Külföldi befektetésekre ösztönzi a hazai vállalkozásokat a gazdasági kormányzat. Csakhogy a kisebb cégek nem a tőkebőség, hanem a beszűkült belső piac és a magas közterhek miatt merészkednek a határon túlra.

A madár is új fészket készít magának, ha nem érzi biztonságban a fiókáit - magyarázza némi keserűséggel a hangjában az építőanyagok forgalmazásával és építőipari kivitelezéssel foglalkozó Layer Kft. ügyvezetője, miért fogott cégalapításba Romániában. A több mint száz embert foglalkoztató, másfél milliárd forint éves árbevételű társaság tulajdonosa, Layer István a HVG-nek azt mondta, azért fektet be külföldön, hogy átmentse maradék tőkéjét, és továbbra is foglalkoztatni tudja munkatársait, holott szerinte az lenne a normális, ha tőkéje növekményét vonná ki a vállalkozásból. Parlagon heverő pénze azonban nincs, miután mintegy 100 millió forintja bánja az itthoni körbetartozásokat.

Kézenfekvő volt, hogy a Békés megyei cég a szomszédos Romániában próbál szerencsét, már csak azért is, mert a Layer Kft. által tíz éve a határtól innen 50 kilométerre létrehozott ipari park az elmúlt években alulmaradt a romániai konkurenciával szemben. Legutóbb például két olasz vállalat lépett vissza az utolsó pillanatban a szeghalmi letelepedéstől, és választott inkább romániai helyszínt a műanyag alkatrészek gyártására és az autóipari beszállításra. Layer 250-300 millió forintos romániai befektetésének viszont lassan az eredménye is látszik, hiszen elnyerte egy lakópark kivitelezését Nagyváradon, ahol 90 százalékban magyarországi munkaerőt fog alkalmazni. A híresztelésekkel ellentétben a magyar vállalkozó még a pénzügyi fegyelmet is biztonságosabbnak találta Romániában, mivel ott a tartozás behajtásának elrendeléséhez a hitelezőnek nem kell éveket várnia az igazságszolgáltatásra.

Márpedig a tőkeexport veszélyei éppen abban rejlenek, ha a magyar cégek nem azért viszik ki profitjukat az országból, mert tőkeerejük, termelési képességük túlnőtte annak határait, hanem versenyképességi okokból, vagyis azért, mert a magas adó- és járulékteher vagy a belső kereslet visszaesése erre kényszeríti őket. A zárszerkezeteket forgalmazó Elzett-Certa Kft. tulajdonosa, Török György a hazai piacon már annak is örül, ha szinten tudja tartani évi 250-300 millió forintos forgalmát, Szerbiában nyolc éve alapított cége viszont stabilan évi 10-15 százalékkal növekszik, és a szabadkai ipari övezetben épülő bevásárlócsarnokuk akár milliárdos árbevételt is hozhat. Az alacsonyabb, 18 százalékos forgalmiadó-kulcs és az olcsó, jól képzett vajdasági munkaerő arra ösztönözte a cégtulajdonost, hogy új területen is kipróbálja magát. A határtól 20 kilométerre, egy tó partján fekvő turisztikai központban, Palicson hatvanszobás idősotthon kivitelezésébe fogott, méghozzá az OTP Bank Nyrt. leányvállalata, az OTP Banka Srbija finanszírozásában.

A magyar tőkekivitel azonban, amely - az évi 3 millió eurós egyenleget átlépve - 2007-ben rekordszintet ért el, rövid távon szűkíti a hazai forrásokat, így nehezíti az államadósság finanszírozását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisi jelentésében erre fel is hívta a figyelmet, hozzátéve, nőtt a hitelezők által elvárt úgynevezett kockázati prémium, vagyis a magyar állam drágábban jut forráshoz, mint korábban. Az MNB ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetések hosszabb távon növelik a magyar vállalatok exportlehetőségeit. Ebbe az ígéretbe kapaszkodik bele a kormány is, amely arra buzdítja a hazai vállalkozásokat, használják ki a környező országok esetenként 10 százalékot is meghaladó éves növekedését. "Leszámoltunk azzal a megközelítéssel, amely a tőkeexportban csak azt látta, hogy rontja a statisztikákat" - közölte a gazdasági tárca szakállamtitkára a minap egy tanácskozáson. Garamhegyi Ábel szerint nem szabad abba a hibába esni, mint amibe öt-hat évvel ezelőtt a nyugat-európai államok, amelyek munkahelyeiket féltve igyekeztek fékezni a kelet-európai befektetéseket. Azok a vállalkozások, amelyek Kelet-Európába helyeztek termelőegységeket, odahaza is eredményesebben őrizték meg a munkahelyeket, a tőkeexpanzió hozzájárult az anyavállalat versenyképességéhez is - idézte a német iparkamara összegzését Garamhegyi.

A magyar gazdasági környezetben a tiszaújvárosi Inno-Comp Kft. 85 munkatársa egyelőre csak reménykedhet abban, hogy a svájci tulajdonos csehországi terjeszkedésével nem veszítik el állásukat. A gépészeti szerelvényekhez és autóalkatrészekhez műanyag alapanyagot gyártó, magyarországi bejegyzésű cég ugyanis új vegyipari üzemet épít a német határ melletti Litvínovban, ahová Magyarországról is átirányítanak megrendeléseket. A 2 milliárd forintos beruházás egyik fő indoka éppen a logisztikai költségek csökkentése volt, vagyis a nyugat-európai piacot az októberre tervezett gyáravató után már Csehországból látják el, a tiszaújvárosi üzemnek pedig megmarad Délkelet-Európa, Oroszország és Törökország. A piaci igény azonban azt mutatja - bizakodik Kenyeres Tamás pénzügyi igazgató -, hogy van lehetőség a növekedésre, így a 25 főt foglalkoztató csehországi üzem egyelőre 20 ezer tonnára tervezett éves termelése mellett hosszabb távon megmaradhat a magyarországi gyár 60 ezer tonnás kapacitása is.

A csábítóan alacsony költségek és a növekedési esélyek ellenére a kis- és középvállalatok számára a külföldi terjeszkedés továbbra is csak szűk körben jelent valós kitörési lehetőséget. Erre utal, hogy a tőkeexport több mint 80 százalékát öt-hat nagy cég, például a Mol és az OTP produkálja. Tavaly például az Olaszországba irányuló tőkeexportot gyakorlatilag egyetlen ügylet jelentette: a Mol 470 millió euróért megvásárolta az Italiana Energia e Servizi S.p.A. 100 százalékos tulajdonát, ami egy mantovai finomítóval és több mint kétszáz benzinkúttal erősítette meg az OMV felvásárlási törekvései ellen hadakozó céget.

A hazai piacot kinőtt vállalatok közül a Danubius Hotels Nyrt. például tavaly Magyarországon gyengén szerepelt, összbevétele 3 százalékkal visszaesett, ezzel szemben Csehországban 2 százalékkal, Szlovákiában 12 százalékkal, Romániában pedig 24 százalékkal nőtt a cég forgalma. Míg a romániai Szovátán üzemeltetett három szálloda a Danubius teljes kapacitásának mindössze 5 százalékát adja, a vállalat profitjának 9 százalékát termeli meg - magyarázza Deák Imre vezérigazgató, miért terveznek az idén újabb 3 milliárd forintos fejlesztést Erdélyben, ahol egyelőre szűkölködnek minőségi szállodákban és konferenciatermekben.

A legnépszerűbb befektetői célpont egyébként az egykori Jugoszláviát is magában foglaló délkelet-európai térség: tavaly csaknem 200 millió euró magyar tőke ment Romániába, Bulgáriába, Szerbiába és Horvátországba. Az idei sláger pedig Bosznia-Hercegovina lehet, miután a 2007-ben 8 százalékos termelésbővülést elért országban a következő hónapokban új lendületet kap a privatizáció. Bár bevételi kényszer nem hajtja a bosnyákok és szerbek lakta államot, hiszen költségvetése tavaly 3,5 százalékos többlettel zárt, a bő 3 millió lakosú ország azonban szeretne igazodni az európai gazdaság fő sodrához. Így a lukavaci vegyikombinát, a mostari dohánygyár és más vállalatok mellett két telekommunikációs cég, a BH Telecom és a HT Mostar részvényeit is eladásra kínálják - utóbbiak iránt a balkáni terjeszkedést fontolgató Magyar Telekom Nyrt. is érdeklődik.

Újabban már a hazai közszféra is a tőkekivitelben látja az előremenekülés lehetőségét. A Debreceni Vízmű Zrt. sikerén felbuzdulva a Nyíregyháza és további negyven település tulajdonában lévő Nyírségvíz Zrt. tavaly novemberben Ukrajnában alapított céget. A hajdúsági város előzőleg a romániai Székelyudvarhelyen és Nagyszalontán nyerte el a helyi víziközmű-szolgáltató üzemeltetését, a nyírségiek pedig 60 millió forintnyi gép- és berendezésapporttal szálltak be a beregszászi Kárpátvíz Kft.-be. Az önkormányzati vállalat vezetői azt remélik, hogy a kárpátaljai települések előbb-utóbb modernizálni akarják a jelenleg még akadozó vízszolgáltatást. Ez további piacot jelenthet a cégnek, amely a hazai terepen árbevételéhez képest legfeljebb 2-3 százalékos nyereséggel kénytelen beérni.

SZABÓ YVETTE

Már a románok és a lettek is jobban élnek a magyaroknál

Már a románok és a lettek is jobban élnek a magyaroknál

Mike Pompeo: Irán a felelős a szaúdi olajlétesítmények elleni támadásért

Mike Pompeo: Irán a felelős a szaúdi olajlétesítmények elleni támadásért

Eltiltanák a kutyatartástól az állatkínzó nagyigmándi férfit

Eltiltanák a kutyatartástól az állatkínzó nagyigmándi férfit

Itt az új tévégyártó: egyszerre több új készüléket is kiad a Motorola

Itt az új tévégyártó: egyszerre több új készüléket is kiad a Motorola

A világ legnagyobb adóbotránya: Apple kontra EU

A világ legnagyobb adóbotránya: Apple kontra EU

Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság

Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság