Csak türelem!

Csak türelem! - ezzel reagált Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális fejlesztési biztosa a HVG kérdésére, vajon miért nem tükröződik a statisztikai adatokban a legszegényebb országrészek felzárkózása, holott az uniós támogatásoknak ez a célja.

HVG: A csatlakozás óta Magyarországon nemhogy közeledett volna egymáshoz az egyes régiók fejlettségi szintje, hanem még nőtt is a különbség. Miközben a Budapestet és Pest megyét magában foglaló legfejlettebb régióban már felül is múlja az uniós átlagot az egy főre jutó nemzeti össztermék, addig a sereghajtó észak-alföldi régióban csökkent az arány, és alig haladja meg az uniós átlag 40 százalékát. Mit csinálnak Magyarországon rosszul?

D. H.: Azt nem mondanám, hogy bármit rosszul csinálnak, de azt gondolom, több erőfeszítést kell tenniük, hogy a szegényebb régiókban kihasználják a növekedési lehetőségeket. Korábban, ha egy gazdaságpolitika gyorsabb fejlődést akart elérni, elsősorban a közlekedésbe, az infrastruktúrába fektetett be. Ma már tudjuk, hogy még a legszegényebb régiókban is elképzelhető az innováció, az ugyanis nem csupán technológiát jelenthet, hanem például újszerű turisztikai fejlesztést is. Ha gyorsabban akarsz növekedni, innovatívnak kell lenned. Másrészt ma egy régió csak akkor képes fejlődni, ha csatlakozik a globális beszerzési láncokhoz, és ha minél több kis- és középvállalkozás be tud lépni a globális piacra. Harmadrészt pedig számos példa van arra, hogy egy-egy régió csökkentette lemaradását, de ez időbe telik. Nem lehet az uniós tagság két-három éve után azt várni, hogy máris látszódjanak az eredmények. Az a fontos, hogy a régiók és a települések megértsék, létre kell hozniuk a maguk fejlesztési stratégiáját, és bölcsen abba kell befektetniük, ami növekedést eredményez a számukra.

HVG: A magyarok 54 százaléka azonban nem is tudja, milyen fejlesztéseket köszönhet az európai regionális politikának. Az Eurobarométer március elején közölt kutatása szerint egyharmaduk azt is kétségbe vonja, hogy haszna volna az uniós támogatásoknak.

D. H.: Így vagyunk ezzel szerte Európában, bár azért vannak különbségek, a letteknek például a 90 százaléka, a szlovénoknak pedig csak 46 százaléka tartja hasznosnak az uniós forrásokat. De ami szerintem fontos, sokat kell tenni az uniós politika elfogadtatásáért. Ezért lett a kommunikáció új, kötelező elem valamennyi program esetében, ezért kell kommunikációs tervet készíteni, és ezért kell felelőst kinevezni a kommunikációra. A jobb kommunikáció jobb projekteket eredményez, nagyobb lesz az átláthatóság, és kevesebb a szabálytalanság.

HVG: Magyarországon azonban az emberek úgy gondolják, a kormány így is túl sokat költ kommunikációra. Legutóbb éppen az robbantott ki vitát, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 200 millió forintot adott egy kereskedelmi tévének, hogy az ott futó szappanopera történetébe beleszőjék egy uniós projekt sorsát.

D. H.: Engem meglep, hogy éppen a média nem érti meg a kommunikáció fontosságát. Pedig mi is nagyon sokat fektetünk a médiába, például abba, hogy az újságírók jobban megértsék, mit jelent az Európai Unió, hiszen a média közvetít a politikusok és a lakosság között.

HVG: Magyarország mennyit tudott lekötni a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló uniós forrásokból? Mennyire elégedett ezzel a teljesítménnyel?

D. H.: Magyarország tavaly nagyon sokat behozott lemaradásából, és már a források 90 százalékát lekötötte, vagyis az idei évre már csak 10 százalék maradt, legalábbis a döntően regionális és szociális pénzügyi alapokból finanszírozott pályázati forrásokból. Ami a nagyobb infrastrukturális beruházásokat finanszírozó kohéziós alapot illeti, annak 1 milliárd eurójából viszont még csaknem a felét nem hívták le. Igaz, ez 2010 végéig még felhasználható. Reméljük, a gyorsítás itt is sikerül, és egyetlen eurót sem veszít el Magyarország.

Magyar gazdaság

Pillanatnyi pénzzavar

Egyforintnyi uniós támogatás alig 2 forint hazai tőkét mozgatott meg - ez a mérlege a 2004 és 2006 közötti gazdaságfejlesztési programnak.

Varázslatos, mit okozott a fagy és a szél az Alacsony-Tátrában

Varázslatos, mit okozott a fagy és a szél az Alacsony-Tátrában

Schilling Árpád: „Eddig is a kultúra volt veszélyben, csak te elfelejtetted ezt szóvá tenni”

Schilling Árpád: „Eddig is a kultúra volt veszélyben, csak te elfelejtetted ezt szóvá tenni”

A nagy visszatérés: itt a Nokia tévé

A nagy visszatérés: itt a Nokia tévé

Marabu Féknyúz: Ez az ünnep is hogy megváltozott

Marabu Féknyúz: Ez az ünnep is hogy megváltozott

És akkor kiderült, Brüsszel néha tiszteli a magyarokat

És akkor kiderült, Brüsszel néha tiszteli a magyarokat

Rendhagyó karácsonyi vásár nyílt Budapesten

Rendhagyó karácsonyi vásár nyílt Budapesten