Fizetniük kellene a költségvetési szerveknek az általuk igénybe vett állami épületek, földterületek használatáért, ám egyelőre nem teszik.

Homokszemek kerültek az állami vagyon hasznosítását célzó törvény amúgy is csikorgó gépezetébe. A tavaly szeptemberi jogszabály értelmében a központi költségvetési szerveknek az állami vagyon kezelésére kötött szerződéseit június végéig módosítani kellett volna, s ezt követően az állami vagyon új gazdája, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) csak ellenérték - bérleti vagy vagyonkezelési díj - fejében bocsáthatja rendelkezésükre az állami ingatlanokat. Ami a bérleti díjat illeti, a jogalkotók abból indultak ki, hogy a közintézményekre is ráfér a piaci szemlélet, nehogy fölöslegesen nagy irodákra, konyhákra, garázsokra pazarolják el a szűkös közpénzeket. Miközben takarékossági szempontból indokolt lenne a közszféra ingatlanhasználatának ésszerűsítése, a végrehajtás az intézményvezetők ellenállásába ütközik. Az MNV konkrét szerződéstervezeteiből rájuk háruló terheket ugyanis nem tartják kigazdálkodhatónak, így egyetlen szervezet sem írta még alá őket.

"A cél az, hogy minden intézmény akkora épületet használjon, amekkora valós igényeit fedezi" - magyarázta a HVG-nek Száraz Gábor MNV-szóvivő. Ezeket a keretszámokat azonban csak 2010-től kívánja alkalmazni, mértékük pedig az érintettekkel való alkudozásban akár még változhat is. "Vagy kigazdálkodja a szervezet a normatíván felüli (az állam által nem térített) költséget, vagy összébb húzza magát. A felszabaduló területen az MNV javasolhatja más költségvetési intézmény elhelyezését vagy más jellegű hasznosítást is" - mutatta be a hatékony állami ingatlangazdálkodás módszerét Száraz. A "más jellegű hasznosításba" a törvény szerint az állami vagyon értékesítése is beleértendő.

A túl magas bérleti díjak, nem pedig a racionális ingatlangazdálkodás miatt aggályoskodnak a HVG által megkérdezett intézményvezetők. Az MNV ugyanis úgy kalkulál, hogy a díjaknak piaciaknak kell lenniük, sőt öt év alatt összegüknek el kell érniük az adott ingatlan becsült forgalmi értékét. (Abból kiindulva, hogy nemrég egy tucat minisztériumi épület eladásából 103 milliárd forintot várt a kormányzat, tárcánként évente több mint 1 milliárd lehet a számla.) Az ingatlanfejlesztők is megnyalnák a tíz ujjukat, ha befektetésük ennyi idő alatt megtérülne.

Vastagon fog az MNV ceruzája a nem iroda jellegű ingatlanok jó állapotban tartása után számított vagyonkezelési díj kalkulálásánál is: az újra-előállítási költség 6 százalékát várja évente. A szerződéstervezetek szerint ezt a vagyonkezelési díjat állagmegóvás céljára visszatarthatnák az érintett intézmények. Ilyen módon az egyik - az MNV-vel folytatott tárgyalások sikerében bízva magát megnevezni nem kívánó - budapesti közgyűjtemény számításai szerint a vagyonkezelési-vagyonhasználati díj meghaladná a múzeum idei, 1 milliárd forint körüli teljes tervezett költségvetését. Ennek forrására, azaz a nagyobb költségvetési juttatásra, csak reményük van az intézményeknek, s épp az erről szóló alkudozástól teszik függővé, elfogadják-e az MNV által kigondolt feltételeket.

"Az állam a javunkat akarja. De mi nem adjuk" - idézgették többen a mondást. A nemzeti vagyonkezelővel szerződő intézményeknek ugyanis semmiféle garanciájuk nincs rá, hogy jövőre az állami költségvetés tartalmazza majd a díjfizetéshez szükséges többletjuttatást, amiből futja a normatívák szerinti díjakra. Az idei költségvetési előirányzat azonban a kételyeket támasztja alá: a központi költségvetési szervektől ingatlanbérleti díj címén 20 milliárd forintos befizetés szerepel, amit 355 milliós vagyonkezelési díj egészít ki. Ezek fedezetére viszont összesen csak 18 milliárd forint az előirányzat. AZ MNV szóvivője szerint a különbözetet saját bevételükből fedezik az intézmények, de ez mindig is így volt. Az érintett intézmények viszont úgy látják: eddig sem jutott elég közpénz ingatlanjaik állagmegóvására, s ez így is marad.

A nemzetipark-igazgatóságok bevételeinek például az idén már csak kevesebb mint a kétharmada a költségvetési forrás, a többi az állattartásból, jegyeladásból, az állami tulajdonú védett területeket természetkímélő módon művelő gazdáktól beszedett haszonbérleti díjakból befolyó saját jövedelem. Az MNV viszont úgy tesz, mintha a védett állami területek kezelése üzleti vállalkozás lenne, így nemhogy több pénzt juttatna az állam a nemzeti parkoknak, hanem egyrészt vagyonhasználati díjat szedne (ezt jó esetben megtarthatják állagmegóvásra), másrészt az említett tartós haszonbérleti szerződéses bevételeik felét elvonná tőlük. Holott a nemzeti parkoknak esetenként eszközük sincs az értékek megőrzéséhez szükséges agrártevékenységekre, például hogy a védett gyepet legeltetéssel jó állapotban tartsák. Persze ma már az ebből fakadó jövedelemről sem mondhatnak le. Az MNV az állami tulajdonú, eddig a nemzetipark-igazgatóságokra bízott védett területek jó részét is haladéktalanul saját vagyonkezelésébe kívánja venni, megpendítve azok későbbi értékesítési lehetőségét is.

"Nagy szerencséje van az Akadémiának, mert előző elnöke, Vizy E. Szilveszter elérte, hogy saját tulajdonába kerüljenek az addig vagyonkezelésében állt ingatlanok" - sóhajtotta Mészáros Tamás. A budapesti Corvinus Egyetem rektora - az ÁPV Zrt. egykori elnöke - a most kialakuló központi ingatlangazdálkodást visszalépésnek tartja a felsőoktatási törvényben egyszer már megadott lehetőséghez képest. "Sok év alatt kiharcolt nagy eredmény volt, hogy ha eladtuk valamelyik ingatlanunkat, a bevételt megtarthattuk fejlesztésre. Így jöhetett létre - több ingatlanunk eladásának bevételét is ráfordítva - egyetemünk új, Duna-parti épülete" - mondta a HVG-nek. Egyébként a Corvinus mostani költségvetésének közel egyharmadára rúgnának az MNV által felszámolni kívánt bérleti díjak. Ebbe nem ment bele a rektor, sőt az összes felsőfokú tanintézmény kivár a szeptemberre tervezett rektori konferenciáig. Egyébként már maga az MNV is megelégedne azzal, ha a törvényben rögzített június végi határidő helyett legalább az év végéig sikerülne megkötnie a vagyonhasználati szerződéseket.

A szaktárcák egyszer már megakadályozták, hogy az MNV által elképzelt szerződéses elveket jóváhagyja a kormány. A mostani felzúdulás után, augusztusban várhatóan egy puhább változatra tesz javaslatot az MNV. A honvédelmi tárca már elérte, hogy az általa kezelt erdők - bizonyára méltánylandó honvédelmi érdekből, például a honvédségi vezetők lőfegyver-kezelési tudásának karbantartása céljából - a szakminisztérium vagyonkezelésében maradnak. A vadászati érdekek a természetvédelmieket is maguk alá gyűrték: július közepén az MNV azonnali hatállyal megfosztotta a nemzetipark-igazgatóságokat a vadászati jog gyakorlásától.

SZABÓ GÁBOR

Háznyi magas hullámok és derékig érő tengerhab a mallorcai utcákon (videó)

Háznyi magas hullámok és derékig érő tengerhab a mallorcai utcákon (videó)

Egyetemi hallgatók között keresi leendő alkalmazottait a magyar oligarcha

Egyetemi hallgatók között keresi leendő alkalmazottait a magyar oligarcha

Rubint Réka: „Tapintatosabban kellett volna”

Rubint Réka: „Tapintatosabban kellett volna”

Bruttó 13 milliós lelépési pénzzel ment Trócsányi Brüsszelbe

Bruttó 13 milliós lelépési pénzzel ment Trócsányi Brüsszelbe

Közölte a Boeing, hogy egy darabig még biztosan nem szállnak fel a 737 MAX-ok

Közölte a Boeing, hogy egy darabig még biztosan nem szállnak fel a 737 MAX-ok

900 millió forintot ért meg valakinek a legújabb Chevrolet Corvette

900 millió forintot ért meg valakinek a legújabb Chevrolet Corvette