szerző:
HVG

Negyedszázada mindössze 665 ezer háztartásban volt földgázellátás Magyarországon, a lakosság csak 1,8 milliárd...

Negyedszázada mindössze 665 ezer háztartásban volt földgázellátás Magyarországon, a lakosság csak 1,8 milliárd köbmétert tüzelt el az 1980-ban rendelkezésre álló 9,7 milliárd köbméterből. Ekkor még a gáz kétharmada hazai forrásból származott. Tíz évvel később 1 millióval több háztartás 3,1 milliárd köbmétert használt föl a 11,1 milliárdból, s ekkor már csak 45 százalék volt a hazai forrás. Újabb évtized múltán ismét 1 millióval nőtt a vezetékes gázzal ellátott háztartások száma, pontosabban 2000-ben már 2,7 millió – az összes háztartás 72 százaléka – élvezhette a tiszta és kényelmes energiahordozó áldásait. Ekkor már 12,3 milliárd köbméterre rúgott a teljes fogyasztás, aminek kevesebb mint a negyede volt hazai eredetű.

Az erős importfüggés ma már nevetségesnek ható olcsó gázárak mellett – s részben amiatt – alakult ki. 1980-ban köbmétere 2 forintba került, 1990-ben 5, 1998-ban – immár áfával terhelve – 32 forintot kellett fizetni érte, és hála az Orbán-kabinet „lakosságbarát” politikájának, 2002-ben is csak 36 forintba került az azóta (a támogatott körön kívül) 123 forintra emelt árú gáz. Pedig az áremelés már csak azért is indokolt lett volna, mert 1998 tavaszán például 1 megajoule-nyi áram 5 forint 17 fillérbe, ugyanekkora fűtőértékű tüzelőolaj 2,74 forintba, PB-gáz 2,07 forintba, német brikett pedig 1,46 forintba került, miközben a földgáz lakossági tarifája 0,93 forintnak felelt meg. Jellemző az árképzés anomáliáira, hogy a kis palackos PB-gáz 1992–1994 között az ötszörösére drágult, miközben a földgáz árához nem nyúlt hozzá a kormány. Az áremelés halogatása azért sem volt racionális, mert 1998 végén mindössze az OECD-országok átlagárának 40 százalékán állt a hazai földgázár.

Hiába volt bőven a helyszínen eltüzelhető mezőgazdasági hulladék, „mire a hasznosítási tervet kidolgozták volna, bevezették a gázt” – idézte 1995-ben a HVG egy energetikai kft vezetőjét. Ezt a folyamatot nemhogy feltartóztatta volna, még segítette is a zöld tárca, amely a területfejlesztési alapból 1991–1996 között 11,5 milliárd forintos, a környezetvédelmiből 1991–2002 között 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást adott több mint 42 milliárd forintot igénylő gázvezeték-építéshez. 1993–1996 között például csupán negyedmilliárd forint jutott a környezetvédelmi alapból a megújuló energiaforrások használatának elősegítésére. Mindez törvényszerűen oda vezetett, hogy 2007-re az 1990. évi 28 százalékról 43 százalékra nőtt a földgáz aránya a hazai energiafelhasználásban, amivel Magyarország az unióban megszerezte a kétes dicsőségű első helyet, 7 százalékponttal megelőzve a jelentős saját gázvagyonnal rendelkező Hollandiát is.

SZABÓ GÁBOR

15 év börtönre ítéltek egy újságírót a donyecki szakadárok

15 év börtönre ítéltek egy újságírót a donyecki szakadárok

Tabudöntő könyv jelent meg az 56-os Pesti lányokról

Tabudöntő könyv jelent meg az 56-os Pesti lányokról

A kamuvédegylet ismét megpróbálkozik Wittinghoff lejáratásával

A kamuvédegylet ismét megpróbálkozik Wittinghoff lejáratásával

Hazárdjáték részesének érzik magukat a volt Vajna-cég kisrészvényesei

Hazárdjáték részesének érzik magukat a volt Vajna-cég kisrészvényesei

Pert nyert a Fidesz ellen egy férfi, mert a párt nem tudta igazolni, honnan szerezte az e-mail-címét

Pert nyert a Fidesz ellen egy férfi, mert a párt nem tudta igazolni, honnan szerezte az e-mail-címét

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester