Bár kevés a jelentkező, és bombaüzletnek sem ígérkezik, nehezen születik meg a döntés a digitális műsorszórásra kiírt pályázaton. Kérdés, a hírközlési hatóság teljesíti-e a politikai megrendelést.

Kényes helyzetbe került a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok - szakszóval: multiplexek - üzemeltetésére kiírt pályázatának végjátékában. Ha tartja magát múlt heti eredményhirdetési javaslatához, szembeszegül a tendert felügyelő, a parlamenti pártokat mandátumarányosan képviselő, öttagú eseti országgyűlési bizottság akaratával, ha viszont megváltoztatja, a pályázók citálhatják bíróság elé. Bár a javaslat nem került nyilvánosságra, és mind a bizottság, mind a hatóság titoktartást fogadott, úgy tudni, mind tévés, mind rádiós fronton az Antenna Hungária Zrt. áll nyerésre. Márpedig a piaci szereplők szerint ezzel felborulna az eredeti menetrend. A digitális átállásról szóló, nyilvánvaló politikai kompromisszumokkal megalkotott törvény ismeretében - amelynek alapján például a nyertes számára kötelező lesz a baloldalinak elkönyvelt ATV-t és a jobbra sorolt Hír Tv-t egyaránt felvennie a majdani televíziós multiplexbe - borítékolták ugyanis, hogy előzetes megállapodás alapján a tévés tenderen az Antenna Hungária, a rádióson pedig a Magyar Rádió Zrt. lehet a befutó.

A politikai felügyelet a műsorelosztás 12 évre szóló koncessziós tenderének minden mozzanatára kiterjed, így a törvény értelmében a nyertesről szóló NHH-döntéshez is szükség van az eseti bizottság kétharmados többségének hozzájárulására. Az eseti parlamenti bizottság - akár a szavazati jogok egyharmadát birtokló tagok indítványára is - egy alkalommal visszaküldheti a szerződéstervezetet az NHH-nak átdolgozásra, a törvény betűje szerint "alaki és számítási hibára" hivatkozva. Ez praktikusan annyit tesz, hogy akár a szocialista, akár a fideszes tag megakaszthatja a folyamatot. Bár a HVG megkeresésére sem az MSZP-delegált elnök Jánosi György, sem a fideszes alelnök Deutsch Tamás nem reagált, úgy tudni, az "Antenna Hungária mindent visz"-féle NHH-javaslat egyiküknek sem felelt meg. Az MDF-es Herényi Károly nem vett részt az ülésen, a kereszténydemokrata Lukács Tamás pedig nem kívánt nyilatkozni, azon túl, hogy az ő észrevételeit az NHH várhatóan beépíti a szerződéstervezetbe. Pető Iván, a bizottság SZDSZ-es képviselője viszont úgy véli, "az nem számítási hiba, hogy lehetett volna másképp is pontozni". Pető szerint az országgyűlési bizottság túlterjeszkedett a hatáskörén, mert nem bírálhatja felül az NHH álláspontját.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság az előírt tíz napon belül új ajánlattal áll elő - mindössze ennyit közöltek a múlt hétfőn visszadobott javaslattal kapcsolatban, azután az ötpárti bizottság dönt, hozzájárul-e az új változathoz. A törvény alapján a bizottság ezt csak akkor tagadhatná meg, ha jogszabálysértést észlel, beleértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését. Ha az előírt 15 napon belül nem foglal állást, akkor az NHH kénytelen érvénytelennek vagy eredménytelennek nyilvánítani a tendert. Az eredmény vagy éppen az eredménytelenségről szóló döntés azonban bíróságon megtámadható. S ha az derülne ki, hogy az NHH a jogszabályoknak megfelelő határozattervezetet készített, s a bizottság mégsem járult hozzá, akkor a bíróság kötelezheti az NHH-t, hogy az eredeti döntésének megfelelő eredményt hirdesse ki. Ha pedig az eredményt támadná meg valamelyik induló, akkor a döntés összes mozzanata - így az esetleg a bizottság által kért változtatások is - a bíróság elé kerülne.

Bár a politikai döccenő kemény háttércsatára utal, ez nem az erős versenyből adódik, a digitális törvénybe foglalt kizáró-kivételező feltételek (HVG, 2007. október 20.) miatt ugyanis végül csak két-két pályázó indult a tendereken. A tévés pályázaton a jelenlegi analóg monopolszolgáltató, az Antenna Hungária és a szlovák hátterű Digital Broadcasting Kft. adott be ajánlatot. A rádiós tenderre pedig az Antenna Hungária mellett a műsorszolgáltató funkciója ellenére a törvényben - közszolgálatiságára tekintettel - kivételként kezelt Magyar Rádió indult. Az Antenna Hungária már készül a korábban 10 milliárd forintra becsült beruházásra, elemi érdeke, hogy a jelenlegi bevételei 60 százalékát kitevő műsorszórás piacán megtartsa pozícióit. Bár a tulajdonos Télédiffusion de France S. A. tervei ennél ambiciózusabbak lehetnek, legalábbis ez következne abból, hogy a hazai műsorszórás digitalizációjáról szóló hírre rögvest megvette a svájci Swisscom Broadcast AG-től az Antenna Hungáriát, mégpedig 100 millió euróval többért, mint amennyit a svájci vevő fizetett a magyar államnak a műsorszóró 2005-ös privatizációja során (HVG, 2007. május 19.).

Az Antenna Hungária vetélytársa a szlovák TRI R a.s., amely közép-európai birodalmat építene ki. Az egykori szlovák állami műsorszórót megvásárló társaság a pályázatot beadó Digital Broadcasting Kft. fő tulajdonosa. Nem világos, mi a szerepe, de a kft kisebbségi részén offshore cégek osztoznak: a cégbejegyzés szerint az ír Delmbrook Ltd. tulajdonában álló, pilisszentlászlói Sinick Kft. és a Marshall-szigeteken bejegyzett Aba Invest AG. A szlovák sajtót azonban ennél jobban izgatja, hogy a nevét nemrég Towercomra váltó TRI R mögött valójában ki és mi áll. Makacsul tartja magát Szlovákiában az a nézet, hogy a Fico-kormányhoz közelinek tartott, befolyásos pénzügyi csoportról, a legutóbb a szlovák korona új árfolyamának kiszivárogtatása kapcsán botrányba keveredett J&T Finance Groupról van szó (HVG, 2008. július 5.).

A HVG szlovákiai forrásai szerint a TRI R nevében rendre a J&T emberei tárgyalnak, ám a J&T tagadja a tulajdonosi kapcsolatot, és a cégnyilvántartásból sem derül ki közvetlen érdekeltség. A Towercom 60 százalékos tulajdonosa az egykori állami műsorszóró vezetőinek cége, a Movys s.a., a másik két tulajdonos a francia Groupe CBV Ingenierie érdekeltségébe tartozó I.T.A. Telecom Slovakia, illetve a Hampden Investments Ltd. A J&T esetleges szereplése a TRI R tulajdonosai között egyébként összeférhetetlen volna a szlovák törvények szerint, utóbbi cég ugyanis Sky Link néven kísérleti jelleggel már működtet ott digitális műsorszórást. Továbbá a J&T birtokolja a JOJ Televíziót, holott a digitális sugárzásról szóló törvény tiltja a műsorszolgáltató és a műsorszóró tevékenység közti átfedést.

Az Antenna Hungária rádiós versenytársának, a Magyar Rádiónak a tenderbe terelése miatt már a pályázati kiírás tervezetét véleményezve aggályait jelezte a Gazdasági Versenyhivatal illetékes irodája. Egyebek között a közrádió kettős szerepét kifogásolta, azaz attól tart, hogy a Magyar Rádió a műsorok terítésekor nem kezelné azonos módon a saját "termékeit" és tartalomszolgáltató versenytársaiéit. Továbbá felvetette, hogy a műsorszóró hálózat kiépítéséhez jelentős állami forrás szükséges, és kérdéses, nem minősülne-e ez tiltott állami támogatásnak. "A Magyar Rádió a digitális hálózat kiépítéséhez nem vesz igénybe állami támogatást, azt kereskedelmi bevételeiből finanszírozza" - közölte a HVG kérdésére Such György, a tavaly 600 millió forint veszteséget elkönyvelt közrádió elnöke. Igaz, működéséhez a Magyar Rádió az idén 5,9 milliárd forint állami támogatást kap, továbbá az üzleti terv végrehajtásához szükséges 3,2 milliárd forint hitel felvétele folyamatban van.

A kölcsön fedezete a Magyar Rádió központi ingatlanegyüttese, ám Such levezetése szerint megoldható, hogy a közrádió ne ezekből a tételekből finanszírozza műsorszórással kapcsolatos kiadásait. A szükséges infrastruktúrát - amely piaci becslések szerint mintegy 2 milliárd forintot igényel - saját bevételeiből (így például a tavaly éppen 2 milliárdos reklámbevételekből), illetve az új üzletágra létrehozandó projektszervezetnek piaci feltételekkel nyújtott belső forrásból építené ki. A hálózat működtetését pedig az első perctől kezdve a tartalomszolgáltatók által fizetett díjból fedezné, az összeg felét valószínűleg saját magának utalhatná a Magyar Rádió. A rádiós programcsomagban ugyanis maximum 16 csatorna számára lesz hely, aminek a fele lehet közszolgálati. Bárki nyer a pályázaton, annak sugároznia kell a Magyar Rádió három jelenlegi programját, de Such nem hagyott kétséget afelől, hogy a közrádió győzelme esetén az összes lehetséges közszolgálati helyet elfoglalná, adott esetben öt új csatornát indítva. "A Magyar Rádió nyereséges üzletágat akar létrehozni, így piacképes multiplexkínálat összeállítása az érdeke" - hárította el a versenytársak diszkriminálására vonatkozó aggályt Such. Az elnök szerint az a fő kérdés, vajon sikeres lesz-e a digitális rádiózás. Mert ha nem, akkor a rádiók nem fognak tolongani az új lehetőségért, így nem merülhet fel a kiszorítás veszélye. Ha pedig sikeres lesz, akkor az NHH új multiplexeket hirdet meg.

A szakértők inkább az előbbit valószínűsítik, szerintük korai volt a pályázat az Európában eddig halványan debütált digitális rádiós műsorszórásra. Míg a tévés pályázatnál szorít az idő, hiszen az uniós előírás szerint 2011 végéig meg kell szüntetni az analóg műsorszórást, a rádió esetében egyáltalán nincs ilyen határidő - sőt kötelező átállás sem.

VITÉZ F. IBOLYA

900 millió forintot ért meg valakinek a legújabb Chevrolet Corvette

900 millió forintot ért meg valakinek a legújabb Chevrolet Corvette

Úgy húzott át a Volánbusz a piroson, hogy rossz nézni – videó

Úgy húzott át a Volánbusz a piroson, hogy rossz nézni – videó

Egerben és Putnokon veszélyes a levegő

Egerben és Putnokon veszélyes a levegő

Radar360: Fordulat az orosz metrókocsik ügyében, Trumpnak kínos pillanatai lesznek

Radar360: Fordulat az orosz metrókocsik ügyében, Trumpnak kínos pillanatai lesznek

Lezárult a vizsgálat, Mészáros Lőrinc erőműve vízszennyezési bírságot kapott

Lezárult a vizsgálat, Mészáros Lőrinc erőműve vízszennyezési bírságot kapott

Greta Thunberg és Donald Trump párhuzamos valósága Davosban

Greta Thunberg és Donald Trump párhuzamos valósága Davosban