Nyilvános konfrontációra kényszerült az Országos Mentőszolgálattal a koraszülöttek mentésével foglalkozó Peter Cerny Alapítvány, hogy a működéséhez szükséges pénzt megszerezze.

Ezúton tájékoztatjuk arról, hogy a Peter Cerny Alapítvány 2008. április 15-én 24h00p-től befejezi koraszülött-mentő szolgálatának üzemeltetését. Ezzel a mondattal zárult az a tárgyszerű, indulatoktól mentes levél, amelyet az alapítvány vezetője, Somogyvári Zsolt március közepén küldött el Horváth Ágnes miniszternek. Az egészségügyi tárca azonban nem kívánt a kérdéssel foglalkozni, arra hivatkozva, hogy a mentés megszervezése az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) felelőssége.

Mivel azonban a Peter Cerny Alapítvány segélykiáltása meglehetősen nagy sajtófigyelmet kapott, no meg a minisztérium is ezt várta tőle, az OMSZ végül az eddigi összeg duplájára, havi 12 millió forintra emelte a koraszülöttmentés finanszírozását. "A megállapodás csak fél évre szól" - jelezte Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője a HVG kérdésére, hogy csak átmeneti megoldásról van szó, az alapítvány eljárását pedig revolverpolitikának titulálta. A nézeteltérés megértéséhez azt kell tudni, hogy az állami költségvetés az OMSZ büdzséjébe utalja át azt a 287 millió forintot, amelyet az ország kilenc nagyvárosában működő újszülöttmentő alapítványok munkájának támogatására szán. Nem mindig volt ez így: 2006 végéig a csecsemők mentésére szakosodott szervezeteket egy közalapítvány fogta össze, az kapta közvetlenül az állami obulusokat, a pénzt pedig a Peter Cerny Alapítvány által már 2004 óta vitatott arányban osztotta el a tagjai között. A közalapítványi forma megszüntetését követően azonban az OMSZ-hez került ez az összeg, abból a megfontolásból, hogy a mentés állami feladat, s ha az erre kijelölt szervezet nem tudja maradéktalanul ellátni, bevonhatja - mintegy alvállalkozóként - az erre specializálódott szervezeteket.

Márpedig a beteg újszülöttek, de kiváltképp a kis súlyú, 500-1000 grammos korababák mentése speciális felszerelést, különleges szaktudást igényel - mindezzel az OMSZ nem rendelkezik. A Peter Cerny Alapítvány 19 évvel ezelőtti létrehozását megelőzően jobb híján a mentőszolgálat látta el ezt a feladatot is, ám később, a specializálódásnak köszönhetően mérhetően csökkent a születés körüli halálozás. Mivel a szülések 8 százalékában idő előtt érkezik a baba, ráadásul az érett újszülötteknél is adódhatnak mesterséges lélegeztetést és szakszerű szállítást igénylő problémák, a fővárost és annak 140 kilométeres körzetét napi 24 órában ellátó Peter Cerny Alapítvány mentői tavaly 3084 esethez vonultak ki. A 26 főállású és tíz félállású, magasan képzett munkatárssal dolgozó cernysek 2007-ben 77 millió forintot - vagyis havi 6 milliónál alig valamivel többet - kaptak az OMSZ-hez delegált költségvetési pénzből, a többin, vagyis mintegy 200 millió forinton a nyolc vidéki városban (Debrecen, Zalaegerszeg, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Veszprém) dolgozó, központonként 200-1000 feladatot ellátó gyermekmentő szervezetek osztoztak.

"Működésünkhöz tavaly 145 millió forintot használtunk fel úgy, hogy az összeg közel felét jótékonykodó magánszemélyektől és cégektől kaptuk. A járműpark hamarosan ötdarabosra bővülő flottájából is csupán egyet szereztünk be állami forrásból" - ad gyorsjelentést Somogyvári. Míg a vidéki újszülöttmentők munkáját a mai napig összefogja egy alapítvány, a Cerny magányos farkas. Ám így is országosan az összes újszülötteset 42 százalékát, az ezért megtett kilométerek 40 százalékát teljesíti, az állami támogatásnak azonban csak 29 százalékát kapja. Már amikor megkapja, mert tavaly - számításuk szerint - több mint 13 millió forinttal s annak kamataival maradt adós az OMSZ, az idei év első három hónapjában pedig mindössze 6 millió érkezett a nagy testvértől. Így a nagyvonalúan duplájára emelt támogatás is csak szűkösen elég a felgyülemlett hiány kiegyenlítésére.

Lesz ez még így sem, ígérik az OMSZ-nél, hozzátéve, hogy a megemelt apanázst a saját költségvetésükből fogják kigazdálkodni, s nem vesznek el a vidéki alapítványok - amúgy szerződésben rögzített - jussából. Így három hónapja van az OMSZ-nek arra, hogy eldöntse, maga szakosodik-e erre a területre, netán közbeszerzéssel versenyezteti a jelentkezőket. Mivel az elmúlt három évben a Cerny működési kiadásainak átlagosan a 60 százalékát sem érte el az állami támogatás, nehezen hihető, hogy erre az ágazatra sokan rámozdulnának. Persze az OMSZ lenne az utolsó, amely a koraszülöttmentésbe invesztálna, hiszen nem véletlenül hezitált kifizetni a Cernyt. Anyagi gondjai ugyanis állandósultak. Tavaly decemberben két hétig halogatta a 100 százalékos állami tulajdonban lévő és ugyancsak az OMSZ költségvetésén keresztül finanszírozott Légimentő Kht.-nak járó 32 millió forint kifizetését is.

A mentésügynek valahogy nincs gazdája - egyebek mellett ez derült ki az OMSZ-nél hónapok óta vizsgálódó kincstári biztos jelentéséből, amely éppen a múlt héten került terítékre az Országgyűlés egészségügyi bizottságában is. Holott tavaly 2,4 milliárd forinttal toldotta meg a közel 23 milliárdos büdzséből kijönni nem képes OMSZ bevételét az egészségügyi tárca javaslatára a költségvetés. A szervezet elsősorban a betegszállítás 2006 őszén megkezdődött s ez év elejétől teljessé vált leválasztásában látja gazdasági gyengélkedésének okát. Ezt a verziót azonban nem támasztja alá maradéktalanul az a tény, hogy a profiltisztítással - amelynek eredményeképpen csak a mentés maradt a szervezetnél, a betegszállítás nem - az egészségbiztosítási finanszírozás nem csökkent, ugyanakkor a mentési feladatok száma 35 százalékkal, a futásteljesítmény 19 százalékkal mérséklődött.

Éppen ettől a terheléscsökkenéstől várta a profiltisztítást eldöntő egészségügyi miniszter, Molnár Lajos, hogy a betegszállítás piacáért egymással vetélkedő magánszolgáltatók olcsóbbá teszik a páciensek célba juttatását, és az OMSZ is gyorsabban és hatékonyabban látja el a mentést. Nos, a jelek szerint ez nem jött be, legalábbis az eredetileg elgondolt költségkereteken belül. Az alternatív szállítókra szánt idei 4,2 milliárd forintos finanszírozást az egészségbiztosító éppen a napokban kényszerült 1,4 milliárd forinttal megemelni, arról pedig semmilyen kimutatás nem született, hogy javult volna a mentés minősége. Éppen ellenkezőleg: bár tavaly nyárig öt korszerű helikopter állt munkába, a dél-alföldi régió még mindig fehér folt a légi mentésben. Az először 2005 első negyedévére beígért dél-alföldi helikopterbázis mindmáig nem készült el, és Kincses Gyula, a minisztérium államtitkára legutóbb már 2009 első felét jelölte meg a legújabb határidőnek, mondván, a megvalósításhoz uniós támogatásra várnak. "Számomra elfogadhatatlan pénzhiányra hivatkozni és uniós forrásra várni, hiszen ebben a régióban hetente halnak meg balesetben olyanok is, akik menthetők lennének. Mindössze 80 millió forintra volna szükség ahhoz, hogy Szentesen végre megépüljön a bázis" - berzenkedik Túri Péter, a Légimentő Kht. igazgatója. Ennek előteremtésére az OMSZ például eladhatta volna leselejtezett MI2-es helikoptereit, amelyek a földön rozsdásodnak. A minisztérium pedig, úgy látszik, életbevágóan sürgősnek ítélte tavaly az OMSZ Markó utcai központjának felújítását, amelyben egyebek mellett az alagsort glancolták ki, és új kaput is kapott az intézmény - összesen 44,5 millió forintért.

GÁTI JÚLIA

Tóta W.: Skywalker él, Lenin halott, és a Fidelitas sem érzi jól magát

Tóta W.: Skywalker él, Lenin halott, és a Fidelitas sem érzi jól magát

Adventi mesenaptár - december 4.

Adventi mesenaptár - december 4.

Magyar milliárdos közelében a tönkrement Thomas Cook itthoni leánycége

Magyar milliárdos közelében a tönkrement Thomas Cook itthoni leánycége

Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia

Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia

Megszólalt a 22 éves leendő helyettes államtitkár popzenész édesapja

Megszólalt a 22 éves leendő helyettes államtitkár popzenész édesapja

Kiugrott a Óbudai Egyetemen a negyedik emeletről az egyik hallgató

Kiugrott a Óbudai Egyetemen a negyedik emeletről az egyik hallgató