatornán

A Balaton vizével együtt egy uszályt is leeresztenek a Sió-csatornán

Vuk, a kisróka felköltözött egy pesti tűzfalra – fotók

Vuk, a kisróka felköltözött egy pesti tűzfalra – fotók

18 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a Borkai-botrányban emlegetett vállalkozók

18 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a Borkai-botrányban emlegetett vállalkozók

Alaptörvény-ellenes volt, hogy leszedették az érdi Fidesz plakátjait

Alaptörvény-ellenes volt, hogy leszedették az érdi Fidesz plakátjait

A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián

A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián