Az arborétumáról ismert Vácrátótot mostanában akár fordított Nápolyként is emlegethetnék: nemhogy megszűnt volna a szemétszállítás, mint az olasz városban, hanem egyenesen megduplázódott ez a szolgáltatás. Szerdánként a német tulajdonban levő Remondis Duna Kft., egy napra rá az osztrák érdekeltségű A.S.A. Magyarország Kft. üríti a kukákat, nagyjából fele-fele arányban. Az előbbi a szomszédos csörögi lerakót használja, függetlenül attól, hogy a depónia működési engedélyét a zöld hatóság - nem jogerősen - már többször is visszavonta. Az A.S.A. pedig idén márciusban szemétátrakó állomást helyezett üzembe, éppen a csörögi szeméttelep tőszomszédságában, ahonnan a térfogatának negyedére tömörített hulladékot saját, állami támogatás nélkül épített, korszerű gyáli lerakójába továbbítja.

A multik vácrátóti összecsapása nemrég pereskedéssé fajult. Ennek előzménye, hogy tavaly karácsony előtt a képviselő-testület azonnali hatállyal felmondta az amúgy 2008 végén lejáró hulladékgyűjtési-szállítási szerződést a Remondisszal. Arra hivatkozott, hogy nem csupán a szállító, hanem az önkormányzat is felelős a területén képződő kommunális hulladék szabályos elhelyezéséért, márpedig a csörögi lerakó jogi helyzete igencsak kétséges. A Remondis viszont jogszerűtlennek tartotta a szerződésbontást, mondván, a telep bezárására nincs jogerős határozat. Ráadásul bezárás esetére is kínált megoldást: ebben az esetben dabasi lerakóját venné igénybe, amely évekkel ezelőtt önkormányzati beruházásként, állami támogatással épült, s ugyancsak megfelel a normáknak.

"A képviselő-testület a környezetvédelmet tekintette elsődlegesnek, nem gondoltuk, hogy ennyire kiéleződik a harc" - mondta Garamszegi Géza, az 1800 lakosú Vácrátót polgármestere a HVG-nek. A Remondis ugyanis beperelte a helyhatóságot, a felmondás jogszerűtlenségének kimondását kérve. Ha nyer, újabb pert indítana, s abban már az elmaradt szemétdíjat követelné. A díjat pedig az önkormányzatnak kellene behajtania, mivel a Remondisszal még úgy szólt a megállapodás, hogy a helyhatóság a lakosságtól kommunális adót szed be, abból fizeti ki szolgáltatóját. Csakhogy január óta az A.S.A.-val már más feltételekben állapodott meg Vácrátót. "Eddig a lehetséges maximumot, évi 12 ezer forintos kommunális adót szedtünk be, ebből fizettük a szemétdíjat. Nem is maradt belőle egyéb feladatokra. Az idén csak 4 ezer forint az adó, viszont ezt a pénzt működési kiadásra, például közvilágításra költhetjük, s a szemétszállításért a lakosságnak közvetlenül számláz az A.S.A." - ismertette az új megállapodás előnyeit a polgármester.

Más haszna is van az osztrák céggel kötött szerződésnek, nevezetesen az, hogy a Vácrátót és Csörög határán kialakított átrakót az A.S.A. 15 évre kibérelte. "Ez a bevétel és az iparűzési adó teszi lehetővé, hogy csökkenjen a működési hiány a költségvetésben" - magyarázta a HVG-nek Garamszegi. Az átrakó helyszíne egyébként telitalálat: így Csörög szemetét sem kell kukásautón a távoli Gyálra szállítania az A.S.A.-nak, azt tömörítve meg tudja tenni. A saját településén lévő depóniát Csörög azóta nem használja, hogy önállósulása után összekülönbözött Váccal. Márpedig Vácott a Remondis az úr, amely viszont a csörögi lerakót veszi igénybe...

A pozícióharcnak további oka is van: a régió 106 településének összefogásával megkezdett, 50 százalékban uniós és 45 százalékban kormányzati támogatással megvalósuló, mintegy 6 milliárd forint összköltségű Zöld Híd hulladékgazdálkodási program keretében épp Vác közelében terveznek egy újabb átrakót. "A szakmai ésszerűség azt kívánja, hogy a kialakult helyzetben a regionális rendszerre szánt forrásból ne építsünk új hulladékátrakó állomást. E szolgáltatásra nyílt közbeszerzési eljárást fogunk kiírni, ezen jó eséllyel indulhat az A.S.A., de mindent meg fogunk tenni, hogy valódi piaci verseny alakuljon ki" - ismertette elképzeléseit Gyenes Szilárd, a Zöld Híd programvezetője.

"Nyilvánvaló, hogy az A.S.A. áll Csörög és Vácrátót döntése mögött, tevékenységéből a települések hasznot húznak, de ezt a magatartást tisztességtelennek tartom" - füstölgött Bóth János, Vác polgármestere, MSZP-s országgyűlési képviselő. Szerinte a csörögi lerakót igénybe vevő 14 településnek - ahol mintegy 100 ezren élnek - közösen kell kijelölnie, hová szállítsa a hulladékot a Remondis, ha a depóniát egyszer majd valóban be kell zárni. Persze Vác sem önzetlenül ragaszkodik körömszakadtáig az elavult csörögi depónia működtetéséhez: annak használatáért évi mintegy 50 millió forint úgynevezett lerakóhelyi díjat szed a Remondistól. "Az 1980-as évek elején a megyei tanács kényszerítette ránk ezt a szeméttelepet, amikor be kellett zárnunk akkori, a Dunához közeli lerakónkat, mert nem lehetett tudni, kizárólag a Chinoin okozott-e felszín alatti, az ivóvízkutakat fenyegető szennyezést, vagy esetleg az a telep is szivárgott. A csörögi lerakót korszerűsítési, rekultivációs kötelezettséggel megfejelve kaptuk meg, úgy hiányzott nekünk, mint púp a hátunkra" - indokolta Bóth a díjszedést. A polgármesteri érvelés annyiban azonban hamisan cseng, hogy Vác egyetlen fillért sem költött a már 2003-ban előírt korszerűsítésre, most pedig az említett uniós program keretében, közpénzből rekultiválják majd a telepet.

A csörögihez hasonló, szigetelés nélküli létesítményeket már 2002 végéig felül kellett vizsgálni. A Remondis - pontosabban jogelődje, az Otto Magyarország Kft. - által e célból benyújtott dokumentumokból úgy tűnt, hogy a depónia elszennyezte a felszín alatti vizeket, ezért a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hosszas huzavona után 2005 novemberétől megtiltotta az itteni szemétlerakást. Ezt a határidőt az Otto fellebbezésére a főfelügyelőség 2008 decemberéig meghosszabbította. Meglehet, csak azért nem tovább, mert a zöld tárca akkor hatályos rendelete szerint legfeljebb ez év végéig működhettek az olyan lerakók, amelyek nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Csörög keresetének helyt adva a Fővárosi Bíróság azonban tavaly augusztusban új eljárásra utasította a zöld hatóságot, leszögezve, hogy a normákat nem teljesítő lerakók üzemeltetői csak akkor élvezhetik a türelmi időt, ha közben környezetvédelmi beruházásokkal igyekeznek javítani az állapotokon. Márpedig ilyesmire sem a Remondis, sem Vác nem kíván már költeni. Az új eljárásban a felügyelőség a bírósági ítéletre hivatkozva május 4-ei határidővel megtiltotta a lerakó használatát, de ez a határozat a Remondis fellebbezése miatt még mindig nem jogerős. Közben a zöld tárca - feltehetően önkormányzati nyomásra - tovább lazított: jövő júliusra tolta ki az efféle lerakók bezárásának végső dátumát. A jogi eljárás tempóját látva alighanem addig fog üzemelni a csörögi szeméttelep.

"Ha előre tudjuk, hogy ilyen hosszú ideig kell versenyeznünk a szigetelés nélküli lerakókkal, nem fordítottunk volna több mint 600 millió forintot az 1999-ben átadott s azóta több százmillió forintért továbbfejlesztett gyáli telepünkre. A mi áraink az előírásoknak megfelelően ennek a beruházásnak a harmincéves megtérülését és a szigorúbb normák betartásának magasabb költségeit is tartalmazzák, hogyan lehetnénk versenyképesek a szigetelésre, a depóniagáz összegyűjtésére, előkezelésre semmit sem áldozó konkurenciával?" - bosszankodik Martin Attila, az A.S.A. ügyvezetője. "Igazságtalan, hogy azokon a településeken olcsóbb a hulladékok kezelése, amelyek figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi előírásokat" - tette hozzá. Kétségtelen, hogy országosan már ma is van annyi szabályos lerakókapacitás, amely elegendő a kommunális hulladék befogadására, Pest megyében még annál több is. Így különösen érthetetlen, miért tolta ki még fél évvel a szabálytalan lerakók bezárásának határidejét a zöld tárca.

A legtöbb önkormányzat persze a maga szempontjából érthetően az olcsóbb megoldást részesíti előnyben. Kerepes például az idén pártolt el az A.S.A.-tól, így Gyál helyett Csörögre viteti a szemetét. A Franka Tibor polgármester vezette önkormányzat kiharcolta ugyanis, hogy Vác a csörögi depónia használatáért nem kér tőle lerakóhelyi díjat, Gödöllő kommunális cége pedig kedvezményes áron üríti a kukákat. Ez volt az ára annak, hogy Kerepes befogadja a Zöld Híd programban szereplő egyik regionális lerakót. A depónia építési pályázatának nyertesét a Kerepessel folytatott viták miatt csak a napokban hirdeti ki a társulás - közel egyéves késéssel.

SZABÓ GÁBOR