Kiszervezési erők

Utolsó frissítés:

„A BKV Autóbusz Zrt. leányvállalati működése (...) a transzparencia (...

„A BKV Autóbusz Zrt. leányvállalati működése (...) a transzparencia (...) javítását szolgálja” – ez áll Kocsis István BKV-vezér tavalyi pályázatában, amelyben kifejtette holdingkoncepcióját. Az azóta a budapesti városvezetés által elutasított elképzelés beígért átláthatóságáról sokat elárul, milyen titkolódzás övez egy ennél jóval kisebb léptékű decentralizációt, néhány buszjárat alvállalkozásba adását.

A régóta forráshiánnyal küszködő BKV első ízben 1999 szeptemberétől adta pályázati úton albérletbe az azóta 250-esre keresztelt 41-es, 87-es és 87/A dél-budai járatokat a VT-Transman Kft.–Videoton Holding Zrt. párosnak, majd 2004-ben ezt újabb nyolc évvel meghosszabbította. 2000 szeptemberétől további öt járat üzemeltetését vette át ugyanez a páros. 2005 júliusától pedig ugyancsak nyolcéves időszakra a Nógrád Volán Zrt.–Alfa Busz Kft. konzorciumra testálta a 170-es, a 20-as expressz és a 220-as újpesti járatokat. A részletekről egyik érdekelt sem nyilatkozik. Pedig azóta a kívülállók számára amúgy sem átlátható szerződéses rendszer tovább bonyolódott: a felek által nyilvánosságra nem hozott időpontban a nógrádiak további kilenc vonalra állították be az Alfa Busz által szállított, Volvo alvázra szerelt, magyar felépítményű buszaikat (amelyek beszerzési terve összeférhetetlenség miatt Antal Attila korábbi BKV-vezér bukását hozta). Ezeken az útvonalakon BKV-buszok is járnak, az utasok legfeljebb a járművek oldalára festett feliratból silabizálhatnák ki, melyik cég szolgálja ki őket.

A menetdíjat a BKV szedi, a vállalkozóknak sem bérletárusítással, sem jegyellenőrzéssel, de még a megállók karbantartásával sem kell foglalkozniuk. „Nem fizetünk rá” – mondta a HVG-nek szűkszavúan Molnár Róbert, az alvállalkozásban összesen 34 buszt, köztük tíz csuklóst üzemeltető Nógrád Volán személyszállítási igazgatója (a VT-Transman közel kétszer ennyit közlekedtet). Ez alighanem szerény megfogalmazás ahhoz képest, hogy a Nógrád Volán relatíve mennyit szakít a BKV-tól. 2007-ben a cég összesen 79,4 millió forintos nyereséget ért el, egy járműkilométerre eső tavalyi árbevétele mindössze 318 forintra rúgott. Ezen belül viszont a BKV-menetrend alapján megtett útra a buszok minőségétől, életkorától függően (a VT-Transmanhoz hasonlóan) kilométerenként 400–550 forintot kap bedolgozóként, miközben a fővárosi közlekedési vállalat saját önköltsége 300–400 forint. Vagyis a BKV megspórolja egy-egy busz 50–100 millió forintos vételárát, cserébe közel másfélszer annyit költ a szolgáltatásra, mint amennyit önmagára tud fordítani. Ha ilyen alapon történne a buszágazat kiszervezése, a tervezett holdingközpontban nem maradna más, csak a vezérigazgatóság – és a masszív veszteség.

SZABÓ GÁBOR