Teljes a káosz az egyik legnagyobb fővárosi beruházás, a Köki-centrum körül, amelynek pillanatnyilag építési engedélye sincs.

Kérem sürgős segítségüket, hogy a magyar bíróság ítéletének hitelét visszaszerezzék - írta a minap a Civilek Érdekvédelmi Fóruma Kispestért Haraszty Lászlónak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárának. Történt ugyanis, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) júniusban felfüggesztette az egyik legnagyobb budapesti beruházás, a naponta 200 ezer ember által használt Köki (Kőbánya-Kispest) metró-vonat-autóbusz átszállóhely és a melléje tervezett 60 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont építési engedélyét addig, amíg el nem dől: szükséges-e az építkezés ártalmainak feltérképezésére részletes környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni. Ennek ellenére - állítják az általuk készített fényképek alapján a civilek - az alapozó munkálatok gőzerővel folynak, a környék háromezer lakásában élők számára elviselhetetlenné vált a por, a zaj és olykor a falakat is megrepesztő rezgés.

"A nem jogerős bírósági döntés ellen fellebbeztünk, s addig csupán állag- és vagyonmegóvást végzünk, valamint az esetleges károkat előzzük meg, amire a bíróság kötelezett bennünket" - kontrázott Légrádi Petra, az összesen közel 30 milliárd forintos beruházást 2010 elejére befejezni szándékozó R-Co Ingatlanforgalmazó Zrt. kommunikációs igazgatója. "Tipikus, a közállapotainkat jellemző bírósági ítélet született, amelyből nem derül ki pontosan, mit lehet tenni, és mit nem, így a beruházó úgy értelmezi az állagmegóvást és a kárenyhítést, ahogy akarja" - háborgott Tímár Béla, a XIX. kerületi önkormányzat Összefogás Kispestért Egyesület színeiben szereplő képviselője, egykori fideszes polgármestere.

Nem foglalkozik a minisztérium a kispesti civilek panaszával, arra hivatkozva, hogy folyó ügyben nem illetékes, miközben a legfrissebb hatósági döntés a 2004-ben kitalált, s a helybéliek által a kezdetektől hevesen támadott gigaberuházás építőinek kezére játszik. Júniusban ugyanis a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség úgy határozott, nincs szükség a különféle szakhatóságok eddig elvégzett vizsgálatainál aprólékosabb környezeti hatástanulmányra. Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere a HVG-nek ezt egy példával egészítette ki: a civilek által kifogásolt erdőirtás, mind mondta, 470 elaggott, beteg akácfa kivágását jelentette.

Csakhogy a közép-Duna-völgyi felügyelőségnek nem ez az első döntése ebben az ügyben. Tavaly még a fentiekkel ellentétes, a beruházót a környezeti hatástanulmány elkészítésére kötelező döntést hozott, amelyet - az R-Co tiltakozására - felettes szerve, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megváltoztatott - emlékezett vissza Hecsey Pál, a hatóság főosztályvezetője. Ezt a döntést viszont a civilek támadták meg a bíróságon, mire az FB idén márciusban kimondta: az első foktól kezdve meg kell ismételni az egész eljárást. Szakértők szerint csökkenthette volna az építkezés körüli bizonytalanságot, ha a bírák rögvest eldöntik a hatástanulmány dolgát is, hiszen bármit határoz a számára nyitva hagyott 60 nap alatt a másodfokú hatóság, valamelyik fél biztosan újra bírósághoz fordul.

Ám a Köki-center építése kapcsán nem csak az engedély visszakapása bizonytalan. Mostanáig még arra sem derült fény, kik állnak az R-Co mögött, amelynek alapító-főtulajdonosa a rejtélyes, svájci illetőségű Erian Holding AG., s annak képviselője Pákay András, aki a kilencvenes évek első felében a Malév vezérigazgatói székében ült. Légrádi Petra a tulajdonosok kilétéről semmit sem árult el. "Balkáni stílus, hogy egy ilyen horderejű beruházás gazdája semmit sem hajlandó elárulni magáról" - jegyezte meg Tímár.

Politikai csatározások is nehezítik a Köki-centrum átalakítását. A beruházás mellett rendületlenül kiálló Gajda Péter kispesti polgármester szerint például nem elegáns, hogy a hatósági engedélyeket sorra megtámadó Civilek Érdekvédelmi Fóruma Kispestért vezetője a Fidesz-KDNP színeiben önkormányzati képviselő Tóthné Szabó Éva. Tóthné erre a HVG-nek leszögezte: egy politikusnak az a dolga, hogy megvédje választóit a zajtól és a szennytől. Ugyanakkor abban még a politikai ellenfelek között sincs vita, hogy a Köki, amely Budapest egyik legrosszabb állapotban lévő és legszennyezettebb közlekedési csomópontja, megérett a korszerűsítésre. Más kérdés, hogy ez az önmagában is hárommilliárdos projekt pillanatnyilag csak a bevásárlóközpontban fantáziát látó magánberuházó - nyilvánosságra nem hozott eredetű - tőkéjéből oldható meg.

Jogvita kerekedett a metró- és buszállomáshoz tartozó, hírhedt sárga függőfolyosó bontása kapcsán is: a félig már elbontott felüljárón található Leidal Húsáruház a bolt területével arányos tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséért pereskedik a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel és Kispesttel (HVG, 2007. november 17.). Ezért a pestlőrinci önkormányzat által januárban kiadott bontási engedély úgy szól, hogy a húsáruház működőképességét fenn kell tartani, magyarán azt a részt nem lehet lebontani, viszont az, hogy torzóként ott maradjon, nyilvánvaló képtelenség. A húsbolt egyébként 1994-ben egyedülálló megoldással született: 180 négyzetméteres helyiségével ugyanolyan stílusban megtoldották az 1946 négyzetméteres felüljárót, ám azt, hogy ezzel az üzemeltető Leidal Kft. az ingatlan tulajdonosa is lett, a későbbiekben sem a BKV, sem a XIX. kerületi önkormányzat nem ismerte el.

A húsbolt közben - bontási engedély ide vagy oda - ellehetetlenült, mert egy daruskocsi úgy megsértette a felüljáró tartóelemeit, hogy életveszélyessé vált, s emiatt kikapcsolták az áramot. A Leidal Kft. ezek után panaszt tett a pestlőrinci önkormányzatnál, amit egy általa megrendelt szakértői véleménnyel is alátámasztott, de választ még nem kapott. Többet remélhet a tulajdonosi perben az FB által felkért Budapesti Műszaki, Könyv- és Adószakértői Intézet véleményétől, amely megállapítja, hogy a húsboltnak "tulajdoni hányada" van az ingatlanon. Ha ennek alapján az ősszel folytatódó perben az FB is a Leidal Kft.-nek ad igazat, akkor az R-Co által felajánlott 36 millió forintnál nagyobb összeggel kell őt kártalanítani a korábban napi 1500 vevőt kiszolgáló, a szakértő szerint már az 1994-es induláskor 21 millió forintot érő húsboltjáért. Gajda Péter polgármester szerint viszont a főváros egyik közlekedési csomópontjának sorsa nem függhet egy magáncég kereskedelmi érdekétől. Mint mondta: "a tulajdonjog szent, de ez a történet eleve visszás körülmények között indult, mivel 1994 őszén Lévay Levente akkori SZDSZ-es polgármester regnálása legvégén, jegyzői ellenjegyzés nélkül írta alá a húsbolt létesítéséről szóló megállapodást. A Leidal Kft. eddig csak nyert az üzleten, én most a helyükben kicsire összehúznám magam, és elállnék a szerződéstől."

GYENIS ÁGNES

A tudósok félbevágtak egy aprócska biorobotot – megállt, "összevarrta" magát, aztán ment tovább

A tudósok félbevágtak egy aprócska biorobotot – megállt, "összevarrta" magát, aztán ment tovább

Száz éve mondta el Apponyi Albert trianoni védőbeszédét – ma a Kossuth rádióban meghallgathatjuk

Száz éve mondta el Apponyi Albert trianoni védőbeszédét – ma a Kossuth rádióban meghallgathatjuk

Közvetlen repülőjárat létesülhet Mumbai és Budapest között

Közvetlen repülőjárat létesülhet Mumbai és Budapest között

Szupererőt ad a szemeknek az új kontaktlencse, a sötétben is lát vele az ember

Szupererőt ad a szemeknek az új kontaktlencse, a sötétben is lát vele az ember

Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre

Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre

Milák Kristófot és Hosszú Katinkát választották az év sportolóinak

Milák Kristófot és Hosszú Katinkát választották az év sportolóinak