Sem az állam, sem az I. kerületi önkormányzat nem tartott igényt egy több százmillió forintot érő várbéli telekre, amelyet egy különös perben egy magánszemély kaparintott meg.

Budapest egyik legdrágább negyedében, a Vár oldalában a második világháború óta elhagyottan gazosodik egy 717 négyzetméteres telek. A kertben egykor kétszintes lakóház állt, ám azt 1945-ben földig bombázták. Azóta sem építették újjá, s a tulajdonosok sem jelentkeztek. A Szabó Ilonka utca 16. számú telek az utcáról nem látható, 4 méteres, terméskőből épült támfal fogja meg a szintemelkedést, így azt csak a szomszéd házak lakói ismerik, akik rálátnak a kertre. Volt, aki az 1950-es években néhány nyulat, szárnyast nevelgetett ott némi élelmiszer-tartalék gyanánt, egyébként nem használta senki. Az egykori épületet viszont számon tartották: 1984 novemberében emléktáblát helyezett el az ekkor már rogyadozó falon a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége: "Buda felszabadulása előtt ezen a helyen állt az I. kerület Ilona utca 16. sz. ház. 1944 őszén itt ülésezett a Magyar Front intézőbizottsága." De gazdája csak nem akadt az ingatlannak.

Öt-hat évvel ezelőtt aztán bejelentés érkezett a kerületi önkormányzathoz, hogy az elvadult telken burjánzik a parlagfű. A hatóság kitakaríttatta a telket, majd keresni kezdte a tulajdonost, akin bevasalhatná a számlát. A tulajdoni lapon két név szerepelt, a bejegyzés 1941-ből való; nem meglepő, hogy a férfiak hatvan évvel korábbi lakcíméről "címzett ismeretlen" megjegyzéssel jött vissza minden értesítés. Ezért az önkormányzat 2005-ben a kaszálásból eredő számlák fejében kétszer 286 ezer forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztetett be a földhivatali tulajdoni lapra.

Három évvel ezelőtt jutott el a hír a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) jogászaihoz, hogy van egy lakatlan telek a Várnegyedben, amely a gyanú szerint a holokauszt áldozatainak tulajdona lehetett. Ha így van, a szervezet a törvény szerint jogot formálhat az ingatlanra. A jogászcsapat kétéves kutatómunkával az egykori népszámlálási ívekből, a lakónyilvántartásból és egyéb dokumentumokból megállapította a tulajdonosokról, hogy Bleier Alfréd gumigyári főtitkár 1903-ban született, a háborúban eltűnt - csakhogy római katolikus volt. Társa és sógora, az 1905-ös születésű Haasz István ügyvéd 1945-ben hazatért a munkaszolgálatból, majd felvette a Hardi nevet. 1949-ben édesanyja bejelentette, hogy eltűnt - minden bizonnyal kivándorolt az országból. Ekkor törölték az ügyvédi kamarából.

A Mazsihisz jogászai ekkor a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz fordultak, felajánlották, hogy némi ügyvédi munkadíj fejében átadják a dokumentációt, amely bizonyítja, hogy az egykori tulajdonosok örökös nélkül haltak el, így az értékes ingatlan az államot illeti meg. Ilyen esetben csupán egy hagyatéki eljárást kell lefolytatni. A hivatal nevében Zelles Sándor két hónappal később, 2007 elején egyetlen mondatos levélben utasította el a jogászok ajánlatát, és az állam képviseletében azóta sem foglalkozott a telekkel senki.

A telekkel szomszédos házak lakói idén március közepén levelet kaptak egy fiatalasszonytól, aki már korábban is felbosszantotta őket a Hunfalvy utca 11. számú ház tetőterének szabálytalan beépítésével. Ő ezúttal egy készülő beruházás képviselőjeként arról értesítette őket, hogy az üres telken társasház létesül, és első lépésként régészeti feltárás kezdődik, ezért a környező házak lakásaiban állagfelmérést végeznek. A lakók a tulajdoni lapról kiderítették, hogy Funtek Anita személyében új tulajdonosa van a teleknek, aki elbirtoklás címén jutott hozzá. Amikor pedig kiderült, hogy a pernyertes nem más, mint a telekkel szomszédos ház tetőterének birtokosa, a környék lakói felháborodtak, s levelet írtak az önkormányzatnak - 19 aláírással -, amelyben közölték, hogy a most 32 éves új tulajdonos csak 1998-ban költözött a házba, korábban nem is látták a környéken. Márpedig a törvény szerint elbirtoklási pert csak akkor nyerhet meg valaki, ha 15 éven keresztül folyamatosan a sajátjaként birtokol egy ingatlant, azt gondozza, fizeti a felmerülő költségeket. A szomszédok pedig azt állították - és ezt a HVG-nek is megerősítették -, nem tudnak arról, hogy azt a telket, amelyre az ablakuk néz, az elmúlt időszakban bárki birtokba vette volna. Az egymást jól ismerő lakók arról sem tudnak, hogy a perben bármelyiküket tanúként megkérdezték volna.

Számos furcsaságot tartalmaz a HVG birtokába jutott jogerős ítélet. Az alperes Bleier Alfréd 104, Haasz István 102 éves lett volna a per idején, és közel hetven éve nem tud róluk senki. A rég halott alpereseket az elbirtoklási perben egy kirendelt ügygondnok képviselte. Körülményes történet támasztja alá az elbirtoklást is. Az ítélet indoklásában az szerepel, hogy Funtek édesapja - aki tatai lakos - 1963 és 1964 között a Hunfalvy utcai szakközépiskolába járt (amely éppen a Szabó Ilonka utca fölött van), s akkor "egy-két alkalommal látta a perbeli ingatlant". 1985-ben Budapestre jött dolgozni, s még azon a nyáron "testvérével, illetve más ismerőseivel az ingatlant birtokba vették, azt rendbe tették, illetve annak kapuját egy lánccal körbetekerve egy lakattal lezárták". Ezután évente egy-két alkalommal betértek a kertbe, megerősítették a kerítést, a támfalat, "ezenkívül több alkalommal erről a telekről nézték az augusztus 20-ai tűzijátékot". Az apa még 1985-ben megkísérelte felkutatni a tulajdoni lapon szereplő tulajdonosokat, de nem járt sikerrel.

Az építési vállalkozó valamikor 1989- 1990 körül a kaput is kicserélte. Lánya 1994-ben érettségizett, ekkor átadta neki a telket, hogy ő gondozza. 1998-ban aztán megvásárolták azt a kis harmadik emeleti lakást a Hunfalvy utcában, amely fölött beépítették a tetőteret. Az elbirtoklási per jogerős ítéletében még egy félbemaradt megállapítás is szerepel: "1985-től mind a mai napig felperes édesapjának, illetve ezt követően felperesnek..." - a mondat nem folytatódik. A történet azonban igen, mégpedig 2002-ben, és azzal, hogy az apa egy szerződésben lányának ajándékozta a földterületet. Csakhogy az ajándékozási szerződést a földhivatal nem fogadta el, és nem jegyezte be a tulajdont. Ekkor indította a "megajándékozott" az elbirtoklási pert. A 2006. januárban kelt elsőfokú ítélet neki kedvezett, ám az első ügygondnok az alperesek képviseletében fellebbezett. A másodfokú bíróság ismét első fokra utalta az ügyet, egyebek között azzal az instrukcióval: "Bizonyítania kell a felperesnek, hogy a környékbeliek előtt ismertté, illetve elfogadottá vált-e, hogy az ingatlant előbb az édesapja, majd a felperes birtokolja." A megismételt elsőfokú bírósági eljárásban a nő két tanút vonultatott fel: élettársát, valamint az édesapját, előbbi képviselte a "környékbelieket". "T. Péter tanú által elmondottakból egyértelműen megállapítható, hogyan jelent meg kívülálló harmadik személyek előtt a felperes, illetve édesapjának birtoklása", és ő tanúsította azt is, hogy "felperes édesapja rendszeresen járt az ingatlanon, azt gondozta". A bíróság a keresetnek helyt adott.

Mivel ezúttal sem az ügygondnok, sem más nem fellebbezett, az ítélet 2007. november 9-én jogerőre emelkedett, holott a tulajdoni lapon fehéren feketén ott áll az önkormányzat 2005-ből származó követelése. Amennyiben a hivatalt a perben megkérdezték volna, biztosan kiderül, hogy a terület kaszálásából, parlagfű-mentesítéséből származó számlák összegét terhelték rá a tulajdoni lapra. Csakhogy akkor válaszolni kellett volna arra a kérdésre, voltaképpen ki gondozta a telket. Miután a nő a pert megnyerte, befizette az önkormányzatnak a tulajdoni lapon szereplő követelést, a kerület pedig ezzel elintézettnek tekintette az ügyet.

A telek új tulajdonosa azt állította a HVG-nek, hogy időjárástól függően évente öt-hét alkalommal, olykor elektromos kaszával felszerelt emberek irtották a gazt az ő megbízásából. A szomszédok viszont váltig kardoskodnak, hogy ilyesmi nemhogy évente többször, de egyszer sem fordult elő. Egyedül az önkormányzat gazoltatott, egyszer pedig az egyik legidősebb lakó, egy 92 éves asszony lánya tisztította meg a területet - más senki.

SÁGHY ERNA

Gyurcsány művészi performanszként narancsot ragasztott

Gyurcsány művészi performanszként narancsot ragasztott

Egyetlen áruféle miatt lett ilyen kiugró a novemberi áremelkedés

Egyetlen áruféle miatt lett ilyen kiugró a novemberi áremelkedés

Trolivezető mentett életet Budapesten

Trolivezető mentett életet Budapesten

Boris Johnson az Igazából szerelemmel sokkolja a brit választókat

Boris Johnson az Igazából szerelemmel sokkolja a brit választókat

Radar360: Szabad színházakért tüntettek, ellenzéki városok szövetkeztek

Radar360: Szabad színházakért tüntettek, ellenzéki városok szövetkeztek

Az Apple tudja fokozni: 120 000 forintot kérnek pár kerékért

Az Apple tudja fokozni: 120 000 forintot kérnek pár kerékért