Zéró tolerancia helyett zéró következetesség a munkaügyi vétségek elbírálásakor: a jövőben csak a legsúlyosabb szabálysértéseket elkövető cégeket zárnák ki a közbeszerzésekből és állami támogatásokból.

„Az idő nekünk dolgozik” – fogalmazott találóan a HVG-nek Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára annak kapcsán, hogy a kormányzat a válság mélyülése miatt hajlik az engedékenységre a munkaügyi szigor enyhítéséért lobbizó vállalkozóknak. A munkaügyi tárcánál készülő tervezet szerint ugyanis a jövőben – a mostani gyakorlattal szemben – az enyhébb munkaügyi kihágásokat elkövető cégek is indulhatnának közbeszerzési tendereken, és pályázhatnának például a munkahelymegőrzést célzó állami forrásokra is. Feketelistára tehát csak a főbenjáró vétket elkövetők kerülnének, például azok a cégek, amelyeket illegális foglalkoztatáson kaptak; a kisebb, főként adminisztratív hibákat elkövetőket nem tiltanák el a közkasszától.

Pedig egy három évvel ezelőtti jogszabály még e tekintetben zéró toleranciát hirdetett meg. Így jelenleg semmiféle állami forráshoz nem juthat az a cég, amely nem büszkélkedhet „rendezett munkaügyi kapcsolatokkal”, azaz ahol az ellenőrök valamiféle szabálytalanságra bukkantak. „A rendezett munkaügyi viszonyokra vonatkozó feltételek nagyon szigorúak, ezért kapóra jött, hogy prioritássá vált a munkahelymegőrzés” – utalt a kormányzati pálfordulásra a napokban egy konferencián Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A munkaadói érdekképviseletek már a rendelet elfogadásakor ágáltak a szigor ellen, ám akkor mind a kormány, mind a szakszervezetek mereven elutasították az enyhítés ötletét. Tavaly ősszel azonban a legnagyobb vállalkozói szervezetek elkészítettek egy javaslatot, amelyben felsorolták, mely kihágásokat vennék ki a támogatásból őket kizáró okok közül. „Azóta még élesebb a helyzet, hiszen ma már nem a növekedésért, hanem a túlélésért küzdenek a cégek, így a békeidőkre kidolgozott szabályoknál több engedékenységre van szükség” – indokolta a változtatás szükségességét a HVG-nek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, miért csak a feketefoglalkoztatást tartaná meg az egyedüli kizáró oknak. „Nevetséges, hogy egy néhányszor tízezer forintos munkaügyi bírság miatt 100 milliós nagyságrendű megrendelésektől essenek el a közbeszerzésektől eltiltott cégek” – fűzte hozzá.

A HVG értesülése szerint a ma még naponta alakuló jogszabály-módosítást a február 27-ei ülésen ismerhetné meg az Országos Érdekegyeztető Tanács, és valamikor a tavasszal tárgyalhatna róla a parlament. Azon még megy a szkanderezés, mely szabályszegéseket töröljék a kizáró okok listájáról, azaz engednek-e a munkáltatóknak, akik például a munkaidő-nyilvántartás vagy a pihenőidő megsértése, illetve a szabadság kiadása terén lefülelt szabálytalanságokat is bocsánatos bűnnek tartanák. A valószínűsíthető engedményért cserébe annyi keményítést azért tenne a tárca, hogy ezután az ellenőrök nem mérlegelhetnék, azonnal bírságolnak-e vagy csak figyelmeztetnek – például a szabadság kiadása vagy a munkaidő-nyilvántartás szabályainak megsértése esetén. „Még mindig jobban jár a munkáltató, ha fizet, de nem zárja ki magát az állami támogatásokból” – mutatott rá az alku lényegére Székely Judit. Tény, hogy a jogsértésen kapott cégek jó részét manapság nem büntetik meg azonnal a munkaügyi ellenőrök, első körben csak figyelmeztetik őket. Tavaly a vétkes munkáltatók mintegy harmadánál éltek ezzel az eszközzel (2007-ben még csak egynegyedüknél), ám a tervek szerint a felügyelet a jövőben azonnal kiróná a büntetést.

A szabályok lazítását azonban ellenzik a munkavállalói szervezetek. „Az olyan apróbb vétségekért, mint a különféle adminisztrációs hibák, csak helyreigazításra kötelezik a munkáltatókat, ezzel nem kerülnek be a pályázatokból kizárt cégeket felsoroló hatósági nyilvántartásba” – mondta a HVG-nek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Az is biztos, hogy a változtatást meglovagolva sok vétkes cég szeretne tiszta lappal indulni az állami pályázatokon, közbeszerzéseken. Erre utal az is, hogy tavaly december végén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnökét, Papp Istvánt és egyik vezető munkatársát letartóztatták; éppen azzal vádolják őket, hogy hamis nullás igazolásokat adtak ki rendezett munkaügyi kapcsolatokról a közbeszerzésekben indulni óhajtó cégeknek.

A lazítás csak tovább rontaná az amúgy is katasztrofális munkaügyi szabálybetartási morált – vélik a szakszervezetek. „Álságos a mostani válsághelyzetre való hivatkozás, nem szép dolog azt a látszatot kelteni, hogy ezzel a kormány az állásukat veszélyben érző munkavállalókat védi” – jelezte aggályait a HVG-nek Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Egyenesen vérlázítónak titulálta az elképzelést Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, mondván, az adminisztratív vétségek mögött az esetek többségében csalások bújnak meg, „először ugyanis mindig a gyakorlat romlik el, utána ahhoz igazítják a papírt”. Ezt a meglátást igazolják egyébként az OMMF legfrissebb adatai is: a tavaly ellenőrzött vállalkozásoknál átlagosan majdnem minden tizedik munkavállaló esetében sértette meg a cégvezetés a munkaidő, a pihenőidő, illetve a túlóráztatás szabályait, e kihágásokat gyakorta a munkaidő-nyilvántartás hiányával próbálva leplezni. Bár némileg csökkent a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás összes vétségen belüli aránya – a 2007-es mintegy 50 százalékról 2008-ra 35,5 százalékra –, még mindig ez a leggyakrabban elkövetett jogsértés. Ugrásszerűen nőtt viszont a szabadságolással kapcsolatos mulasztások száma: tavaly már minden ötödik bírságolás e szabályszegésből adódott (lásd grafikonunkat).

A munkahelymegtartásra szánt állami források az indítványozott könnyítés nélkül is valószínűleg hamar gazdára találnak. A január végén kiírt, Megőrzés elnevezésű pályázat 5,95 milliárd forintos keretének – amelyből a válság miatt bajba jutott cégek kaphatnak bértámogatást, ha tovább foglalkoztatják dolgozóikat, akár csak részmunkaidőben is – csaknem a felére nyújtottak már be igényt. Bár döntően kis- és középvállalkozások jelentkeztek, az első nyertes pályázó a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. lett, amely 217 millió forintot kap mintegy 842 dolgozója megtartásához.

G. TÓTH ILDA

Olcsóbb lesz a benzin szerdától

Olcsóbb lesz a benzin szerdától

Kínos plágiumügybe keveredett a kormánymédia egyik lapja

Kínos plágiumügybe keveredett a kormánymédia egyik lapja

Fellökték az utcán Wittinghoff Tamás 90 éves apját

Fellökték az utcán Wittinghoff Tamás 90 éves apját

Hivatalossá tették Karácsony Gergely főpolgármesteri győzelmét

Hivatalossá tették Karácsony Gergely főpolgármesteri győzelmét

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Részegen esett be egy ház udvarára siklóernyővel egy férfi Mezőberényben

Részegen esett be egy ház udvarára siklóernyővel egy férfi Mezőberényben