Évente százmilliárdokat költenek az adófizetők pénzéből a MÁV működtetésére, de nincs megszabva, mit kell ezért teljesítenie az állami vasútnak. A vasúti hivatal megszüntetése óta pedig az ellenőrzés is esetleges.

Június végén uniós figyelmeztetést kapott Magyarország a vasúti liberalizáció késleltetése miatt, s ősszel európai bírósági eljárás indulhat ellene. Ennek dacára a közlekedési miniszter július 1-jével rendeleti úton megszüntette a piacfelügyeleti és árszabályozó hatóságként mindössze két és fél évig létezett Magyar Vasúti Hivatalt (MVH), annak funkcióját beolvasztva a műszaki ellenőrző szervezetként működő Nemzeti Közlekedési Hatóságba. Egyúttal felmentette az MVH hat évre kinevezett elnökét, Antal Dánielt. Bár a törvénnyel létrehozott intézmény rendelettel történt megszüntetése okkal vet fel alkotmányossági aggályokat, a HVG a szaktárcától lapzártánkig nem kapott választ arra, másfél hónap elteltével fogalmazzák-e már a döntést legalább utólag szentesítő törvénymódosító javaslatot.

Csakhogy ez ügyben egyelőre senki nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Nem úgy, mint a Medgyessy-kormány idején, amikor a gáztörvény 2003-as módosítása során személyre szabott törvénymódosítással leváltották az MVH-hoz hasonlóan független hatóságként működő Magyar Energiahivatal akkori elnökét, a 2008-ig kinevezett Kaderják Pétert. Négy évvel később az AB-határozat kimondta, kizárólag a törvényben rögzített okok - azaz lemondás, halál, illetve összeférhetetlenség - esetén lehetséges megrövidíteni az állami vezetők, így a független hatóságok elnökeinek határozott időtartamú megbízatását, ami Antal Dániel eltávolítására is vonatkoztatható.

Amióta a szabaddemokraták kivonultak a kormányból, nagy erők mozdultak meg annak érdekében, hogy a Kóka János minisztersége idején a vasúti liberalizáció levezénylésére 2006 januárjában létrehozott hivatalt szüntessék meg, legalábbis annak munkamániás vezetőjét távolítsák el. A közgazdász végzettségét 2001 és 2002 között a londoni City University hallgatójaként energetikai, vízügyi és vasúti piacliberalizációról szóló tanulmányokkal kiegészítő Antal Dániel következetesen fellépett a monopolhelyzetben lévő MÁV-csoporttal szemben, amikor az piaci erőfölényét kihasználva akadályozta a formálisan már liberalizált áruszállítási piacon megjelenő konkurens cégeket. Némi engedékenységet mutatott azonban, amikor az állami vasúttársaság tavaly július 1-jével alapított új személyszállítási leányvállalata, a MÁV Start Zrt. működési engedélyét - másfél évnyi huzavona után, s csak az utolsó pillanatban - kiadta a hivatal, annak ellenére, hogy nem látta megalapozottnak, a cég teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit (HVG, 2007. július 7.).

Többször szabott ki pénzbüntetést is az MVH az állami vasúttársaságra: így 2007. május 7-én 50 millió forintot, mert az az év február 6-án Szőnynél bekövetkezett halálos baleset - a szerencsétlenségnél a MÁV egyik nemzetközi személyvonata belerohant egy tehervonatba - előtt a MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt. és a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. a piacon szereplő vasúttársaságokkal nem egyeztette szabályosan az üzemi menetrendet. Antal Dániel azt is jelezte, elvárná, hogy a büntetést legalább részben a felelős vezetők fizessék ki. A MÁV tiltakozott a határozat ellen, de a 15 napos határidőn belül mégis befizette a pénzt - a vállalat kasszájából. Idén január 25-én az MVH 100 millió forintos bírságot szabott ki a MÁV Zrt.-re, mert nem igazolta a működéséhez szükséges, jogszabályban rögzített feltételeket. Nála is keményebben bírságolt a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa, amely 2006. július 10-én 1 milliárd forintos büntetéssel sújtotta az állami vasúttársaságot egyebek között azért, mert a vasúttörvénybe és az ország uniós szerződésébe ütköző módon visszaélt erőfölényével, amikor változatos eszközökkel akadályozta a magánvasúti társaságokat az ipar- és rakodóvágányokhoz való hozzáférésben.

A hivatal megszüntetése a koalíciós szakítás után Kóka Jánost váltó Szabó Pál nevéhez fűződik, aki 2006 novemberétől egészen idén májusi miniszteri kinevezéséig a MÁV Zrt. igazgatóságának tagjaként szerzett tapasztalatokat az MVH következetes fellépéséről. Szabó Pál korábbi posztján, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként a levélkézbesítés uniós célként megfogalmazott liberalizációjának halogatását pártolta, cége felkészületlenségére hivatkozva. A MÁV Start Zrt. igazgatótanácsi elnöke pedig az a Kocsis István lett, akivel szemben a Magyar Villamos Művek Zrt. élén éppen az volt a kormányfő és az ágazat több szakértőjének a kifogása, hogy az állami áram-nagykereskedő visszaélt monopolhelyzetével, versenyellenes, piactorzító ténykedése is hozzájárult az áramárak megugrásához. A piacosítást korábbi szakterületeiken ellenző állami vezetőknek nem lesz könnyű dolguk: idén június 26-án az Európai Bizottság (EB) - néhány nappal az MVH megszüntetése előtt - közleményt adott ki, és 23 másik tagországgal együtt Magyarországot is felszólította az integráció úgynevezett első vasúti csomagjában meghatározott liberalizációs programból következő teendők végrehajtására.

A Budapestre címzett bizottsági kifogásokban egyebek közt szerepelt, hogy a lényeges feladatok egy részét továbbra is a nemzeti vasúttársaság látja el, amivel Magyarország - több más tagországgal együtt - megszegi az uniós rendelkezést, az infrastruktúra (például a vasúti pálya) használatáért felszámolt díjak és a költségek közt nincs kapcsolat, továbbá hiányzik a jogszabály, amely az infrastruktúra fenntartóját a bevételi és kiadási mérlegadatok nyilvánosságra hozására kényszerítené. Az EB már két évvel korábban az összes tagországra vonatkozóan megállapította, hogy a liberalizációhoz "az eddiginél mélyrehatóbb átalakításra van szükség", s az ennek érdekében ténykedő, független piacfelügyeleti hatóságnak - ez volt Magyarországon az MVH - elegendő személyi, pénzügyi és igazgatási erőforrással kell rendelkeznie. A történelmi vasúti társaságokat pedig úgy kell átalakítani - hangsúlyozta az EB -, hogy "a verseny szabályait betartva alkalmazkodjanak az Európában előállt új helyzethez". A bizottság mostani, hét pontban megfogalmazott kifogásaira - amelyek között az MVH megszüntetésére még nincs utalás - hatvan napon belül kell válaszolni, s ha az nem kielégítő, az EB az ősszel az EU luxemburgi bíróságához fordulhat. Csakhogy az eljárás 2010 őszéig is eltarthat, így már aligha érinti a jelenlegi kormányzatot és MÁV-vezérkart.

Az uniós irányelvekkel összhangban Antal Dániel is azt feszegette, tarthatatlan, hogy az állami vasúttársaságnál nem létezik a szolgáltatás valós értékét figyelembe vevő költségelszámolás, s a költségvetés, kis túlzással, bemondásra adja a működési támogatást, illetve a veszteségek kezelésére szolgáló összeget. Ez pedig irdatlan summa: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minap közzétett jelentése szerint 1993-tól 2007 végéig az állam csaknem 1700 milliárd forinttal támogatta az adófizetők pénzéből a MÁV-ot, s ebből több mint 950 milliárd forint a működés szubvencionálására ment el. Ezzel szemben beruházásra kevesebb mint 300 milliárd forint jutott. Az elmaradt vasúti fejlesztések értéke 2006-ra elérte az 1320 milliárd forintot, állapítja meg az ÁSZ, külön is hangsúlyozva, hogy a költségvetés tavaly mintegy 300 milliárd forintot - a hazai össztermék (GDP) több mint 1 százalékát - fordította a tőkéjét vesztett és eladósodott cégcsoport megmentésére.

Az állami támogatás - a költségtérítés - független az adott év teljesítményétől, hangsúlyozta az ÁSZ-jelentés, holott a jegypénztári bevételek a személyszállítási költségek bő egyharmadát fedezik csupán. Az állam által megrendelt és a MÁV által teljesített személyszállítási feladatokat közszolgálati szerződésnek kellene rögzítenie, ám ilyen dokumentum nincs. Pedig a szolgáltatások piaci értékén alapuló tételes költségelszámolást lehetővé tevő rendelettervezet még 2005 végén elkészült, s azt az MVH 2006. januári megalakításától alkalmazni kellett volna. Csakhogy az mindmáig a gazdasági tárca valamelyik asztalfiókjában hever. Így a nem létező rendelet szerinti költségelszámolást sem lehetett bevasalni a vasúttársaságon, a bemondáson alapuló rendszer pedig a hivatal kiiktatása után minden bizonnyal még hosszú életű lesz - amíg az unió ki nem kényszeríti a változást.

A drámai számvevőszéki adatokhoz fűzött megjegyzésében Antal Dániel egyebek mellett azt is felvetette, hogy a MÁV az állammal kötött vagyonkezelői szerződésben rendszeres anyagi ráfordítást igénylő kötelezettségeket - például állagmegóvást - vállalt, és ezekkel adós. E kötelezettségeinek értéke meghaladja a 400 milliárd forintot. Ez az összeg a gyakorlatban szerinte állami hitelnek tekinthető, csak éppen a MÁV nem szerepelteti a könyveiben, kamatot sem fizet utána. Ezért az MVH azóta leváltott elnöke azt javasolta Bihary Zsigmondnak, az ÁSZ főigazgatójának, hogy ezt az összeget is fel kellene tüntetni a MÁV hosszú távú kötelezettségei között, ami csúnyán lerontotta volna a tavalyi állami segítség után így-úgy rendbe tett mérleget.

Mindenesetre a hivatalától szó szerint megfosztott Antal Dániel beadványa nyomán munkaügyi bíróság fogja eldönteni, hogy a miniszterelnök által hat évre kinevezett államtitkárnak a közlekedési miniszter jogszerűen ajánlott-e hatósági ügyintézői állást, hogy így kerülhesse ki az államtitkári rangtól való megfosztás bonyolult procedúráját. Antal Dániel a felmentéséről a HVG-nek nem nyilatkozott, csak annyit árult el, a továbbiakban a magánszférában kíván tevékenykedni, és még bízik a miniszterelnök kabinetfőnökének ígéretében, hogy végül mégis "közös megegyezéssel" válhat meg hivatalától.

SÁGHY ERNA

Meghan Markle apja a monarchia szétzilálásával vádolja a lányát

Meghan Markle apja a monarchia szétzilálásával vádolja a lányát

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Ilyen wifit akar majd otthonra: mutatjuk, mennyivel jobb a wifi 6

Ilyen wifit akar majd otthonra: mutatjuk, mennyivel jobb a wifi 6

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Halálos baleset volt Somogyban

Halálos baleset volt Somogyban

A Netflix nagyon együtt akar működni Harryvel és Meghannal

A Netflix nagyon együtt akar működni Harryvel és Meghannal