Bebetonozza a mai földhasználati viszonyokat a jövőre életbe lépő, összevont gazdaságtámogatási rendszer. Az agrártárca azért kardoskodik mellette, mert így tartja megmenthetőnek az állattenyésztést.

Bár az Európai Bizottság az eredetileg megadott 2011-ről 2013-ig tolta ki a határidejét annak, hogy a Magyarországgal együtt és utána csatlakozott tagállamok bevezessék az összevont gazdaságtámogatási rendszerként emlegetett (angol nevének kezdőbetűiből alkotott szóval SPS-nek nevezett) agrártámogatás-kifizetési szisztémát, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - korábbi döntéséhez ragaszkodva - ezt már 2009-től megtenné. Az erről szóló kormány-előterjesztés már az Országgyűlés előtt fekszik, a szavazás az őszi ülésszakon várható. Az előterjesztő a 16 oldalas törvénytervezet mellé több mint háromszor akkora terjedelmű általános és részletes indoklást csatolt, számszerű példákkal próbálva igazolni, hogy az átállással mennyivel járnak jobban az agrártermelők.

Persze termelője válogatja, hiszen a látszat ellenére a döntés nem csupán technikai kérdés, mivel átalakítja a kedvezményezettek körét is. Az agrártárca azzal érvel, ha jövőre nem történik meg az átállás, akkor vélhetően 2013-ig fennmarad a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatási rendszer (SAPS). A 2010-es váltás a választási év miatt tűnik kivitelezhetetlennek, azután pedig már túl közel lesz 2013, ami után módosul az uniós támogatáspolitika - akkor már az lehet az ellenérv az SPS bevezetése ellen, hogy ilyen rövid időre már nem érdemes változtatni.

A bevezetni tervezett SPS alapvetően abban különbözik a jelenlegi SAPS-tól, hogy míg utóbbiban hektárra vetített kifizetést kapnak a gazdák, addig az SPS üzemi szintű támogatást jelent. A SAPS esetében - eltekintve a rendszert némileg bonyolító, a magyar költségvetésből finanszírozott kiegészítő támogatástól, a "top uptól", amelyet termeléshez kötötten osztanak - a művelt terület jelenti a támogatás alapját. Ezzel szemben az SPS-nél a pénz 60 százalékát osztják ki területalapon, a fennmaradó részt pedig - a kormány tervei szerint a 2006-os adatokat figyelembe vevő - úgynevezett történelmi bázisidőszak alapján. Azaz a 2006-ban támogatott föld, illetve állati termékek után járó támogatás összege jelentené a jogosultságot, s a szubvenció annak jár majd, aki 2009. május 15-én műveli a földet.

Forgalomképes, eladható jogról van tehát szó, ami föld nélkül semmit sem ér. Ha például egy bérelt földterületről annak művelője kivonul, a tulajdonos nyilvánvalóan más áron tudná ismét kiadni a földjét a támogatási jogosultsággal rendelkező, illetve ilyennel nem bíró bérlőnek. Emiatt egyébként - a földtulajdon sérelmére hivatkozva - a Fidesz, a KDNP és Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az Alkotmánybírósághoz fordult. Ugyanakkor a támogatási jogosultság csak a támogatható területtel együtt jelenti azt, hogy a pénzt ki is fizetik. Bár néhány termék után a támogatást a tervek szerint részlegesen termeléshez kötik, alapesetben a pénz attól függetlenül jár majd, hogy a jogosult éppen mit és mennyit termel, illetve termel-e egyáltalán. Teljesen parlagon azonban nem hagyhatja a földet, a kifizetés feltétele ugyanis 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-higiéniai előírás betartása is.

Az agrártárca legfőbb érve, hogy ha marad a SAPS, az állattenyésztők még a jelenleginél is kevesebb támogatást kaphatnak. A tárca modellszámításai szerint az SPS-ben a magasabb hozzáadott értékű - azaz például az állati - termékek előállítói járnának jobban, a gabonatermelők pozíciója nagyjából változatlan maradna, míg a gyeptermesztők veszítenének. Ha viszont nincs váltás, a gyeptermesztők járnának jól, mivel az alacsony művelési költségű gazdálkodásuk után, legeltetett állatok nélkül is magas területalapú támogatást kapnának. Ebből adódóan az agrártárca szerint az a fő kérdés, hogy tönkremennek-e az állattenyésztők, és a magyar termelők egyre inkább a tömegtermelésre állnak rá, vagy az értékesebb termékek előállításával, több munkaerőt foglalkoztatva profitálnak az élelmiszerek magas világpiaci árából.

A törvénytervezetet magát alig bíráló, de az átállás szükségességét megkérdőjelező ellenzék, illetve a Magosz szerint viszont másról van szó. Képviselőik azt állítják, hogy az SPS-sel a kormány a támogatási jogosultság szabályain keresztül a jelenlegi földhasználati viszonyokat betonozza be. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint néhányan hozzájuthattak bennfentes információkhoz is. Legalábbis a törvénytervezet általános vitára való alkalmasságáról döntő bizottsági ülésen - nyilvánvalóan Leisztinger Tamás MSZP-közelinek minősített vállalkozóra utalva - Font azt vetette föl: "Nem is értette senki sem, hogy miért vásárol fel 2006-ban bukott, veszteséges, felszámolás alatt álló téeszeket, államigazdaság-maradványokat. Most már értjük, (...) pontosan tudta, hogy 2006 lesz a báziséve." Az ellenzéki pártok és a Magosz az ilyen esetekre hivatkozva nem 2006-ot jelölné meg bázisnak, ebben az agrártárca akár hajlandó is a kompromisszumra. Nem cáfolja azt sem a tárca, hogy az SPS a jelenlegi földhasználat bebetonozását jelentené, de kétli, hogy a következő években jelentős változásokon menne keresztül a földpiac.

Fontos szempont a minisztérium 2009-es bevezetésről szóló érvelésében az is, hogy 2011-ben lejár az uniós csatlakozáskor rögzített hétéves átmeneti időszak, amely alatt jogi személyek és külföldiek nem szerezhetnek földtulajdont. A 2011-es földpiaci nyitáskor pedig - érvelt parlamenti expozéjában Gőgös Zoltán államtitkár - a vásárolni szándékozó külföldinek jogosultsággal együtt kellene megvennie a földet, a vagyoni értékű jog pedig beépülne a föld, illetve az üzem árába is. Éppen ezért valószínű, hogy az SPS bevezetése esetleg az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedésével jár; nyilvánvalóan lesznek olyan gazdálkodók, akik támogatási jogosultságuk birtokában abbahagyják a termelést a kevésbé jó adottságú parcellákon. Mások szerint azonban az így kiesett termékeket a vélhetően erőteljesebben koncentrálódó birtokokon gazdálkodók képesek lesznek pótolni. A jobb adottságú területek felértékelődése és a 2011-es földpiaci nyitás együttesen árfelhajtó hatású lehet.

A magyar kormány augusztus elején - tehát még a parlamenti döntés előtt - bejelenti Brüsszelben az SPS-re való átállást. Gőgös ugyanakkor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt azt hangoztatta, még innen is vissza lehet lépni. Azaz ha nem sikerül parlamenti többséget állítani az ügy mögé, annak ellenére visszavonják a törvénytervezetet, hogy elvileg alacsonyabb rendű jogszabállyal is elintézhető lenne a SAPS bevezetése. Az MSZP mellett az SZDSZ támogatása is megszerezhető - vélik parlamenti agrárszakértők, akik szerint a Fidesz is inkább a gyenge ellenállást választja majd. Mert bár a földhasználat bebetonozása nem érdeke a Fidesz agrárszavazó-bázisát jelentő kis- és közepes, "földéhes" egyéni termelőknek és családi gazdaságoknak, ám kifejezetten előnyös a Fidesz-kormány idején privatizált 12 egykori állami gazdaságnak. Utóbbiak tulajdonosai - köztük például a Gödöllői Tangazdaság Zrt.-ben részvényeket szerzett, a párthoz közeli médiaérdekeltségeit finanszírozó Töröcskei István - ma is befolyással bírhatnak a Fidesz-vezetőkre.

Mindazonáltal a kormány is vállal politikai kockázatot a 2009-es bevezetéssel. Nem is kicsit, ugyanis az első kifizetésekre 2010-ben, még a választások előtt kell sort keríteni. Márpedig az SPS-kifizetéseket kezelő szoftvernek a gazdaságok egyedisége miatt a jelenleginél némileg bonyolultabbnak kell lennie, s emlékezetes, hogy 2005-ben éppen a kifizetések késése miatt vonultak az utcára a gazdák. Németh Imre miniszter és a kifizetésekért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akkori elnöke, Szőke Miklós ebbe bele is bukott. Ezek után különösen pikáns, hogy az MVH informatikai fejlesztési ügyekben azt a Maieutika Kft.-t alkalmazza, amelynek Szőkén kívül az abban az időben a közvetlen támogatásokért felelős két volt MVH-vezető, Pribela Tamás és Kovács Anna, valamint egy Washingtonban bejegyzett offshore cég a tagjai. A 2004-2005-ös közvetlen támogatási kifizetések szabálytalanságai miatt egyébként Brüsszel nemrégiben hivatalosan értesítette az agrárkormányzatot, hogy 9 milliárd forint büntetést kíván kiszabni.

KELEMEN ZOLTÁN

Aki éber, dollármilliárdokat kaszálhat az alvásbizniszen

Aki éber, dollármilliárdokat kaszálhat az alvásbizniszen

Súlyos hiba: 250 millió ember adatai kerültek ki szabad prédaként az internetre a Microsofttól

Súlyos hiba: 250 millió ember adatai kerültek ki szabad prédaként az internetre a Microsofttól

Ezek voltak tavaly a legnépszerűbb elektromos autók Magyarországon

Ezek voltak tavaly a legnépszerűbb elektromos autók Magyarországon

Bíróság mondta ki, hogy az Aerosmith dobosa nem játszhat a Grammy-gálán

Bíróság mondta ki, hogy az Aerosmith dobosa nem játszhat a Grammy-gálán

Ikonikus felvételek garmadája a fényképészet analóg korszakából

Ikonikus felvételek garmadája a fényképészet analóg korszakából

Bezártak egy "kutyagyárat" Madridban

Bezártak egy "kutyagyárat" Madridban