Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt heti bakui, majd asgabadi tárgyalásain többé-kevésbé egyértelművé vált, Azerbajdzsán és Türkmenisztán nem lelkesedik különösebben azért, hogy tevékeny részt vállaljon az Európai Unió és az Egyesült Államok által szorgalmazott Nabucco-projektben. Ilham Alijev azeri államfő világossá tette, országa nem szándékozik beszállni a Nabucco-terv finanszírozásába, míg a türkmén vezetők azt hangsúlyozták, bárkinek adnak el gázt, ha az érdeklődő megépíti a vezetéket a közép-ázsiai ország határáig. Türkmenisztánig érő jelentős vezetéke pedig egyelőre csak az orosz gázipari monopóliumnak, a Gazpromnak van, s míg az EU Közép-Ázsiában nem tervez csőépítést, már készül az a Kína felé tartó, 7 ezer kilométeres vezeték, amely kazah, üzbég és türkmén gázt szállít majd a világ legnépesebb országába.

Egyébként nem csupán a vezetékhiány nehezíti a Nabucco megvalósítását. Azerbajdzsán egészen tavalyig maga is gázimportra szorult, s bár 2007-ben már 16 milliárd köbmétert hoztak felszínre, 2015-re pedig állítólag 45 milliárd fölé emelkedik a kitermelés, az ország gazdasága nagyon gyorsan, évente több mint 10 százalékkal növekszik, emiatt ugrásszerűen nő a belföldi energiaigény is. Egyelőre az állítólag közel 3 ezermilliárd köbméteres tartalékkal rendelkező Türkmenisztánnak sincs túl sok feleslege: tavaly a kitermelés mindössze 72 milliárd köbméter volt, s az exportra jutó 58 milliárd köbméter több mint 90 százalékát a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok hagyományos partnerének számító Gazprom vette meg s adta tovább az orosz, illetve ukrán felhasználóknak. Egyes tervek szerint Türkmenisztán 2020-ra megháromszorozhatja ugyan földgázkitermelését, ám ezt a várakozást több elemző túlzottan derűlátónak tartja, s az is valószínű, hogy Kína szintén harcolni fog az energiahordozóért. A Kína felé tartó vezeték kapacitása az első években - 2010-től - 30 milliárd köbméter lesz, s a tervezett második vezeték megépítésével megduplázódhat a szállítható gázmennyiség.

Közben a Gazprom - amely egyáltalán nem érdekelt abban, hogy Oroszországot elkerülő vezetékek épüljenek - sem hagyja magát. Dmitrij Medvegyev orosz államfő, korábbi Gazprom-vezér nem sokkal Gyurcsány Ferenc előtt járt Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban, s mindent elkövetett annak érdekében, hogy felvásárolja a versenytársak elől a még el nem adott gázt. A Gazprom egyébként rekordgyorsasággal emeli a közép-ázsiai gázért fizetett árat: míg 2003-ban 44 dollár volt az ezer köbméterenkénti tarifa, az idei első félévben 130 dollárt, július 1-je óta pedig 180 dollárt fizet ezer köbméterért. Az pedig külön is motiválja Moszkvát, hogy az oroszországi lelőhelyekről nyert gáz mennyisége évek óta stagnál, s az elkövetkező években - mielőtt beindulna a kelet-szibériai mezők kitermelése - nem várható számottevő bővülés.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA