Újabb magánberuházás, az óbudai Hajógyári-szigetre tervezett kaszinóprojekt kapott lehetőséget a kormánytól a gyorsabb engedélyeztetésre. A kabinet meglehetősen szabadon dönthet arról, mit minősít kiemelt ügynek.

A befektetők paradicsomának tekinthető Magyarország annak a beruházásnak a sorsa alapján, amelyet hat évvel ezelőtt indított el az izraeli Plaza Centers-csoport. Utóbbi érdekeltségén keresztül 4,6 milliárd forintért megvásárolta az államtól a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. (HSZV) 66,7 százalékos üzletrészét, a cég a továbbiakban Álomsziget 2004 Kft. néven fogott bele a mesés projekt megvalósításába. A jogalkotók ugyanis az elmúlt években szinte minden kívánságát lesték az óbudai Hajógyári-szigetre kaszinó- és szállodakomplexumot tervező befektetőnek, valamint két konzorciumi társának, a CP Holdings Ltd.-nek és az MKB Banknak. 2003 óta több olyan országgyűlési, kormányzati és önkormányzati döntés is született, amely éppen kapóra jött az ingatlanfejlesztőknek. A kormány a minap ezeket fejelte meg azzal, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította a projektet. Ez a minősítés akár 6–12 hónappal is lerövidítheti az engedélyeztetés folyamatát, ami jelentős megtakarítást hozhat a kedvezményezettnek. Annak azonban nincs jele, hogy ezt és a többi hasonló kormányzati döntést tudatos projektfeltárás előzte volna meg.

HVG

A kedvező határozatok sorát az óbudai és a fővárosi önkormányzat kezdte meg, miután a környezetvédők tiltakozása ellenére 2006-ban mindkét közgyűlés megszavazta azt a szabályozási tervet, amely lehetővé teszi a 400 milliárd forintos Álomsziget megvalósítását az elsősorban szabadidős programokat szolgáló szigeten. Bár a szabályozás csak 30 százalékos beépíthetőséget és legfeljebb 18 méter magas épületeket enged meg, a 340 ezer négyzetméteres területen a tervek szerint így is 3 ezer szállodai szoba, ezer apartman, egy 3500 férőhelyes konferenciaközpont, egy 1500 fős revüszínház és egy kétszáz játékasztalt és 4 ezer nyerőgépet üzemeltető kaszinó valósul meg, legkésőbb 2012-ig. Bár a beruházó vállalt mintegy 25 milliárd forintnyi közérdekű fejlesztést is, a környezetvédő szervezet, a Védegylet szerint e híd- és útbővítések nélkül maga az új szórakoztatóközpont sem működne, hiszen a tervek szerint csupán a vendégek kiszolgálása mintegy 20 ezer alkalmazottat igényel.

A következő döntések a kaszinóépítést olajozták meg. Az Országgyűlés 2007 novemberében az adójogszabályokat módosító salátatörvényben változtatott a szerencsejátékról szóló törvényen, ennek értelmében egy-egy régióban csupán egyetlen első kategóriás – tehát legalább száz játékasztallal és ezer játékautomatával felszerelt – kaszinó létesíthető (ma még csak öt második kategóriás kaszinó működik) az országban. A Pénzügyminisztérium (PM) az új jogszabály alapján 2007 decemberében ki is írta a koncessziós pályázatot a közép-magyarországi régióban, amelyet osztrák szakmai befektetők bevonásával 2008 májusában a Plaza Centers által kaszinóüzemeltetésre alapított projektcége nyert meg. A konzorciumnak ezt követően alig egy hónapot kellett várnia arra a módosításra, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény hatályát kiterjesztette a koncessziós szerződések alapján megvalósuló, legalább 5 milliárd forint költségű beruházásokra is. Ha valaki a koncesszió alatt netán csak közérdekű fejlesztést, például útépítést értett volna, a törvénymódosítás indoklása útba igazította: „a koncessziós alaptevékenységet kiegészítő beruházások (pl. kaszinó üzemeltetése mellett szórakoztató, vendéglátó, szabadidős komplexumok kiépítése) lehet, hogy egyenként nem számottevőek, de gazdaságélénkítő hatásuk lehet azáltal, hogy a fenti beruházások is gyorsabban valósulhatnak meg”.

Vagyis megnyílt az út a kaszinóépítés felgyorsítása előtt, amire a beruházónak már csak azért is szüksége volt, mert ha 2012-ig nem valósul meg a játékbirodalom, elveszti a koncessziós jogot. A PM nem is tétovázott sokáig, 2009 januárjában javaslatot tett a kormánynak a Hajógyári-szigetre tervezett nagyberuházás kiemelt üggyé nyilvánítására. Ezzel a kerület helyett egyből a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal lett az elsőfokú eljáró hatóság, a szakhatóságoknak pedig előzetes egyeztetésekkel kell lerövidíteniük az ügymenetet. A minisztérium azzal indokolta az előterjesztést, hogy a tervezett kaszinó egymaga 6 ezer embert foglalkoztat majd, a hozzá kapcsolódó turisztikai beruházások pedig „mind a térség, mind az ország szempontjából hosszú távon meghatározó, stratégiai jelentőségűek”. Bár az elmúlt években a hazai kaszinók látogatottsága folyamatosan csökkent (lásd grafikonunkat), a Magyar Kaszinó Társaságok Szövetségének elnökhelyettese, Vajda István ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy az egy helyre koncentrált játékválaszték vonzó lesz.

Az újabb kedvezményekkel ugyanakkor azt sem várta meg a kormány, hogy rendeződjön a beruházás területének tulajdonjoga. A 2003. augusztus 4-ei adásvételi szerződés ugyanis öt évre opciós lehetőséget hagyott az államnak az ókori Hadrianus-palota romterületének visszavásárlására. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az utolsó pillanatban élt is ezzel a joggal, és 2008. július 14-én bejelentette vételi igényét. Csakhogy kiderült – ismertette az Állami Számvevőszék megállapítását a HVG-vel Podonyi László igazgatóhelyettes –, hogy a kincstár ügyvédei öt évvel ezelőtt nem gondoskodtak arról, hogy az opciós vételi jogot a földhivatal a tulajdoni lapra bejegyezze. Bár a feledékenység okát máig nem tudni, tény, hogy a beruházó konzorcium egyik tagja, a CP Holdings tulajdonosa, az osztrák Bernard Schreier 2002 januárjáig üzleti kapcsolatban volt Medgyessy Péterrel (HVG, 2003. augusztus 16.), aki az év májusában tette le miniszterelnöki esküjét. Az opciós jog bejegyzésének hiányában az Álomsziget 2004 Kft. 2007-ben könnyedén megtehette, hogy konzorciumi társától, az MKB Banktól 33 millió euró hitelt vegyen fel, és annak jelzálogát az ingatlanra terhelje. Pedig az Állami Számvevőszék már 2004-ben szóvá tette, hogy az állam 2003-ban valójában nem üzletrészt adott el, hanem 32 hektárnyi elidegeníthetetlen kincstári ingatlantulajdont. Ehhez képest az MNV nyár óta győzködi a beruházókat, hogy az 1 milliárd forintos visszavásárlási árért tegyék lehetővé a műemlékvédelem alatt álló terület visszavásárlását. Bár az Álomsziget Kft. ügyvezetője, Sammy Smucha a HVG-nek azt állította, a jelzálogot még tavaly nyáron töröltették, a számvevők szeptember 1-jei jelentésükig erről nem kaptak dokumentumot.

Miközben az Álomsziget nyílegyenesen halad a megvalósulás felé, annak semmi jele, hogy a kormány tudatos munkával tárná fel és rangsorolná a kiemelt üggyé nyilvánítható beruházásokat. A gazdasági minisztériumban mindössze a törvény szövegét idézték a HVG kérdésére, milyen szempontok alapján választ a kormány a felmerült projektek közül. Márpedig a jogszabály meglehetősen tág kereteket határoz meg: a beruházás részben vagy egészében uniós vagy hazai költségvetési támogatású lehet, az elvárás vele szemben az, hogy teljes költségigénye érje el a 3 milliárd forintot, illetve legalább 250 új munkahelyet teremtsen. Ha pedig ezek egyikéről sincs szó, akkor vagy koncessziós szerződés alapján megvalósított, vagy egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházásnak kell lennie a kiemelt ügynek, ami végképp kitágítja a kormányzati mozgásteret.

Kiemelt beruházásokról 2006 óta 14 kormányrendelet született (lásd listánkat), eleinte inkább út- és közműfejlesztések, utóbb már főleg magánberuházások útját egyengette a kabinet. A gyorsítás lehetősége azonban nem mindig hasznosul. Az út- és vasútépítéseket olykor a kisajátítási eljárások elhúzódása akadályozza, olykor pedig a pénzhiány. A Győr és Pápa közötti vasútvonal villamosítását például azért nem tudták elkezdeni, mert – kiemelt beruházás ide vagy oda – az uniós támogatáshoz nincs meg a hazai önrész. A pécsi Európa kulturális fővárosa program esetében pedig hiába ment az engedélyeztetés, mint a karikacsapás, a kulcsprojektek sorra buknak el a közbeszerzési eljárásokon, vagy kivitelező hiányában, vagy mert a konkurencia megtámadta a döntést.

A magánbefektetők legalább céltudatosak. A 200 milliárd forintos Mercedes-beruházás gyorsított előkészületei például már javában zajlanak, pedig Brüsszel még nem bólintott rá a mindeddig titokban tartott, de 40-50 milliárd forintosra taksált állami támogatásra. Holott éppen a dotációról szóló egyedi kormánydöntés alapozta meg, hogy a kabinet kiemelt üggyé nyilváníthassa a közvetlenül 2500, közvetve további 10 ezer új munkahelyet teremtő kecskeméti autógyárat. Állami szerepvállalásnak köszönheti a spanyol Sadesa-csoport is, hogy kiemelt üggyé válhatott a Sávolyra tervezett gyorsasági motorospálya: a kormány 16 millió euróval stafírozta ki a projektet. Az 50 milliárd forintos beruházásnak csak az engedélyeztetési procedúra gyorsításával van esélye arra, hogy idén szeptember 20-án már versenyezhessenek a pályán – hacsak a válság a kedvét nem szegi a befektetőnek. A HVG úgy tudja, a kormány a közeljövőben további magánberuházások kiemelt üggyé nyilvánítását is mérlegeli, köztük az izraeli King City Management Kft. Velencei-tó partjára tervezett kaszinókomplexumát. A bevált recept alapján a Pénzügyminisztérium február 10-én már ki is írta a koncessziós pályázatot újabb játékkaszinó üzemeltetésére, történetesen éppen a közép-dunántúli régióban.

SZABÓ YVETTE

Erdogan: Ankara soha nem köt tűzszünetet Szíriában

Erdogan: Ankara soha nem köt tűzszünetet Szíriában

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából

Kedvező ár, nem semmi specifikációk: bemasírozik Európába telefonjaival a Realme

Kedvező ár, nem semmi specifikációk: bemasírozik Európába telefonjaival a Realme

Nem oldódott meg a legendás pilótanő eltűnésének rejtélye

Nem oldódott meg a legendás pilótanő eltűnésének rejtélye

Az ellenzéki pártok lassan kijózanodnak, és már egymás mozgását sasolják

Az ellenzéki pártok lassan kijózanodnak, és már egymás mozgását sasolják

Pusztított a dunántúli dióültetvényeken a fúrólégy

Pusztított a dunántúli dióültetvényeken a fúrólégy