Egymásnak ugrasztja a szaktárca a gazdasági érdekképviseleteket és a minisztériumokat, hogy maguk közt vívják meg, mely adminisztratív szabályokat tartanak feleslegesnek, és melyekhez ragaszkodnak.

Egy nagy őskáosz az egész! - fakadt ki az internetes adófórum egyik levelezője, miután a vámosok januártól átvették az adóhivataltól a környezetvédelmi termékdíjak befizetésének ellenőrzését, ám az év első napjaiban még profi könyvelők sem tudták, hogy az első határidőig, január 10-éig hová és milyen formában kell küldeni a bevallásokat. A zűrzavart vélhetően a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága is érzékelte, hiszen az első félévre türelmi időt hirdetett, ám júliustól a fináncok már nemcsak figyelmeztetik, hanem büntetik is a nem fizetőket. Sok cég esetében ráadásul többe kerül a bevalláshoz szükséges azonosító szám kiváltása, mint amennyi termékdíjat befizet. A regisztráció évente 4 ezer forint, miközben ennyit például 250 kilogramm papírhulladék keletkezése után kell fizetni, márpedig egy kisebb üzletben egész évben nem marad vissza ennyi csomagolóanyag. A nagyobb vállalatoknak pedig a termékdíj pontos elszámolása okoz negyedévente akár 500-600 ezer forint költséget, ami az élelmiszerboltokat üzemeltető Reál Hungária Zrt. számításai szerint évente több milliárd forinttal rontja a kereskedelmi cégek eredményét, és a társasági adó elmaradása az állami bevételeket is csökkenti.

Hangulatjavító és gazdaságélénkítő intézkedésnek tehát egyaránt betudható lenne a vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentése, ami a siker után szomjazó kisebbségi kormánynak is jól jönne. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője, Bajnai Gordon, aki tavaszi beiktatása óta egyfolytában 600-700 milliárd forintos megtakarítás lehetőségéről beszél, múlt héten a kormány elé terjesztette elképzeléseit. A HVG információi szerint az Európa több országában bevált szisztematikus költségmérés, az úgynevezett Standard Cost Model váltaná fel a bürokráciával szemben folytatott szélmalomharcot. Ez azt jelenti, hogy elsőként néhány fókuszterületen, így az adózás, a foglalkoztatás, az engedélyezési eljárások és a pályázatok területén térképezik fel a bürokráciát. Megmérik, mennyi időt fordítanak adminisztrációra a vállalkozások egy-egy szabály miatt, majd az óraszámot felszorozzák az egységnyi bér- és rezsiköltséggel, és máris pénzben kifejezhetővé válik a teher. Ennek alapján kezdik meg azoknak a reguláknak az egyszerűsítését, amelyeknek az alkalmazása kiugróan magas költségekkel jár, a továbbiakban pedig minden új jogszabály előterjesztésének feltétele lesz az adminisztrációs terhek felmérése. A minisztériumoknak augusztus második felére kell összeállítaniuk ötleteiket a bürokrácia megfékezésére, és várhatóan akkor döntenek arról is, hogy az uniós kezdeményezésnek megfelelően Magyarország vállalja-e 2012-ig a vállalkozói adminisztrációs terhek 25 százalékos mérséklését.

Európában egyébként a magyar vállalkozók között vannak a legnagyobb arányban azok, akiknek bosszúságot okoz a bürokrácia. Az Európai Bizottság (EB) tavalyi felmérése szerint Magyarországon a megkérdezett cégek 55 százaléka szembesült adminisztrációs nehézségekkel, míg az unió 27 tagállamában mindössze 36 százalék volt az arányuk (lásd ábránkat). A magyarok 81 százaléka ráadásul folyamatosan romló helyzetről számolt be, annak ellenére, hogy az elmúlt években több nekibuzdulás is történt: a pénzügyminisztérium "Mérjünk csapást a bürokráciára!" szlogennel 2005 februárjában hirdette meg deregulációs programját, a gazdasági minisztérium pedig 2006 őszétől "Üzletre hangolva" próbálja csökkenteni az adminisztrációt. A bürokráciából fakadó költségekre egyelőre azonban csak becslések vannak. Az EB 2006-ban például a bruttó nemzeti termék 6,8 százalékára, vagyis évente több mint 1600 milliárd forintra tette a magyarországi vállalkozások adminisztratív terheit, ami csaknem a duplája az unió 3,5 százalékos átlagának. A gazdasági tárca derűlátóbb, ám az ő 4,5-6,4 százalékos kalkulációja alapján is csak a görög és a lengyel bürokrácia burjánzása aggasztóbb, mint a magyarországi.

Az adminisztrációs feladatokat ugyanakkor lelkesen duzzasztják a hivatalok, sőt maguk a vállalkozások is, ha éppen úgy áll érdekükben. Miközben a gazdasági érdekképviseletek ezermilliárd forintos tehercsökkentést követelnek, mindennaposak a lobbiharcok, amelyek a szabályok bonyolítását, a bürokrácia növelését eredményezik. A fuvarozók például a szlovák és román konkurenciától félve jövedékiadó-kedvezményt szeretnének kicsikarni a kormányból, jóllehet az elszámolás tovább bonyolítaná az amúgy sem egyszerű adóbevallásokat. A termelők által sarokba szorított dinnyekereskedők pedig egyenesen működési engedélyhez szeretnék kötni saját tevékenységüket, amiből úgy tűnik, még a papírmunkát is megédesíti, ha azzal a monopolhelyzet erősödik. Ha pedig a vállalkozóknak sikerül is közös nevezőre jutniuk a kormánnyal egy-egy könnyítésben, a végrehajtás még mindig megtörhet a hatóságok ellenállásán. Három évvel ezelőtt például már konkrét dátummal szerepelt az adózás rendjéről szóló törvénymódosításban, hogy 2006. április 1-jétől egyetlen közös, nem pedig adó- és járuléknemenként eltérő folyószámlára lehet utalni a közterheket, ám a nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztár az utolsó pillanatban megfúrta a manapság ismét napirendre került egyszerűsítést, miután az adóhivatalon keresztül néhány nappal később jutott volna a pénzéhez.

Ezt a csikicsukit elégelte meg a szaktárca, amikor a múlt héten kezdeményezte a Gazdasági Egyeztető Fórum felállítását. A testületbe tagot delegálhat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az Agrárkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a kisvállalkozói szövetségek, a Befektetői Tanács, valamint a Magyarországon működő külföldi vegyeskamarák, a kormány részéről pedig Bajnai Gordon elnök mellett további hat tárcavezető és a Miniszterelnöki Hivatal képviselője vesz részt a fórum munkájában. Az először augusztus végén összeülő és a tervek szerint havonta tanácskozó testületnek kezdeményező és véleményező szerepe lesz azokkal a jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül érintik a vállalkozásokat. A szakminisztérium ezzel gyakorlatilag a gazdasági élet szereplőire bízza, hogy dűlőre jussanak, lebontják-e az adminisztratív fékeket, vagy inkább újabbakért lobbiznak, miközben a fórummal letörheti az államigazgatás gáncsoskodásait is. A tapasztalatok alapján indokolt is a bebiztosítás, hiszen 2004-ben egyszer már döntött a kormány az adminisztratív terhek felméréséről, ám rövid távú költségvetési megszorításokra hivatkozva végül is lemondtak a hosszú távú megtakarítás lehetőségéről.

SZABÓ YVETTE

A pletykák szerint záporozni fognak idén az érdekes telefonok a Samsungtól

A pletykák szerint záporozni fognak idén az érdekes telefonok a Samsungtól

Egy hónapig ürítette magából egy teknős a műanyag szemetet

Egy hónapig ürítette magából egy teknős a műanyag szemetet

A mesterséges intelligencia napokkal előbb tudta, hogy globális járvány lesz a koronavírusból

A mesterséges intelligencia napokkal előbb tudta, hogy globális járvány lesz a koronavírusból

Nyomoznak a dusnoki szülők ellen, akik nem anyakönyvezték újszülött gyermeküket

Nyomoznak a dusnoki szülők ellen, akik nem anyakönyvezték újszülött gyermeküket

Így hat a Zolgensma: Zente már áll

Így hat a Zolgensma: Zente már áll

500+ lóerős új Mercedes SUV jött hazánkba, amire felvehető a 7 üléses támogatás

500+ lóerős új Mercedes SUV jött hazánkba, amire felvehető a 7 üléses támogatás