A tervezettnél később, mégis túl korán léptek üzembe az uniós pénzekből felépült sittfeldolgozó telepek. A laza szabályok miatt ugyanis nem éri meg kihasználni őket.

Különösebb csinnadratta nélkül adták át 2006-2007-ben azt az öt regionális telepet, amelyek együttvéve csaknem évi 310 ezer tonna építési-bontási hulladékot, betont, téglát, aszfaltot, azaz sittet képesek feldolgozni (lásd táblázatunkat). A nagy hírverés elmaradása jótékonyan eltakarta azt a tényt, hogy néhány üzemet csak az átadás után egy évvel indítottak be ténylegesen, ennyi ideig tartott, mire a pályázó önkormányzatok kiválasztották a berendezések működtetésével - többnyire többéves bérleti szerződés keretében - megbízott cégeket. A csönd pedig azóta annál is kívánatosabb, mivel az uniós csatlakozás után, a környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési operatív program (kiop) keretében, esetenként 95 százalékos támogatással beszerzett törő- és osztályozóberendezések, teherautók, munkagépek kevés kivételtől eltekintve nincsenek kihasználva.

Holott nap nap után pattannak ki a bontott anyagok olykor engedélyezett, máskor illegális vagy féllegális elhelyezésével kapcsolatos botrányok. Csak ízelítőül: a Csepel-szigeten egy hajózásra sosem használt öblöt mintegy 1 millió köbméter törmelékkel kezdték el - engedéllyel - feltölteni idén nyáron. Tavaly augusztusban a Kres-Bau Kft. Csömörön egy magántelken tereprendezés címén rakott le előválogatás nélküli vegyes törmeléket. Ugyanez a cég az idén tavasszal Újpestre, egy zöldterületre borított több tízezer köbméter földet és sittet, amelynek egy része a metróépítés során keletkezett. A Pilisi Parkerdő Zrt. pedig évi több ezer köbméter illegálisan lerakott sittet szállíttat el erdejéből. A példákat bőséggel lehetne folytatni.

Az ellenőrzés elsősorban a helyhatóságok feladata lenne, ugyanis a bontási, építési engedélyben kikötik, hogy a hulladékot szabályosan kell elhelyezni, s a lerakásról szóló bizonylatot - sittjegyet - be kell mutatni. Az ellenőrzés azonban elmarad. Sőt olykor maga a polgármesteri hivatal jár elöl rossz példával. Ürömön tíz éve a csatornaépítéskor keletkezett aszfalt- és betontörmeléket épp a polgármester utasítására rakták le védett területre; Szentendrén a Duna hullámterét töltötték fel ugyancsak önkormányzati csatornaépítés során keletkezett földdel és törmelékanyagokkal; Leányfalu határán vállalkozók sora rak le hullámtéri ingatlanán vegyes építési hulladékot - a vízbázison. Ilyen elhelyezési lehetőségek mellett talán csak a lúzerek viszik a sittet szabályos lerakóba, ahol tonnánként több ezer forintért szabadulhatnak meg tőle. A szabályokat könnyű kijátszani, mivel az önkormányzatok az ellenőrzést a zöld hatóságokra tartozónak vélik, ám azoknak nincsen rá kapacitásuk. Így nem sokat érnek a nagyobb mennyiség esetén kötelező építési-, illetve bontásihulladék-nyilvántartó lapok, a fuvarosok pedig keveset kockáztatnak, ha a szabályos lerakók helyett az általuk ismert gödrök, mélyedések felé veszik az irányt.

Már az is túlzott elvárás, hogy az építési vállalkozók a sittet szabályosan rakják le, az pedig kész csoda, ha fel is dolgoztatják. Pedig a 2004-ben indult kiop azt a célt tűzte ki, hogy az akkor 30 százalékosra becsült újrahasznosítási arány 2008-ra 50 százalékra nőjön. A 2002-re elkészült, a parlament által határozattal jóváhagyott országos hulladékgazdálkodási terv szerint évente 10 millió tonna körüli építési hulladék keletkezik, aminek 70 százaléka föld. Ezt amúgy is felhasználják, vagyis a maradék 3 millió tonna felét kellene az idén az említett célnak megfelelően újrahasznosítani. Ennek irrealitása már a kiop keretében támogatott feldolgozóüzemek összesített kapacitása - mintegy 310 ezer tonna - alapján is szembetűnő. Ráadásul a már működő üzemeket sem használják ki mindenütt.

"A vártnál kevesebb építési hulladék keletkezik az építőipari recesszió miatt, azt is »olcsóbb helyekre« borítják, a zúzalékot pedig nem szívesen használják a betonüzemek vagy az útépítők, jobban bíznak a már ismert minőségű bányatermékekben" - mondta a HVG-nek Rittenbacher Ödön, a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetője. "A telepre alig hoznak be hulladékot, tavaly mégis túlteljesítettük az elvárt 110 ezer tonnás feldolgozást, mert mobil gépsorainkkal a bontási helyszínekre települve elfogadható, ám számunkra nyomott áron végeztük a feldolgozást. Ebből - a szakmányban kiadott feltöltési engedélyekkel a nyakunkon - nem lehet tisztességesen megélni" - számolt be tapasztalatairól Balog Tamás, a Restone Kft. ügyvezetője. "Ezt a tevékenységet csakis a régiós hulladékgazdálkodásba integrálva lehet gazdaságosan elvégezni. A lakosság jelképes, 283 forintos tonnánkénti árért hagyhatja itt a sittet, viszont az illegális lerakáson rajtakapottakat közbenjárásunkra az önkormányzatok megbírságolják" - mutatta be a nyereséges gazdálkodás feltételeit Lengyel Attila, a bodrogkeresztúri telepet üzemeltető Mento Kft. általános igazgatóhelyettese. A Mento az önkormányzattal közösen birtokolt Zempléni Hulladékkezelési Kft. társtulajdonosa, amely a tokaji térség 66 településének kommunális hulladékát gyűjti. Az eredményes gazdálkodás annak is tulajdonítható, hogy a készterméket a Mento építési üzemága maga hasznosítja.

Állami támogatás nélkül is lehet eredményes a sittfeldolgozás. "A barnazónás beruházások során az elbontott építőanyagok helyben feldolgozva alapként szolgálhatnak, ez a megoldás a szállítási költségek megtakarítása révén versenyképes alternatíva" - osztotta meg tapasztalatait a HVG-vel Balogh István, a Mineco Kft. ügyvezetője. A családi építőipari vállalkozás rendszerint a Swietelsky Kft. feldolgozóberendezéseit bérli és telepíti a helyszínre, amelyek kapacitása még így is csak az év mintegy negyedrészében van lekötve. Okoz is némi morgolódást az iparágban, hogy egyes cégek az állami támogatással beszerzett mobil berendezések bérlőiként viszonylag olcsón dolgoznak, miközben mások a saját pénzüket fektették be ugyanerre a célra.

Morgolódás helyett inkább összefogásra készül a szakma. A KBV Consulting Kft. és az egyik legnagyobb hulladékgazdálkodási cégcsoport, a Fe-Group Invest Zrt. részvételével július végén nonprofit építőiparihulladék-kezelést koordináló kft alakult Baurec néven, amelynek célja a szabályozási anomáliák megszüntetése. Az ellenőrzési jogszabályok egyértelműsítésén túl a Baurec el kívánja érni, hogy egyszerűsödjön a feldolgozók által előállított zúzalék minősítése, ezáltal jobb eséllyel versenyezhetnének a természeti erőforrásokat felélő bányatermékekkel. Azt is szeretnék kivívni, hogy a közbeszerzési eljárások során a másodnyersanyagokat kínálókat részesítsék előnyben. Bár gyors eredmény nem várható, a lobbizás eredményeként a zöld tárca a Baurec bevonásával megbízott egy szakcéget, tegyen javaslatot az előírások korszerűsítésére. Az elavult jogszabályok átírása azonban a legjobb esetben is csak jövőre várható.

SZABÓ GÁBOR

Esős, szeles időre számíthatunk

Esős, szeles időre számíthatunk

Zsiday a koronavírusról: Már a félelem is elég a gazdaság visszaeséséhez

Zsiday a koronavírusról: Már a félelem is elég a gazdaság visszaeséséhez

A mesterséges intelligencia napokkal előbb tudta, hogy globális járvány lesz a koronavírusból

A mesterséges intelligencia napokkal előbb tudta, hogy globális járvány lesz a koronavírusból

A Külügyminisztérium „megértette” Bartók Imre üzenetét

A Külügyminisztérium „megértette” Bartók Imre üzenetét

Jogsértő módon hagyta jóvá a GVH a kormányzati médiagólem létrejöttét

Jogsértő módon hagyta jóvá a GVH a kormányzati médiagólem létrejöttét

 Elmagyarázták, hogyan juthatott be 70 migráns Magyarországra

Elmagyarázták, hogyan juthatott be 70 migráns Magyarországra