Politikai kívánságoktól sem mentesen, viszont egyelőre bizonytalan üzleti várakozások mellett nyílt meg az út a legegyszerűbb digitális tévézés, a korszerűsített antennás vétel felé.

Nem várható nagy sorbaállás azon a pályázaton, amelyet a héten írt ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a jövő televíziózásának egyik hordozójára, a digitális földfelszíni műsorszórásra. Aki megfejti a dodonai feltételeket, a dekódolás után arra jut, hogy a hazai rádiós-tévés piac szereplői közül az Antenna Hungária testére szabták a pályázatot. Némi bizonytalanságot legföljebb az jelent, hogy külföldi cégek is beszállnak-e a versenybe.

A kábeles, a műholdas és az internetes tévé mellé felsorakozó további digitális lehetőség, a földfelszíni műsorszórás (angol rövidítésével: DVB-T) a hagyományos tévézést, a szoba- vagy tetőantennával fogható (analóg) adást váltja fel, az EU irányelve alapján legkésőbb 2011 decemberéig. A digitális tömörítésnek köszönhetően egy mostani tévécsatorna helyén féltucatnyi tévéből álló programcsokrot - hivatalos nevén multiplexet - sugározhatnak. Eddig a pártok közötti alkudozás jelentős késést okozott, de az NHH abban bízik, hogy ha ezentúl minden a menetrend szerint zajlik, idén karácsonyra már legalább tíz földi tévécsatorna fogható digitálisan.

A pályázat - egy rádiós programcsokor mellett - öt televíziós multiplexről szól: közülük az egyikről mobiltelefonokra és más kézi (angolul handheld, innen a DVB-H név) eszközökre is küldhetnek tévéműsorokat. Két programcsokor csak később indul, azokon a frekvenciákon, amelyeket egyelőre az analóg tévéadásokhoz használnak. Így a 2011-es digitális átállás után - egyetlen szerkentyű segítségével - 5 programcsokrot foghat majd a hazai tévénéző, összesen három-négy tucatnyi tévécsatornával, vagyis nagyjából akkora választékkal, de jobb minőségben, mint amilyet most a digitalizálásuk előtt álló, analóg kábelhálózatok szolgáltatnak.

A tévéműsor-terjesztés technikai módszerei (szaknyelven platformjai) között a DVB-T új konkurenciaként jelenik meg, és a nyertes cég dönthet arról, mely tévéket veszi bele a multiplexekbe. Ennek tudhatóak be a pályázat korlátozásai. A multiplexek üzemeltetéséből ki vannak zárva a nagy - 300 ezernél több előfizetőt kiszolgáló - analóg kábeltársaságok, nehogy piacot vásároljanak, aztán a saját platformjuk javára elhanyagolják az antennás műsorszórást. Nem pályázhatnak a tévék és rádiók sem, nehogy a saját programjaikból állítsák össze a csokrot. Kivéve a gyevi bírót, azaz a rádiós multiplex esetében a közszolgálati rádiót, és mint Such György elnök többször megerősítette, a Magyar Rádió pályázni is fog.

A sajtópiacihoz hasonló szabályozást szeretett volna eredetileg az NHH: pályázzon, aki teheti, és ha túl nagy piaci részesedéshez jutna, vonuljon ki a konkurens platformról, például adja el kábeltévéjét. Úgy tűnik, a lobbiérdekek erősebbek voltak - mondta a HVG-nek Rozgonyi Krisztina, az NHH alelnöke.

Politikai megfontolások érhetőek tetten az első programcsokrok összeállításánál. A digitális átállásról szóló tavalyi törvény nemcsak azt írja elő, hogy a három közszolgálati tévének (m1, m2, Duna) teret kell engedni, hanem bérelt helye van két, legalább négy éve működő hír-, illetve közéleti csatornának is - most pont két ilyen van: a Hír Tv és az ATV. Történetesen a két tévé tavaly októberben és idén februárban összesen 185 millió forintot kapott az ORTT-től műsorszolgáltatásának digitalizálására.

Nincsenek viszont nevesítve az első körben elhelyezendő további kereskedelmi csatornák. Logikus lenne, hogy az RTL Klub és a Tv2 közöttük legyen, de miután az ORTT 2005-ben épp a digitális átállásig hosszabbította meg analóg frekvenciaengedélyüket, elvben csak ezen az egy módon sugározhatóak. Egyébként nekik sem érdekük, hogy párhuzamosan az analóg és a digitális sugárzásért is fizessenek. Kedvező alkupozícióba hozza viszont őket, hogy nélkülük nem lenne túl vonzó a digitális csomag. A feltörekvő csatornáknak új lehetőség a digitális földi vétel. A Viasat3-at emlegetik olyan tévéként, amely ezen az úton is erősítheti országos jelenlétét.

Miután a mostani, pusztán három országos tévéhez alkalmas antennás vétel előfizetési díját az állam évek óta magára vállalja, ehhez hasonlóan a DVB-T is ingyenesen indul. A mostani kábeltévés alapcsomaghoz hasonló, de havidíj-mentes lehetőség akár azoknak is vonzó lehet, akik nem sokat tévéznek, és megszabadulnának kábel-előfizetésüktől. Az NHH máris konstatálta, hogy a kábeles és műholdas társaságok lejjebb mennek az alapcsomagjaik árával, így készülnek a konkurencia megjelenésére.

Magyarország azonban alaposan be van kábelezve: a kábelhálózatok az NHH tavaly tavaszi adatai alapján a háztartások 61 százalékát érték el, műholdas előfizetése pedig 450 ezer családnak volt - e két népes tábort lényegében nem érinti a digitális átállás. A háztartások 23 százaléka, majdnem 1 millió család csak hagyományos antennával képes tévézni. Mondhatni, miattuk van szükség a digitális átállásra, még ha az ő számuk évek óta csökken is, és nyilván az átállásig még kisebb lesz. Őket az az előítélet sújtja, hogy reklámszempontból nem fontosak, ezért üzletileg nem éri majd meg az előfizetés nélküli digitális sugárzás. Rozgonyi szerint azonban a kevésbé tehetős családok is fontosak a mindennapi cikkek, például a mosópor reklámpiacán. Másfelől a DVB-T egyéb rétegeknek is érdekes lehet: olyan értelmiségi családoknak, ahol sokáig nem volt tévé, és most sem néznek sokféle csatornát. A lakásokban lévő második készülékeket is érdemes lehet kábel vagy műhold helyett DVB-T-re állítani, ahogyan ez lehet az olcsó megoldás a hétvégi házakban is.

A meglévő tévékészülékek a DVB-T-hez is használhatóak, az egyetlen beruházás a digitális jeleket analóggá átalakító digidoboz (nemzetközi nevén: set top box), és ehhez esetleg, de nem feltétlenül, egy új antenna. Segédeszköz nélkül használhatóak az olyan új digitális tévék, amelyekbe beépítették a DVB-T vevőt (tunert), ez azonban nincs feltétlenül benne mindegyik plazma- vagy lcd-tévében.

Digidobozhoz itthoni üzletben most még nem lenne könnyű hozzájutni, de a legegyszerűbb változatok a határon túl most 15 ezer forintnyi euróért (néhány havi itthoni kábeltévé-előfizetés áráért) kaphatóak. A hazai digitális átállás idejére nyilván lejjebb mennek az árak. Külföldön volt rá példa, hogy a digidobozokat állami támogatással lehetett megvenni, de idehaza az állam csak az igazán rászorulóknak ígér késői segítséget: azoknak, akiknek közvetlenül a 2011-es digitális átállás előtt sem futja majd digidobozra.

A sokcsatornás, előfizetés-mentes tévézés csak ahhoz képest tűnhet szokatlannak, hogy most a kábeles és műholdas cégek előfizetési díjat szednek, és a piaci erőviszonyoknak megfelelően elszámolásban vannak a tévétársaságokkal. Nagyon is hasonlít viszont az üzleti modell a mostani földi sugárzáshoz, amelyért a tévék a reklám- és egyéb bevételeikből fizetnek.

Pataki Dániel, az NHH elnöke egy januári sajtótájékoztatón úgy vélte: önmagában nem nagy üzleti lehetőség a multiplexek üzemeltetése, de a mobil tévézéssel együtt már az lehet. Az NHH még abban is bízik, hogy új tévék jelennek meg az új platformon. Ha sikeresnek bizonyulnak az új programcsokrok, később akár előfizetéses tévéket is tartalmazhatnak, bár az NHH külföldi példákra hivatkozva úgy látja, hogy csak az előfizetés nélküli modell lehet sikeres, legalábbis az induláskor nem lenne szabad pénzt kérni. Pápai Zoltán távközlési tanácsadó, az Infrapont Kft. ügyvezetője a HVG-nek úgy értékelte: valóban a mobiltelefonos tévé az izgalmasabb üzlet, de nagyobb benne a kockázat is.

A legnehezebben az jósolható meg, milyen jövője lehet az egyetlen rádiós multiplexnek. A bizonytalanságot tükrözi, hogy a rádiós átállás később, 2014-ben esedékes, és már ez is túlbuzgóság, mert az EU többi országában nem is szabtak rá határidőt. Visszavonulási utat jelez az is, hogy az analóg sugárzás lekapcsolásához nem elég, hogy a tévézéshez hasonlóan a lakosság 94 százalékához eljusson a digitális jel, hanem további feltétel, hogy a lakosság 75 százalékának - bárhogyan mérik is ezt - legyen digitális rádiója.

Az óvatosságot indokolja, hogy a szűkös tévékínálattal ellentétben most bármilyen URH-rádióval több tucat adó fogható. Míg a terebélyesedő tévéképernyőkre egyre jobb kép kívánkozik, a rádiózás megszokott körülményei között - autóban, konyhában, munkahelyen - nemigen lenne értékelhető a mostaninál szebb hangzás. Pápai Zoltán szerint leginkább az billenthetné át a mérleget, ha az új autókat digitális rádiókkal adnák át. Egyelőre világszerte több szabvány van versenyben, ezek közül a DAB (Digital Audio Broadcasting) kísérleti adásai Magyarországon feltűnés nélkül már 1996 óta zajlanak. Külföldön összesen mintegy 500 millió embert elérő lefedettséggel sugároznak, mérsékelt érdeklődés mellett: világszerte csak 12 millió digitális rádió talált gazdára.

BEDŐ IVÁN

653 lóerős villanykamiont mutatott be az Iveco és a Nikola

653 lóerős villanykamiont mutatott be az Iveco és a Nikola

Minden érintett katasztrófától tart a kötelező beiskolázás miatt, de a kormány hajthatatlan

Minden érintett katasztrófától tart a kötelező beiskolázás miatt, de a kormány hajthatatlan

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár második napja Franciaországban

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár második napja Franciaországban

Fotón látszik, milyen óriási akkumulátor kerülhet a Galaxy S11+-ba

Fotón látszik, milyen óriási akkumulátor kerülhet a Galaxy S11+-ba

Medvét vettek videóra az Aggteleki Nemzeti Parkban

Medvét vettek videóra az Aggteleki Nemzeti Parkban

Ma sem lesz meleg

Ma sem lesz meleg