Sem Azerbajdzsán, sem Türkmenisztán nem vállalt még kötelezettséget arra, hogy egy Európából induló vezetéket gázzal tölt meg, viszont az orosz igényekre sem mondtak egyértelmű igent - így summázható Bayer Mihály, Magyarország Nabucco-nagykövete szerint az uniós projekt pillanatnyi helyzete.

HVG: Folyamatosan növekszik a Nabucco gázvezeték megépítésének becsült összege, s napról napra bizonytalanabb, lesz-e gáz a csőben. Miután Oroszország a minap felajánlotta, hogy az összes azeri és türkmén gázt európai áron felvásárolja, sokan már temetik is a projektet. Mit tehet Magyarország, mint az egyik legkisebb Nabucco-tagállam?

B. M.: Nem csak Oroszország, Kína is vásárolni akar a térségből, de szüksége van a gázra Iránnak, Törökországnak, Svájcnak és Olaszországnak is. Az a törekvésünk, hogy erőteljes politikai támogatást adjunk a Nabuccónak. A Kaszpi-tenger vidékét, Közép-Ázsiát és a Közel-Keletet még nem köti össze vezetékes kapcsolat az unióval, miközben ott található a világ legnagyobb földgázkészlete. A növekvő igények miatt elképzelhetetlen, hogy ezzel a térséggel ne kössük össze Európát. Az a gáz, amely eljut majd Ausztriába, a baumgarteni elosztóba, jelentős részben a régi tagállamok keresletét fogja kielégíteni. A magyar diplomácia az unió érdekeit is szolgálva megpróbálja felgyorsítani az egyeztetési folyamatot, amely az elmúlt egy-másfél évben több okból megfeneklett. Törökország például korábban úgy gondolta, maga fog kereskedni az Európába szállítandó gázzal, és elosztóközpontot akart kiépíteni. Ma már hajlik arra, hogy beletörődjön, tranzitáló lesz, és nem kereskedő.

HVG: Azerbajdzsán és Türkmenisztán azonban, ahonnan a gáz érkezne, jó esetben is közömbös a Nabuccóval szemben.

B. M.: Egyelőre annyit tudunk, hogy sem Azerbajdzsán, sem Türkmenisztán nem zárkózik el, sőt érzékelteti, hogy hajlandó együttműködi Európával. De nem tesz ígéretet.

HVG: A legnagyobb európai és amerikai cégek állnak sorban azért, hogy ebben a térségben kutassanak és termelhessenek. A miniszterelnöki delegációval (lásd cikkünket a következő oldalon - a szerk.) tartott a Mol vezetősége is. Ha a magyar olajtársaság pozícióhoz jutna a kitermelésben, az kedvezően befolyásolhatja a Nabucco esélyeit is?

B. M.: A nemzetközi kitermelésben rengeteg cég vesz részt, mert a kockázat igen nagy, és azt a szereplők igyekeznek megosztani egymással. Azerbajdzsánban a legnagyobb gázkincset rejtő Sah Deniz-i lelőhely kitermelésére létrejött nemzetközi konzorcium várhatóan jövőre indítja a fejlesztés második ütemét. Arra számítunk, hogy a Nabucco 2013 végén innen kaphat 8 milliárd köbméternyi vagy talán annál kicsivel több gázt, amit remélhetőleg némi egyiptomi forrással ki lehet egészíteni.

HVG: Az azeri kormány miért ne adná el az egész készletét Oroszországnak?

B. M.: Azerbajdzsánnak egyetlen, Oroszországba irányuló vezetéke van, hogy a gázkészletét eladja. Egy olyan piacon, ahol rendkívül nagy a verseny, érdeke az eladónak, hogy több vásárló között ossza meg az áruját, és ehhez több vezeték kell. Ha egyetlen partnernek kötelezi el magát, kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Például ha később jobb árat szeretne kiharcolni, ám a partnere azt mondja, ilyen drágán már nem kell a gáz, csinálj vele, amit akarsz, akkor bajba juthat.

HVG: Június elején bejelentették, hogy a projekt várható költsége 4,6 milliárd euróról felszaladt 7,9 milliárdra. Ezzel tovább távolodik az építkezés kezdete?

B. M.: Ellenkezőleg, pozitív fejlemény, hogy a Nabucco-konzorcium felülvizsgálta a költségeket. Az tette lehetővé, hogy januárban megkezdte működését a Penspen nevű brit cég, amely a mérnöki tervezőmunkát végzi fővállalkozóként. A drágulás nem egyedi jelenség: az Északi Áramlat tervezett költségeit tudomásom szerint már kétszer emelték, a Déli Áramlat kapcsán pedig még szóba sem került, mennyibe fog kerülni. Általános jelenség az energiavezetékek építésénél, hogy menet közben nő a bekerülési költség, mert drágul az energia, az acélcső és a földterület. Ami a Nabucco finanszírozását illeti, nincs ok aggodalomra. A konzorciumnak mind európai pénzintézetektől, mind a Világbanktól szándéknyilatkozatai vannak arra vonatkozóan, hogy megfelelő számítások és elemzések alapján ezt a projektet hajlandóak finanszírozni. A gázvezetékeket manapság ötven-hatvan évre tervezik. Ha a beruházás 15-20 év alatt megtérül, a várható kiskereskedelmi bevételhez képest elenyésző, ha a bekerülési költség akár 70 százalékkal nő.

HVG: Míg Európának elsősorban gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy Oroszország megkerülésével gázt vásároljon a térségből, Moszkva nagyhatalmi politikát folytat az energiával. Nem teszi ez még lehetetlenebb vállalkozássá a Nabuccót?

B. M.: Nem osztom ezt a nézetet: Oroszországnak igenis markáns gazdasági érdeke, hogy a Kaszpi-tenger térségéből gázt vásároljon, ugyanis annak az összegnek csak a töredékét fektette be gázmezői és az infrastruktúra fejlesztésébe, amelyre a saját kitermelése szinten tartásához szüksége lenne. Viszont olyan gázmennyiség szállítására írt alá nemzetközi szerződéseket, amelyeket nem tud teljesíteni, ha nem szerez gázt Üzbegisztánból, Kazahsztánból és Tádzsikisztánból, esetleg Azerbajdzsánból. Kétségtelen, Oroszországnak hatalmi érdeke is fűződik ahhoz, hogy erős pozíciókat szerezzen az energiapiacon, de exportált gázkészletének 93 százalékát ma Európába adja el, és nem is tudná máshová vinni, hiszen csak errefelé van kiépített gázvezetéke. Orosz részről egyébként nem először jelentették be, hogy megvennék az összes gázkészletet. Viszont úgy tudom, Azerbajdzsánnal nem állapodtak meg semmiben, Türkmenisztánnal pedig nincs egyetértés az új árakról.

HVG: Júniusban az Országgyűlés európai ügyek bizottságát is meglepte azzal a kijelentésével, hogy a Nabucco előbbre tart, mint az orosz kezdeményezésű Déli Áramlat. Hogy érti ezt?

B. M.: A Déli Áramlat jelenleg úgy áll, hogy az orosz fél és az együttműködésre kész országok között kormányközi megállapodások születtek. A Nabucco megépítésére azonban már létrejött a hat vállalatot összefogó nemzetközi konzorcium, amely dolgozik a projekt üzleti kérdéseinek kidolgozásán, és a Nabucco élvezi az unió és az érintett országok politikai támogatását. Egyébként már az oroszok is elképzelhetőnek tartják, hogy a Nabucco és a Déli Áramlat egymás mellett létezzen.

HVG: Medvegyev orosz elnök legutóbb azt mondta, hogy a Nabucco valójában csak az európai hivatalnokok fejében létezik.

B. M.: Én pedig úgy tudom, a Gazprom vezetői májusban Bécsben mind publikusan, mind az osztrák vezetőkkel folytatott háttértárgyalásokon megengedően fogalmaztak a Nabuccóval kapcsolatban.

HVG: Mikor kezdődik az építkezés?

B. M.: A Nabucco-konzorcium hivatalos álláspontja szerint a vezeték 2013-ban kezdhet működni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Nabucco a széles körű politikai támogatás és geopolitikai összefüggések ellenére üzleti vállalkozás. Ebben az értelemben a kihívás az, hogy a vezetéket pontosan arra az időpontra kell megépíteni, amikor lesz gáz, de akkorra viszont biztosan, mert ha ez nem történik meg, akkor azt másnak adják el. Még a második Sah Deniz-mezőről sem tudjuk, mennyi gázt fog adni, és mikorra.

HVG: Hogyan tud az európai tárgyalódelegáció vonzóbb ajánlatot tenni a kaszpi térség országainak, mint az oroszok?

B. M.: Azokban az országokban, ahonnan a gázt várjuk, nem európai típusú liberális parlamentáris demokrácia van. Kapcsolatot teremteni meglehetősen munkaigényes. Olyan viszonyt kell kialakítani, hogy megbízzanak bennünk, s ehhez gyakran meg kell őket látogatni. Ezek az országok mindössze 16-17 éve függetlenek, jelenleg a nemzeti létük megteremtésével vannak elfoglalva, s ehhez várnak támogatást. Eljutottak egy olyan fejlődési szakaszba, amikor már nem szeretnének egyetlen pólustól függeni, s ebben szükségük van Európára. A diplomácia szerepe az, hogy aktívan, de tapintattal segítsük ezt a folyamatot. Mert mit mond nekik az orosz fél? "Eljöttünk Moszkvából, szépek vagytok, szeretünk benneteket, adjátok ide a gázt."

HVG: Erre ők meghatódnak?

B. M.: Annyira már nem, de ezt a kommunikációt értik. Ha mi azzal megyünk oda, hogy többpártrendszert szeretnénk, meg emberi jogokat, demokráciát, és számon kérjük, hogyan viselkednek az újságírókkal és az ellenzékkel, akkor ezt ők úgy értelmezik, hogy a jelenlegi hatalmat akarjuk aláásni, és meg akarjuk változtatni a politikai berendezkedést. Erre bizonyára bezárkózás lesz a válasz. Európa azt mondhatja: szeretnénk veletek együttműködni, mert szükségünk van a gázra. Tudunk segíteni abban, hogy modern technológiához jussatok, és hozzáférjetek az európai forrásokhoz, továbbá abban is tudunk segíteni, hogy javuljon az oktatás, az egészségügy, így segítenénk az országotok felemelkedését.

HVG: Gyurcsány Ferenc a napokban bejelentette, az év végére Nabucco-csúcstalálkozót szervez. Mi ennek a tétje?

B. M.: A miniszterelnök úrnak az a szándéka, hogy egy asztalhoz ültesse a Nabucco-projektben érintett országok és a forrásországok döntéshozóit abban a reményben, hogy a konferencia végén világosan lássuk, ki mennyire elkötelezett az ügy mellett.

SÁGHY ERNA

Magyar gazdaság

Bayer Mihály

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt Azerbajdzsánba és Türkmenisztánba is elkísérő, 54 éves diplomata 1980-ban...

Magyar gazdaság

Előny az eladónál

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt heti bakui, majd asgabadi tárgyalásain többé-kevésbé egyértelművé vált...

Menet közben szakadt szét egy csuklós busz Egerben, utasok voltak rajta

Menet közben szakadt szét egy csuklós busz Egerben, utasok voltak rajta

Anya lett a világ legsikeresebb plus size modellje

Anya lett a világ legsikeresebb plus size modellje

Budapest-politika szakmai műhelyt hoz létre a kormány, Vitézy Dávid a vezérigazgató

Budapest-politika szakmai műhelyt hoz létre a kormány, Vitézy Dávid a vezérigazgató

Nem tetszik a kormányhivatali dolgozóknak, ahogyan megemelik a fizetésüket

Nem tetszik a kormányhivatali dolgozóknak, ahogyan megemelik a fizetésüket

Így verte át Európa uralkodóit Kempelen Farkas

Így verte át Európa uralkodóit Kempelen Farkas

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait