Gyakran az inflációnál is erőteljesebben emelik a menzák térítési díjait az önkormányzatok. Azt azonban még a szakmabeliek sem állítják, hogy ez befolyásolná, mennyi és milyen étel kerül a tányérokba.

Alaposan elmélyedhettek a németországi önkormányzati rendszer működésében azok a szülők, akik a pécsi közgyűlés honlapján arról szerettek volna tájékozódni, miért drágul áprilistól 15 százalékkal gyermekük iskolai étkeztetése, e kérdésben azonban a testületi ülés jegyzőkönyve vajmi csekély útmutatóval szolgál. A képviselők ugyanis leragadtak annál a problémánál, vajon Németországban lehetséges volna-e, hogy egy kormánypárti képviselő cége kapjon megbízást a közétkeztetésre, ahogy ez Pécsett történt: néhány évvel ezelőtt a szocialista Hering Gyula vállalkozása, a Környezetvédő Kft. nyerte meg az oktatási és szociális intézmények menzáinak működtetésére kiírt, 5 milliárd forintos pályázatot (HVG, 2004. június 4.). Így azt már kevésbé alaposan tárgyalták meg, mit várnak el a szolgáltatótól, mit tartalmazzon például egy középiskolás ebédje - 220 forintért. A meddő politikai vita után jött a többségi szavazógépezet, és az ellenzéki szirénhangok dacára, miszerint a KSH adatai alapján még az élelmiszerek is csak 12 százalékkal drágultak tavaly, a közgyűlés jóváhagyta a vállalkozó 15 százalékos nyersanyagnorma-emelési igényét.

Mivel a nyersanyagnorma összege megegyezik a térítési díjjal, az önkormányzati döntés számláját a szülők vagy az eltartottak állják. A képviselők ugyanis csak arról szavaznak, mekkora összeget hagynak jóvá a konyha üzemeltetőjének egy-egy étkezés alapanyagaira. Márpedig ez hálás feladat, hiszen ki akarná kifogásolni, hogy a szakács több és jobb alapanyagból készíthesse az ebédet, főleg ha az infláció úgyis elviszi a többletpénz egy részét. A közétkeztetést megrendelő önkormányzat csak a rezsiköltségeket fizeti, bár az sem ritka, hogy a rászorulók állami normatíváját is neki kell kipótolnia. A rezsiköltséget viszont a kötelező közbeszerzések valóban alacsonyan tartják, olyannyira, hogy a közbeszerzési döntőbizottságnál mindennaposak a fellebbezések, amelyek szerint a nyertes ajánlatból kihozhatatlanok a hozzájuk mellékelt, már-már Gundel-minőséget ígérő menüsorok.

Nem mintha a közbeszerzés szabályai ilyenkor a fogyasztót védenék. A Fővárosi Ítélőtábla például egy tavalyi jogerős ítéletében kifejtette: "a nyersanyagnorma összege és a nyersanyag valós beszerzési költsége között nincs összefüggés, mert az ajánlatkérő az ajánlattevő valós beszerzési költségét nem tudja befolyásolni". Az éves szinten 50-60 milliárd forintos közétkeztetési piacért pedig érthető módon hatalmas verseny folyik - vagyis a szolgáltatók irreális árakkal ígérnek egymás alá.

Ebből pedig egyenesen következik, hogy ha a vállalkozó profitálni akar, azt a tányérból kell kilopnia - állítja az önkormányzati tulajdonú Baja Menza Kht. ügyvezetője, Pazár László. Egyébként is nehéz lenne megmagyarázni, mi indokolja egy ilyen kis országban, hogy önkormányzatonként akár 20-30 százalékkal is eltérjenek a nyersanyagköltségek - toldja meg Pazár. Miután pedig azt már senki nem vizsgálja, hogy a meghatározott mennyiséget valóban beletette-e a szakács az ételbe, a képviselő-testületek valójában a szülőkkel és az ellátottakkal fizettetik meg a vállalkozói profitot.

A rendszer hiányosságait azonban a jelek szerint csak ellenzéki padsorokból lehet jól látni. Pécsett a fideszesek tiltakoztak az áremelés miatt, Kaposvárott vagy Hevesen pedig a szocialisták berzenkedtek a helyi szolgáltató, vagyis mindkét településen a Pensió 17 Kft. ellen. Kaposvárott odáig fajult a vita, hogy már a rendőrség vizsgálja az önkormányzat és a vállalkozó közötti elszámolást, miután a társaság a veszteséges tevékenységre hivatkozva több mint 280 millió forintos fejlesztést vont vissza vállalásaiból. A Fidesz által vezetett város jegyzője az ellenzéki számonkérésre azt válaszolta, ennél drágább lett volna a szerződés felmondása, majd a képviselő-testület többsége gond nélkül megszavazta az idei 10 százalékos nyersanyagnorma-emelést. Hevesen pedig, ahol tavaly novemberben kötötték meg a szerződést a Pensióval, decemberben a társaság már "előre nem látható vis majorokra" hivatkozva 17 százalékos normaemelést kért, és a többség meg is szavazott 15 százalékot.

Az áldatlan állapotokat a jelek szerint előbb unták meg a vállalkozók, mint a politikusok. A turizmus és vendéglátás területén működő ágazati párbeszédbizottság március eleji ülésén a munkaadók kezdeményezésére a kormány és a munkavállalók képviselői is támogatták azt a határozatot, amely három pontban határozta meg a teendőket a közétkeztetés területén. Egyrészt szeretnék megváltoztatni a közbeszerzési szabályokat, hogy az ajánlatkérők az árak mellett hangsúlyosabban vegyék figyelembe az egészséges táplálkozás szempontjait is. Az olcsó, de egészségtelen ételek fogyasztását előbb-utóbb úgyis meg kell fizetni, ha máskor nem, akkor, amikor a "közétkezők" megbetegszenek a helytelen táplálkozás miatt. A szakmabeliek azt is szorgalmazzák, hogy a jogalkotók ne csak ajánlást fogalmazzanak meg, mennyi energiát és tápanyagot kell tartalmazniuk az ételeknek, hanem tegyenek kötelezővé egy minimális értéket, amit a fogyasztóvédelmi hatóság számon tud kérni a szakácsokon. A közétkeztetésben részt vevők azt is szeretnék elérni, hogy az oktatási és szociális intézmények a jövőben akkor is kaphassanak uniós támogatást a konyhájuk felújítására, ha azt vállalkozó üzemelteti.

Félő azonban, hogy az állam továbbra is csak szlogenekkel próbálja javítani a közétkeztetést - véli a Magyar Vendéglátó Szövetség alelnöke, Román Péter, a piac egyik legnagyobb szereplőjének, a Junior Vendéglátó Zrt.-nek a többségi tulajdonosa. A kormány legutóbbi nagy felbuzdulása alig egy évvel ezelőtt volt: a Legyen jobb a gyermekeknek! című hároméves cselekvési tervben két passzus is szerepel a menzákkal kapcsolatban. Az egyik szerint az általános iskola felső tagozatán is fokozatosan bevezetik az ingyenes étkeztetést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára, a másik pedig az, hogy a szakminisztériumoknak 2008. január 1-jéig felül kellett volna vizsgálniuk a gyermekétkeztetés normatíváját, az elismerhető költségeket, a díjrendszert és az állami hozzájárulást. Míg az előbbi vállalásának a kormány becsülettel eleget tett, és idén januártól a rászoruló ötödikesek menzadíját már az állam állja, addig az átláthatatlan finanszírozás felülvizsgálatának semmi nyoma. A HVG érdeklődésére a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban azt a választ adták, a feladat elvégzésének határideje 2008. augusztus, holott a kormányhatározatban feketén-fehéren a januári dátum szerepel.

Trump: Közel a megállapodás Kínával

Trump: Közel a megállapodás Kínával

Elkészült Paul McCartney karácsonyi albuma, de soha nem adja ki

Elkészült Paul McCartney karácsonyi albuma, de soha nem adja ki

Több mint kétmillió amerikai számára luxus a vezetékes víz

Több mint kétmillió amerikai számára luxus a vezetékes víz

Fegyelmi indult a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya ellen

Fegyelmi indult a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya ellen

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Egy jogász szerint hiába fellebbez a Facebook, ki kell fizetnie az 1,2 milliárd forintos bírságot

Egy jogász szerint hiába fellebbez a Facebook, ki kell fizetnie az 1,2 milliárd forintos bírságot