Éppen a keresett műszaki és természettudományos diplomát adó főiskolák, egyetemek bevétele csökken, mivel a cégek által nyújtott szakképzési hozzájárulás feltételei megváltoztak.

Jó néhány nagyvállalat vezérkarában döbbenten szembesültek az idén azzal, hogy a szakképzési hozzájárulást nem tudják annak az egyetemi, főiskolai szaknak a támogatására átutalni, amelyikkel többéves, netán több évtizedes kapcsolatuk van, s amelyik a cég munkaerő-utánpótlási bázisának tekinthető. Amíg ugyanis a tavalyi év végéig a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók bérköltségük fél százaléka erejéig támogathattak minden, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzést (további fél-fél százalékkal pedig a saját munkaerő képzését, valamint a középfokú szakképzést), az idén már csak a különösen gyakorlatigényes szakok számíthatnak erre a segítségre. Utóbbiak jellemzőjét pedig abban vélték felfedezni a jogalkotók, hogy a hallgatók legalább egy szemeszteren keresztül, összefüggően folytatnak gyakorlati tevékenységet. Ám erre éppen azokon a szakokon nincs lehetőség, amelyek gyakorlati okításaikat általában magukban a felsőfokú intézményekben - például saját laborjaikban - szervezik meg félüzemi, a munkavégzéshez hasonló feltételek között. A cégek pedig épp ezek felszereléséhez, korszerűsítéséhez járultak hozzá előszeretettel.

"A támogatható szakok megrostálása szinte teljes mértékben megszünteti a szakképzési hozzájárulás felhasználását a Sanofi-Aventis számára" - mondta a HVG-nek Rajkovics Rita, a cégcsoporthoz tartozó Chinoin Zrt. hr-munkatársa, aki amúgy is erős szakemberhiányt tapasztal. A cég 2007-ben 40 millió forintot, a lehetséges maximumot költötte például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem támogatására, ám ez a lehetőség megszűnt, így egyelőre nem is tudják, mit támogassanak az erre fordítható idei keretből. Az idén januárban életbe lépett jogszabály mellékletében felsorolt, támogatható képzések között ugyanis sem az orvos-egészségtudományi, sem az informatikai, nemzetvédelmi és katonai, műszaki, természettudományi és művészeti területek nem szerepelnek. Pedig az OECD 2007 szeptemberében publikált tanulmányából kiderül, hogy a tagországok között Magyarországon a legalacsonyabb a 25-34 év közötti természettudományos, informatikai és mérnöki végzettségű diplomások aránya: az OECD-átlag felét sem éri el. "A felsőoktatási intézményekben zavart okozhat, hogy a jogszabályokban nem megfelelő a gyakorlatigényes alapképzések meghatározása" - ismerte el a HVG megkeresésére Szivi József, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) felnőttképzési és szakképzési főosztályvezető-helyettese.

"Nehezen képzelhető el az a vegyészképzés, amely egy félévre időzíti a szakmai gyakorlatot" - osztotta meg a vegy- és gyógyszeripari szakma közös aggályait a HVG-vel Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. píárvezetője. Ez a szakterület folyamatos labormunkát igényel, amit az egyes félévekben az elméleti képzéssel egybe is kapcsolnak, ha pedig ezeket a gyakorlatokat tömbösítenék, és az utolsó szemeszterre hagynák, elválasztanák az elmélettől, és a (többségében éppen a szakképzési hozzájárulásból) kiválóan felszerelt egyetemi laborok kihasználatlanok maradnának - fűzte hozzá Szabóné Antal Edit, a veszprémi Pannon Egyetem tudományos ügyekért felelős irodavezetője. Ráadásul ezeknek a szakoknak nagy érvágást jelent, ha elesnek a hozzájárulásból befolyó összegektől. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2007-ben például - amint azt a HVG-nek Nagy Kálmán mérnök-ezredes kifejtette - a beruházások 37 százalékát adta az így befolyt 30,5 millió forint. Az egyetem az új követelménynek úgy próbál megfelelni, hogy képzési profiljának megfelelő vállalkozásokkal, gazdálkodó szervezetekkel köt olyan együttműködési megállapodásokat, amelyek garantálnak a hallgatóknak harminc kreditnek, vagyis egy teljes szemeszternek megfelelő óraszámú gyakorlatot. Bár a szakképzési hozzájárulást csak ilyen szakoknak ajánlhatják fel a cégek, a Zrínyi példája egyelőre nem ragadós.

Kénytelen volt elutasítani a győri Széchenyi István Egyetem az egyik távközlési cég felajánlását, amely a villamosmérnöki képzést segítette volna. A támogatásból befolyó összeg 2007-ben 230 millió forint volt, ennek 85-90 százalékát a műszaki szakok kapták, januártól azonban minden mérnöki képzés kiesett, egyedül az évi 25 fővel induló műszaki szakoktatói szak fogadhatná a felajánlásokat - mondta a HVG kérdésére Barth János gazdasági főigazgató. A változtatások eredménye - tette hozzá - már rövid távon megmutatkozik: a gyakorlati képzéshez szükséges műszerpark gyorsan avul, hiszen a vállalatoktól és vállalkozóktól érkező hozzájárulás nélkül a labor, a műhely és a szakmaspecifikus gyakorlati eszközök fejlesztésére az intézményeknek nincsen anyagi fedezetük. Az állami támogatást ugyanis a mindennapi működéshez szükséges tárgyi eszközök beszerzésére kell fordítani, és még arra sem elégséges - ért egyet győri kollégáival Molnár Károly, a 30 milliárdos éves költségvetéséből közel 1 milliárd forintot szakképzési hozzájárulásból fedező Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) leköszönő rektora, aki időközben tudománypolitikai és kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterré avanzsált. "Ha a jelenlegi szabályozás miatt a felsőoktatási intézmények és a cégek közötti szoros együttműködés meglazul, és a vállalatok eltávolodnak az egyetemektől, főiskoláktól, egy esetleges módosítást követően nehéz lesz ezeket a kapcsolatokat helyreállítani" - tette hozzá. Márpedig az együttműködés mindkét fél számára előnyös - ráadásul e tekintetben teljes az egyetértés az ipar és az egyetemek, főiskolák között. Thomas E. Beyer, a Bosch-csoport magyarországi képviselője a HVG-nek elmondta: 2007-ben csak a BME oktatási színvonalának növelésére 75 millió forintot fordítottak, és szeretnék a továbbiakban is támogatni a mérnökképzést, dacára annak, hogy a jogszabály szerint egyelőre csak a műszaki szakoktatókat és menedzsereket patronálhatják.

A Magyar Rektori Konferencia - élén Molnár Károllyal - már február végén állásfoglalásában kérte a kormányzatot, dolgozza át a felsőoktatási törvényt. Ajánlásuk alapján a jogszabály a felajánlásokat nem csupán a gyakorlatigényes alapképzési szakok, hanem az annak megfeleltethető szakmai gyakorlati foglalkozások, műhelygyakorlatok, félüzemi körülmények között történő gyakorlatok számára is lehetővé tenné. Ezt Molnár miniszterként is felvetette az SZMM szintén új vezetőjének, Szűcs Erikának. Az őszre várható korrekcióval még talán elérhető, hogy a szakképzési hozzájárulást egyetemeknek és főiskoláknak felajánló cégek a 2008-as keretet is az eddig támogatott intézményeknek címezhessék.

NAGY-SZILITSÁN ESZTER

Magyar gazdaság

Világháló

A Bizot-csoport egy 1992-ben megtartott nemzetközi értekezletből fejlődött ki, amelyet Irene Bizot, a francia nemzeti...

Tarolt az ellenzék Miskolcon - őket is meglepte az eredmény

Tarolt az ellenzék Miskolcon - őket is meglepte az eredmény

Elsöpörheti egy tájfun a tokiói olimpiát?

Elsöpörheti egy tájfun a tokiói olimpiát?

Kaczynski marad: a gyerekpótlék fontosabb, mint a jogállam

Kaczynski marad: a gyerekpótlék fontosabb, mint a jogállam

Bloomberg: egy jachton tartott orgia teszteli Orbán-rendszerének vasmarkát

Bloomberg: egy jachton tartott orgia teszteli Orbán-rendszerének vasmarkát

Németország befagyasztotta a török fegyverexportot

Németország befagyasztotta a török fegyverexportot

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val