Huszonöt milliárd forint uniós támogatásra vár 25 kistérség, hogy járóbeteg-szakrendelőt építhessenek. Az egyenként egymilliárdba kerülő intézmények fenntarthatósága erősen kétséges.

Több mint öt hónapja, a pályázatok február végi beadása óta rágódik a szakértőkből álló bírálóbizottság azon, mely hátrányos helyzetű kistérségek kapjanak egymilliárd forintos támogatást járóbeteg-szakrendelő építésére. A késlekedés érthető, hiszen a kör négyszögesítéséről kellene dönteni: míg a szakmai és gazdasági ésszerűség a központokba szervezett, jól felszerelt, képzett szakorvosokkal ellátott intézmények mellett szól, az esélyegyenlőségre hivatkozó politika a mindenki számára 15 kilométeren és 20 percen belül elérhető szakrendelők létrehozását tűzte ki célul. Utóbbi paraméterek szerepelnek a társadalmi infrastruktúra operatív program (tiop) kistérségi járóbeteg-központok kialakítására kiírt, 25 milliárd forint elosztását kilátásba helyező pályázatában, amelyre végül 25 önkormányzat adta be a jelentkezését (lásd térképünket), és várja a hetek óta ígért, ám lapzártánkig még meg nem hozott döntést. Hasonlóképpen várakozik az a kilenc önkormányzat is, amelyek lemondtak vagy kénytelenek voltak lemondani aktív kórházi ágyaikról, és helyettük a járóbeteg-szolgáltatásokat izmosítanák. Ennek érdekében szálltak ringbe az összesen 6,4 milliárd forint - szintén tiopos - támogatás elnyeréséért.

Tanulságos az a folyamat, ahogy kialakult, mire is fordítsák az uniós támogatást. Rácz Jenő minisztersége idején, 2006 tavaszán még úgy gondolták, hogy a régiós pályázatokon döntsenek a járóbeteg-központok fejlesztéséről, és ahol feltétlenül szükséges, olyan központ épüljön, ahová nemcsak a térség egészségügyi, hanem szociális és munkaügyi szolgáltatásait is koncentrálni lehet. A választásokat követően az immár Molnár Lajos vezette minisztériumban új koncepció készült, amelyről Gyurcsány Ferenc 2007. februári 12-ei országértékelő beszédéből szerezhettek tudomást a címzettek. A miniszterelnök név szerint felsorolta azt a 15 kistérséget, ahol járóbetegközpont fog épülni. A 2007 őszén megjelent pályázati útmutatóból viszont világossá vált, hogy az akkor már Horváth Ágnes vezette egészségügyi tárca nem bánná, ha akár 25 pályázónak is jutna a maximálisan elérhető 1 milliárd forintos támogatásból. Ebből 1500 négyzetméteres, legkevesebb négy alapszakmának (belgyógyászatnak, sebészet-traumatológiának, nőgyógyászatnak, gyermekgyógyászatnak, valamint diagnosztikának) helyet adó, összesen heti 200 órás szakorvosi rendelést nyújtó intézményt kell felépíteni. Ezek a fejlesztések ugyanakkor nem enyhítenék számottevően a megyei szakrendelők zsúfoltságát, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződött 457 intézmény közül a harminc legnagyobb szolgáltató látja el a betegek 42 százalékát.

A nyerteseknek 24 hónap alatt kell az építményeket tető alá hozniuk, ami nem tűnik aggályosnak. Nagyobb gond lesz a működtetés. Szakértői vélekedés szerint a jelenlegi tb-finanszírozást alapul véve 25 ezer lakosnál kezdődik az a körzetnagyság, amely mellett elméletileg már veszteség nélkül működtethető egy ekkora egészségház. A jelentkezők közül mindössze hat-hét olyan van, amelyik eléri ezt a méretet. Szakorvost, ráadásul jót, a megyeközponttól 40-50 kilométeres távolságba kijárót, alig lehet kapni. Nem is szólva a hiányszakmák művelőiről - például radiológust vagy diabetológust havi 800 ezer forint alatti fizetéssel már szinte lehetetlen vidékre csábítani. Heti 200 órás rendeléshez legkevesebb 10-15 részmunkaidős orvost kell találni, rajtuk kívül a rehabilitáció különböző ágát művelő (például gyógytornász, logopédus, pszichológus) szakemberre is szükség lesz. Nem beszélve az intézményi menedzsment összehozásáról.

Az uniós támogatásra várakozó kistelepülések hatalmas kockázatot is vállalnak ezzel a projekttel. A nyerteseknek vállalniuk kell ugyanis, hogy az elkészült rendelőt öt évig a pályázati kiírás szerint működtetik. Ellenkező esetben Brüsszel visszafizetteti a támogatást. Az egymilliárdos összegre pályázók egyike, a Nógrád megyei Rétság polgármestere, Mezőfi Zoltán szerint a kistérség 25 települése korántsem osztozott az ő lelkesedésében. Ez a távolságtartás abban is kifejeződött, hogy az egészségügyi központ majdani működtetésére - a pályázat előírása szerint - létrehozandó kistérségi nonprofit kft-ben mindössze 2 százalékos tulajdonrészt jegyeztek le. Így a 3 ezres lélekszámú és évi 600 millió forintos költségvetésből gazdálkodó Rétság városa 98 százalékban lesz tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy ha megépül a szakrendelő, és a működtetésére nem elegendő az OEP-től kapott finanszírozás, a többletköltséget majdnem teljes egészében a rétsági önkormányzatnak kell állnia. "Az önkormányzati vezetők többsége úgy véli, hogy az egészségügyi ellátás állami feladat, s azt ne akarják a települések nyakába varrni oly módon, hogy a felépülő új intézmények nem kapnak elegendő pénzt a működésükhöz" - magyarázta Mezőfi Zoltán, miért nem egyöntetű a lelkesedés szűkebb pátriájában.

A jelentkezők azt vélelmezik, hogy egy meghívásos pályázatra adták be a fejlesztési igényüket, így ha az abban előírt feltételek minimumát teljesítik, automatikusan nyertesként hirdetik ki a kistérségüket. Így nehéz lesz a pályázatbírálóknak menekülési utat találni - a HVG értesülése szerint ennek keresése állhat a döntés elhúzódása mögött -, hogy ne kelljen a teljes pénzösszeget kiosztani. Mert bár a pályázat feltételei szerint a jelentkező térségnek elegendő 15 ezres lélekszámot felmutatnia, a 25-30 ezres lakosság és a szakrendelőnek helyet adó 8-10 ezres település jelenthet biztosítékot arra, hogy öt év múlva is működő, fenntartható rendelő készül el.

Ha ugyanis kevesebben kapnak lehetőséget egymilliárdos rendelő építésére, a megmaradó pénzből akár harminc meglévő felújítását, orvosieszköz-vásárlását lehetne finanszírozni. Így 10 milliárd forintból akár 1,5 millió ember szakorvosi ellátása javulhatna. Ezzel kiegészülhetne a meglévő intézmények fejlesztésére kiírt uniós pályázati lehetőség: a regionális operatív programok 16 milliárd forintjából mintegy félszáz, szakrendelőt működtető önkormányzat nyerhet el 50-800 millió forint közötti támogatást még az év vége előtt. A fejlesztési lehetőségeknél is jobban várják a HVG-vel véleményüket megosztó intézményvezetők, hogy a 2006-ban törvénybe betonozott teljesítménykorlátokon változtassanak. Ahol ugyanis beteg és képzett orvos egyaránt lenne, ott a finanszírozás állít akadályokat, mivel a járóbeteg-ellátási kapacitás - az aktív kórházi ágyak tavalyi csökkentésének ellentételeként beígért - 20 százalékos növelésének csak a töredéke valósult meg.

GÁTI JÚLIA

Orbán utasítására lesz megúszós a Trianon-évforduló

Orbán utasítására lesz megúszós a Trianon-évforduló

Koronavírus: a WHO szerint még nincs globális vészhelyzet

Koronavírus: a WHO szerint még nincs globális vészhelyzet

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Lódítanak a miskolci szülészet nyílt levelében, volt már náluk bőrszín miatti megkülönböztetés

Lódítanak a miskolci szülészet nyílt levelében, volt már náluk bőrszín miatti megkülönböztetés

Óriási robbanás rázta meg Houstont

Óriási robbanás rázta meg Houstont

„A szeptember 11-ei terrortámadást a CIA rendezte” – egy francia tankönyv szerint

„A szeptember 11-ei terrortámadást a CIA rendezte” – egy francia tankönyv szerint