A sürgősségi ellátás csupán egyik elemének, a mentőknek 15,6 milliárd forintos felturbósítása szerepel az uniós pénzből kiemelten támogatandó országos egészségügyi projektek között. A többieknek pályázniuk kell.

HVG
Kis híján mentőket kellett hívni a sürgősségi orvosok szakmai kollégiumának elnökéhez, amikor hírét vette, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) kiemelt projektjei közé csak az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) sikerült beküzdenie magát. A július végi kormányülésen jóváhagyott 191, egyedi döntésre kiemelt cél között néhány, legfeljebb az 1 milliárd forintos összeget elérő egészségügyi projekt mellett - ilyen volt a szűrőprogramok országos népszerűsítése vagy a sárvári és a kapuvári rehabilitációs kórház rekonstrukciója - mindössze egy nagyobb, összességében 15,6 milliárdos fejlesztés szerepelt. Ebből a következő négy évben 11,5 milliárd forint jut az OMSZ infrastruktúrájának felfrissítésére, 4,1 milliárd pedig - idei kezdéssel és jövő évi befejezéssel - informatikai és vállalatirányítási rendszerének korszerűsítésére.

Nem mintha a szakmai kollégium tagjainak nem lenne édes gyermeke a mentésügy, ám az utolsó pillanatig úgy tudták, hogy a kórházi sürgősségi osztályok kialakítása és a helikopter-fogadóhelyek számának növelése ugyancsak az elsőbbséget élvező projektek között lesz. Annál is inkább, mivel a grémium, amely fő funkcióját tekintve miniszteri tanácsadó testület, közel egy évtizede arról próbálja meggyőzni több-kevesebb sikerrel az egészségügyi tárca élén egymást váltó szakembereket, hogy a sürgősségi ellátás valójában láncolat, amelynek szemei a laikus elsősegélynyújtástól a háziorvosi ügyeleteken és a mentésen keresztül a kórházi sürgősségi ellátásig összekapaszkodnak, és bármelyik hiánya hátráltathatja vagy akár meghiúsíthatja az életmentést. Néhány napos - jóindulatúan nézve a minisztériumi szabadságolások miatt bekövetkezett - tanácstalanság után lapzártánkkor éppen úgy hírlett, mégis lesz pénz a kórházi fogadóoldal számára is, igaz, nem most, a kiemelt egyedi döntésű programok között, hanem kicsit később és pályázati formában. Ez azonban azt is jelenti, hogy az idén biztosan nem kezdődhet el egyetlen fejlesztés sem. Pikó Károly, a szakmai kollégium elnöke is megerősítette, hogy legfrissebb információja szerint a társadalmi infrastruktúra operatív program júliusi dátummal lezárt - két évre szóló - akciótervében szereplő sürgősségi betegellátó osztályok (sbo) létesítésére 10 milliárd forint erejéig talán ősztől pályázhatnak majd a kórházak.

"Gondoskodni kell arról, hogy ne presztízsberuházásokra menjen el ez a pénz: a valódi sbo az év valamennyi napján 24 órában üzemelő, a kórházba érkező páciensek szervezett fogadására, gyors diagnosztizálására és a megfelelő osztályra való továbbításában kulcsszerepet betöltő aktív kórházi részleg kell hogy legyen" - figyelmeztet Pikó. Bár a szakma szerint legalább 32 új sbo-t kellene létrehozni, és a meglévőkből húszat helyrepofozni, ám a 10 milliárdból - az első kétéves akciótervben szereplő, darabonként 100 millió-1,3 milliárd forintos értékhatárokat figyelembe véve - egyelőre jó, ha ennek a fele megvalósulhat. Pedig a nemzetközi adatok szerint az aktív kórházi ágyak számának csökkentésével fordított arányban nő a sürgősségi betegellátóhelyek forgalma, illetve a szállítási távolság is. Idehaza is hasonló jelenséget generál az, hogy az egészségügyi reform 27 százalékkal kurtította meg a kórházi kapacitásokat, miközben a sürgősségi ellátás fejlesztése legkorábban 2008-2009-ben kezdi el éreztetni a hatását. Egyelőre az a helyzet, hogy a kórház-átalakítás során súlyponti státust kapott 39 intézmény egyharmadában nincs sbo, és 22 új leszállóhely létesítésével a helikopter fogadására alkalmas kórházak számát is meg kellene duplázni.

Persze az OMSZ-re is ráfér a fejlesztés, annak ellenére, hogy az utóbbi években gőzerővel folyt a korábbi lemaradások felszámolása: a jelenleg futó 781 mentő- és rohamkocsi 60 százaléka ötévesnél nem régebbi, a nullára leírt Mi-2-es helikopterek helyett az idén öt új német gép állt csatasorba. "Mindenekelőtt a mentőállomások számát kell növelni, a jelenlegi 222 mellé 18 újat kell építeni ahhoz, hogy a mostani ellátatlan körzeteket eltüntetve esély legyen minden sürgősségi hívásra 15 percen belül a helyszínre érkezni. A tízévesnél idősebb átlagéletkorú orvosisegédeszköz-park - például defibrillátor, lélegeztető - megfiatalítására és bővítésére 900 millió forint jutna az első két évre előirányzott 7 milliárdból" - sorolta a HVG kérdésére Radnai Balázs, az OMSZ Oxiológiai Módszertani Központjának vezetője, mire fogják fordítani idén és jövőre a 7 milliárd forintot. Bár az egészségügyi tárca első híradása szerint a kiemelt projekt része a gépjárműpark bővítése-cseréje, a múlt hét végére Radnai némileg elbizonytalanodott, hogy szokott-e ilyen vásárlást finanszírozni az Európai Unió (EU).

A mentősök más szempontból is elbizonytalanodtak. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának februári ülésén Gál Ilona, az egészségügy szakállamtitkára például még arról beszélt, hogy az új helikoptereknek nemcsak 22 új kórházi leszállóhely kell, hanem öt saját bázis is. Az új gépek ugyanis Debrecenben, Pécsett, Miskolcon és Budaörsön albérletben vannak (HVG, 2007. április 21.) - ahonnan a hideg időben megoldhatatlan karbantartás miatt nem fognak tudni felszállni -, a dél-alföldi régióban pedig egyelőre bázis híján nem tudnak dolgozni. A légi bázisokra eredetileg kalkulált 600 millió forint azonban mostanára 80 millióra olvadt. "Fogalmam sincs, hogy menet közben hol tűnt el négy légi bázis, hiszen most csak egyetlen, a dél-alföldi szerepel a mentőprojektről szóló kormányzati dokumentumokban" - protestál Túri Péter, az OMSZ egyszemélyes tulajdonában lévő Légimentő kht. ügyvezető igazgatója. Ráadásul még az a hónapok óta vitatott kérdés sem dőlt el lapzártánkig, hogy Szentesen vagy Szegeden legyen-e a dél-alföldi bázis. Míg a minisztérium ez utóbbi mellett tört lándzsát, a sürgősségi szakma, valamint a légügyi hatóságok egyöntetűen az előbbit tartják alkalmasnak, hiszen a Szentesről indított helikopterek jóval nagyobb területet képesek kiszolgálni. Ha a minisztérium ragaszkodik Szegedhez, Túri szerint értelmetlen, hogy az ÚMFT-ben szerepeljen az építés költsége, hiszen azt a Tisza-parti város maga állná.

Az OMSZ-nél tervbe vett valamennyi infrastruktúra-fejlesztést akkor tekintenék eredményesnek, ha ezeknek köszönhetően a mentők az esetek 90 százalékában a hívástól számított 15 percen belül a helyszínen lennének. Az EU-ban is kívánatos célként kitűzött arányszámtól az OMSZ szóvivője, Győrfi Pál szerint éppen 12 százalékos a lemaradás, s az esetek 4 százalékában fordul elő, hogy a segítség fél óránál is tovább várat magára. Az ÁNTSZ országos szervezetei közé tartozó Szakfelügyeleti és Módszertani Központ szeretne ennél árnyaltabb minőségi mutatókhoz jutni, ám az OMSZ-től önbevallásos alapon begyűjtött adatok részben ellentmondásosak, részben hiányosak. Ha hinni lehet a számoknak, lenne még a kívánatosnak mondott 15 perces kiérkezésen kívül is néhány mutató, amelyen érdemes volna javítani. Így például a súlyos esetekhez kiküldött rohamkocsiból egyetlenegy van a dél-dunántúli régióban közel 400 ezer lakosra, a közép-magyarországiban viszont 20 ezer, a Nyugat-Dunántúlon pedig 40 ezer főre jut egy. A riasztástól a beteg kórházba juttatásáig pedig átlagosan 70 percnél is több idő telik el; újabban persze csak akkor, ha - mint számos közelmúltbeli fiaskó mutatja - sikerül megtalálni azt az intézményt, amelyik illetékesnek érzi magát a páciens ellátására.

GÁTI JÚLIA

Salvini: A törököket meg kell állítani Szíriában

Salvini: A törököket meg kell állítani Szíriában

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

Johnson kérte is a Brexit halasztását, meg nem is

Johnson kérte is a Brexit halasztását, meg nem is

Itt biztosan megtalálja kedvenc Nintendo-játékait, és játszhat is velük

Itt biztosan megtalálja kedvenc Nintendo-játékait, és játszhat is velük

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

Megszámolták, hány oldal van az interneten – aztán rácsodálkoztak, mennyi működik ebből

Megszámolták, hány oldal van az interneten – aztán rácsodálkoztak, mennyi működik ebből