A Magyarországon tradicionálisan előállítható élelmiszerek a maguk árucsoportjában a bolti polcok 80 százalékát foglalják majd el – erről született elvi egyezség az érdekeltek között.

Hamar igyekezett teljesíteni az agrártárca a leckét: miután a miniszterelnök múlt csütörtökön egy pénzügyi konferencián bejelentette, hogy a kormány gazdaságpolitikája ezentúl patrióta jellegű lesz, másnap Gráf József földművelésügyi miniszter már arról beszélt, hogy az élelmiszer-kereskedelmi láncokban a magyar áruk aránya nyárra eléri a 80 százalékot. Ezt egy, az agrártermelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők által elfogadandó etikai kódex garantálja majd, amiben közvetlenül a bejelentés előtt egyeztek meg a felek. Az irány népszerű; jellemző, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői parlamenti beszédét a szocialista frakció egyedül csak a 80 százaléknyi hazai áru emlegetésekor szakította meg tapssal.

A minisztert viszont nem csupán a Gyurcsány által megfogalmazott új jelszó, hanem egy országgyűlési határozat is sürgette. A négy agrárlobbista képviselő által megfogalmazott, nagykoalíciós határozat szövege szerint ugyanis amennyiben január 15-éig nem sikerül megállapodniuk az agrártermelőknek, az élelmiszer-előállítóknak és a kereskedőknek az üzleti erkölcsöt és tisztességet sértő magatartások és szerződési kitételek tilalmáról, az agrártárcának be kell nyújtania egy ezeket tételesen megfogalmazó és szankcionáló törvényjavaslatot. Ennek tervezetét a minisztérium már ki is dolgozta, amely egyebek mellett korlátok közé szorítaná a feldolgozók által leginkább kifogásolt, úgynevezett másodlagos visszatérítéseket. Így megtiltaná a kereskedőknek, hogy beszállítóikra akár csak részlegesen is áthárítsák például az üzletlétesítési, üzemeltetési vagy reklámköltségeiket, és külön díjakat számítsanak fel a termék felvételéért az adott kereskedelmi láncba avagy a polcra helyezésért.

Most mégis úgy fest, nem lesz szükség törvényre, mivel a felek kidolgoznak egy etikai kódexet, amelyet egy hónapon belül alá is írnak – jelentette be Gráf múlt pénteki sajtótájékoztatóján. Ebben viszont a kereskedők ellenállása miatt a visszatérítések szabályozása nem úgy szerepel majd, ahogyan azt a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és az agrártárca szerette volna, azaz nem határozzák meg annak százalékos maximumát. Abban azonban megállapodtak, a kereskedők csak akkor kérhetnek visszatérítést, ha cserébe valós szolgáltatást nyújtanak, s a kért rabbatnak azzal arányosnak kell lennie – mondta a miniszter. Mivel az etikai kódex be nem tartása nem szankcionálható, a tárca abban bízik, hogy a nyilvánosság lehet a visszatartó erő. A tárgyaló felekből alakuló bizottsághoz érkező bejelentések vizsgálata után a vétkező cégeket ugyanis megneveznék.

A magyar áruk arányának 80 százalékra emelését elfogadják a kereskedők is, és az agrártárcának most ez a legfontosabb, ahogyan az őszi agrártermelői tüntetések után elkezdett tárgyalások (HVG, 2008. december 13.) egyik legfőbb követelése is ez volt. Ezek az arányok egy-egy termékkörben értelmezhetőek, és csak azokban, amelyekben az élelmiszer alapanyaga Magyarországon is megtermelhető. Egyébként arról jelenleg nincs összesített adat, az áruházakban mekkora az importélelmiszerek aránya. Érdekes kérdés lesz azonban, mit értenek majd magyar árun. Az élelmiszeripar ugyanis maga is nagy importőr, azaz egy-egy Magyarországon gyártott, tradicionálisan itt előállítható alapanyagokból készült termék importtartalma is jelentős. Kérdés az is, hova sorolandó a hazai üzemben gyártott csokoládé vagy a multi külföldi gyárában előállított hagyományos magyar márka.

Az euróhoz képest gyenge forint akár önmagában is megoldhatja az egész problémát, mivel árfolyamesése arányában javított a Magyarországon előállított termékek versenyképességén az import rovására, ezzel pedig beállíthatja a kormány és az élelmiszer-termelők által hőn óhajtott 80:20 százalékos arányt – vélik most többen az agrárpiacon. „A forint a régiós devizákkal együtt gyengült, így az ottani exportérdekeltség is megnőtt, s az exportőrök könnyebben engedhetnek az euróban meghatározott árakból” – villantott fel egy másik szempontot a HVG-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az importnyomás tehát valószínűleg nem csökken a remélt mértékben, és Vámos szerint le kell számolni egy másik illúzióval is. A kiskereskedelmi élelmiszer-értékesítés volumene 2007 után tavaly is csökkent 1-2 százalékkal, s a piacszűkülés az idén is folytatódik. „Tavaly az iparág belpiaci értékesítése 10 százalékkal esett, a megállapodás talán ennek vet véget, ha nem fordítja is meg a folyamatot” – adott hangot reményeinek a sajtótájékoztatón Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Annál is inkább ez lehet a realitás, mivel a polcfelület 80 százalékának elfoglalása nem azt jelenti, hogy a forgalom négyötödét is magyar termékek adják majd. Ha például az ultrapasztőrözött (UHT) tejek közül – amely kategóriában most jellemzően jóval olcsóbbak az importtermékek – a külföldi áru gyorsabban fogy, azt értelemszerűen gyorsabban is töltik fel.

Az igazi kérdés persze az, hogy az élelmiszer-termékpályán a kódex hatására változnak-e a profitelosztás arányai. A megegyezési kísérletet ugyanis – mondta el az ÉFOSZ-elnök a sajtótájékoztatón – az is kikényszerítette, hogy a termelők és a feldolgozók úgy érzékelték, a nyereség eltolódott a kereskedelem javára. A kereskedők most úgy értékelik, hogy a 80 százaléknyi polcfelülettel pénzben is mérhető engedményt adtak a beszállítóknak, míg utóbbiak a visszatérítések állami szabályozásával módosítottak volna a profitarányokon. „Mivel a vásárlók a végső döntést a boltban hozzák meg arról, mely termékeket teszik a kosarukba, belátható, hogy a nagyobb polcfelülettel a magyar élelmiszer-termelők komoly reklámlehetőséghez jutnak” – állítja Vámos. A mostani ár- és árfolyamarányok mellett talán nem is olyan nagy kunszt a megállapodás betartása, ám ha az import netán ismételten és tartósan olcsóbb lenne, mint a hazai termelés, nem biztos, hogy a válság miatt minden kiadást egyre jobban megfontoló vásárlók készségesen megfizetik a felárat a honi termelés támogatására.

KELEMEN ZOLTÁN

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Csillagászati összeget, 150 milliárd forintot fizethetnek a South Park jogaiért

Csillagászati összeget, 150 milliárd forintot fizethetnek a South Park jogaiért

A Sony új fülese pótolja az AirPods egyik nagy hiányosságát

A Sony új fülese pótolja az AirPods egyik nagy hiányosságát

Egy törvénymódosítás miatt megint bizonytalan, mikor lesz Brexit

Egy törvénymódosítás miatt megint bizonytalan, mikor lesz Brexit

És akkor Karácsony mély sóhajjal belenézett a főváros kasszájába

És akkor Karácsony mély sóhajjal belenézett a főváros kasszájába

Nyomoz a rendőrség a Vári Attilát érintő ügyben

Nyomoz a rendőrség a Vári Attilát érintő ügyben