Tőkeerős befektetők is profitálhattak az elmúlt években az uniós településfejlesztésekből, mégpedig anélkül, hogy egyetlen fillért is áldoztak volna. A pályázatok kiírói most változtatnának ezen a gyakorlaton.

A Suzukitól a Nokiáig - a cégnevekkel is jellemezhetnénk azt az országutat, amely Esztergomtól Komáromig vezet a Duna mentén. Az érintett települések a bánya- és nehézipar egykori fellegváraiból a modern iparágak, a telekommunikáció, az autógyártás vagy éppen a vegyipar szállásadói lettek. A hatás szembetűnő, elvégre Budapest után Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb az egy főre jutó össztermék. Ráadásul azokban a városokban vagy falvakban, ahol egy-egy ilyen üzem megtelepült, takarosabbak az épületek, több a szolgáltatás, és forgalmasabbak az üzletek is. Az alig több mint 2 ezer lakosú Almásfüzitő azonban egészen a legutóbbi időkig a pechesebbek közé tartozott, hiszen területén éktelenkedett a privatizáció előtt és után lerabolt (HVG, 1997. március 29.) egykori timföldgyár szellemtanyája, és a szennyezett talaj a környék ivóvízbázisát is veszélyeztette.

A forgalomképtelen ingatlan azonban mára méltó versenytársa lett az ország legvonzóbb befektetési célpontjainak: területét megtisztították, és már a tervezőasztalon vannak egy új biotechnológiai és logisztikai központ körvonalai. Almásfüzitő ugyanis a szomszédos Komárommal társulva egyike volt annak a 35 településnek, amelyek részesültek a 2004 és 2006 között városrehabilitációra szánt 24,5 milliárd forint uniós forrásból. A program célja az volt, hogy megújuljanak, új funkciókat kapjanak azok a településrészek, amelyek a korábbi évtizedekben akár szociális, akár gazdasági szempontból hanyatlásnak indultak, így például az idősebbek által lakott településközpontok, a szegényebbeket magukba szívó lakótelepek vagy a gazdasági szerkezetváltás miatt elhagyott iparterületek. Almásfüzitő ez utóbbi célra, vagyis úgynevezett barnamezős terület rehabilitációjára kapott 688 millió forint támogatást, amit Komárommal összefogva további 10 százalék önrésszel toldott meg.

A terület birtokosának, az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft.-nek - amelybe éppen az uniós projekt indulása előtt három hónappal vásárolta be magát a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest Közép-európai Befektetési Zrt. - ugyanakkor nem kellett hozzájárulnia a költségekhez. Az önkormányzat megelégedett azzal, hogy a majdani befektetéssel új munkahelyek jönnek létre, és adóbevétel keletkezik. Igaz, átmenetileg a társaságnak is le kellett mondania a korlátlan haszonélvezetről, az ingatlan kármentesített részét ugyanis 2011-ig bérbe kellett adnia az almásfüzitői önkormányzatnak.

Korántsem egyedi azonban az almásfüzitői eset, hiszen a 2004-ben kiírt városrehabilitációs pályázatban még megelégedtek a közvetett gazdaságélénkítő hatásokkal. Az akkori Nemzeti Fejlesztési Hivatal eredetileg úgy tervezte, településfejlesztési projektekben kizárólag önkormányzatok lehetnek kedvezményezettek. Ezt azonban 2005-re módosították, mivel a városképet romboló területekről több esetben kiderült, hogy azokat nem az önkormányzatok birtokolják. Miután nem várták el magántőke bevonását a rehabilitációba, a befektetők kockázat nélkül csaphattak le azokra a településrészekre, amelyeket uniós és önkormányzati pénzekből tettek rendbe. A diszkont- és szupermarketláncok, köztük a Penny Market, a Lidl vagy az Interspar, egy sor kis- és középvárosban, így például Bátonyterenyén vagy Nagykanizsán éppen a rehabilitált területek tőszomszédságában szereztek maguknak zöldmezős ingatlanokat.

Oldalvizeken érkezett magánbefektető Orosházán is az uniós projektek kellős közepébe. Az egykori laktanya területén EU-pénzből épített sportcentrumot a papírforma szerint 99 százalékban önkormányzati tulajdonú Orosházi-Gyopárosi Gyógyfürdő Zrt. üzemelteti, csakhogy az 1 százalékban tulajdonos Dunaújvárosi Komplex Kft.-nek minden társasági döntésben vétójoga van. A dunántúli cég úgy került a képbe, hogy az egykori állami vasmű egyik kiszervezett utódtársaságaként (HVG, 2001. január 13.) övé lett a gyopárosfürdői vállalati üdülő, amely ma szállodaként működik. A kft a Buda-Cash Brókerház Zrt. tulajdonosának, Pintér Zoltánnak az egyik érdekeltsége. A Fidesz-MDF-jelöltként 2006-ban megválasztott orosházi polgármester, Németh Béla 2007 tavaszán megpróbálta megváltoztatni a társaság alapszabályát, de a bíróság ezt elutasította. Ezzel a polgármester mögül időközben kihátrált Fidesz és az ellenzéki MSZP sajátos egységfrontjának adott igazat, így a Dunaújvárosi Komplex Kft.-nek továbbra is beleszólása van az uniós forrásokra pályázó gyopárosfürdői idegenforgalmi fejlesztésekbe.

Celldömölkön viszont éppen azért vált szunnyadó tőkévé a félmilliárd forint uniós támogatás, mert az önkormányzat úgy vágott bele egy volt katonai raktárterület felszámolásába, hogy nem vont be üzleti partnert a tervezett idegenforgalmi szálláshelyek és a skanzen megvalósításába. Most viszont már nem talál befektetőt, miután senkinek sem elég vonzó egy öt éven át elidegeníthetetlen önkormányzati területen beruházni. Így az állam járt a legjobban, az önkormányzat ugyanis 200 millió forintért a földművelésügyi tárca tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht.-tól vásárolta meg az ingatlant - az uniós támogatásból. A kisebb településeken sokszor eleve korlátozottak a lehetőségek: a nem egészen 6 ezer lakosú, 12 százalékos munkanélküliséggel küszködő Tiszalök polgármesterének, Gömze Sándornak az az álma, hogy az uniós pénzből felújított művelődési ház vagy a könyvtár épületében egy kávéház telepedjen meg. A vállalkozók azonban nem kapkodnak a lehetőségért, így a két intézmény évi 26 millió forintos költségvetésének zömét az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia.

Ennek a csetlés-botlásnak akart véget vetni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amikor úgy döntött, a kistelepülések pontszerű fejlesztéseitől eltekintve a 2007 és 2013 közötti fejlesztési periódusban már valamennyi városrehabilitációs projekt esetében elvárja, hogy a településnek legyen legalább nyolc-tíz évre szóló integrált, vagyis több településrészre kiterjedő, funkcióbővítést és szociális felzárkóztatást egyaránt magában foglaló városfejlesztési stratégiája. Az NFÜ egyúttal kész akár 30 százalékkal is támogatni olyan kiskereskedelmi, kisvállalkozási projekteket, amelyek a településfejlesztési programba illeszkednek. Az pedig egyenesen pályázati feltétel, hogy valamennyit a rehabilitáció haszonélvezői is vállaljanak magukra a terhekből; így például a lakóközösségeknek 15 százalékkal kell hozzájárulniuk a lakótelepi társasházak felújításához, az önkormányzatoknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy az úgynevezett akcióterületeken működő vállalkozások valamilyen formában legalább a projektérték 10 százaléka erejéig bekapcsolódjanak a városfejlesztésbe.

Lett is nagy ribillió a települések körében az egyszeriben szabályok közé szorított városfejlesztési pályázatok miatt. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a napokban fordult panaszaival az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez, Bajnai Gordonhoz, miután még a legnagyobb települések is tamáskodtak, miként kötelezhetnék arra a gazdasági társaságokat, hogy pénzzel szálljanak be a rehabilitációs programokba, és vállalják a fenntartási költségeket. A nagyvárosok ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy a pályázati kiírás ezer négyzetméterben maximálja az akcióterületen támogatással létrehozható üzleteket, ami éppen a leggyakoribb befektetőket, a plázákat zárja ki a projektekből. A városrehabilitációs programokat irányító hatóság vezetője, Mosonyi Balázs elismeri, nagyok az elvárások, de szerinte a támogatásokat csak úgy lehet értelmesen és hatékonyan felhasználni, ha a városok igényeit összhangba hozzák a pályázati követelményekkel, és a fejlesztéseket nem kizárólag támogatásból, hanem a helyi vállalkozások és a lakosok bevonásával valósítják meg. A magántőke sikeres mozgósítására egyébként volt már példa. Miskolc azzal vette rá a főutca üzleteinek bérlőit a portálok kicsinosítására, hogy a kereskedők a bérleti díjból annál nagyobb kedvezményt kaptak, minél több pontot adott egy szakmai zsűri a kirakatuk látványára.

A pályázati feltételek persze ezúttal is változhatnak még a tapasztalatok alapján, ezt Mosonyi sem zárja ki. Mint ahogy máris lemondtak a magántőke mozgósításának egy lehetséges formájáról, a városfejlesztési pénzügyi alapról. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a bankok, pénzügyi befektetők tőkeemeléssel beszállnak az önkormányzat projekttársaságába, cserébe pedig beleszólhatnak a döntésekbe. Bár a városrehabilitációs pályázatok kereteit meghatározó, az ősszel elkészült vaskos kézikönyv még számol az angol rövidítése (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) alapján Jessicának elnevezett uniós kezdeményezéssel, Mosonyi ma már úgy látja, Magyarországon ez a konstrukció nem működőképes. Szerinte az önkormányzatok még nem készültek fel a közös felelősségen és döntésen alapuló együttműködésre a piaci szereplőkkel, a befektetők pedig egyelőre nem nagyon akarják duzzasztani a városfejlesztési alap tőkéjét.

SZABÓ YVETTE

Felturbózza az élményt a Google, zseniális új alkalmazások jöhetnek Androidra

Felturbózza az élményt a Google, zseniális új alkalmazások jöhetnek Androidra

Eső, ónos eső, hó – a csapadék határozza meg a csütörtököt

Eső, ónos eső, hó – a csapadék határozza meg a csütörtököt

Nagy hal lett az egyik építőipari NER-kishalból

Nagy hal lett az egyik építőipari NER-kishalból

Megszavazták a törvénymódosítást, amivel helyettes államtitkár lehet a 22 éves egyetemista

Megszavazták a törvénymódosítást, amivel helyettes államtitkár lehet a 22 éves egyetemista

Otthonában jegelte a kábítószert a díler, miközben a kórházban feküdt

Otthonában jegelte a kábítószert a díler, miközben a kórházban feküdt

A nők leginkább egymást szeretik nézni a világ vezető pornóoldalán

A nők leginkább egymást szeretik nézni a világ vezető pornóoldalán