Erős üzleti és politikai lobbicsoportok érdekeit is sérti az a kormányjavaslat, amely 62 százalékos adóval sújtaná az üdülési csekkek értékének a felét. Az érintettek korántsem tekintik véglegesnek az elképzelést.

HVG
Cirkusz lett az üdülési csekkből. Eddig elsősorban azok számára, akik nem utazásra használták fel a munkáltatójuktól vagy pályázati úton kapott utalványt, hanem amikor észbe kaptak, hogy hamarosan lejár a csekkjük, elszaladtak vele a Fővárosi Nagycirkusz valamelyik előadására. Az üdülési utalvány és a cirkusz kapcsolatának ezt az egyszerűbb módját Förster Zsuzsa, a Magyar Cirkusz és Varieté Kht. gazdasági vezetője tapasztalta, megelégedéssel nyugtázva, hogy jegyárbevételük mintegy 15 százaléka az üdülési csekkek beváltásából származik. Ezekben a napokban viszont már azért is áll a bál, mert a kormány adót akar kivetni az eddig a minimálbér mértékéig, vagyis az idén évi 71 500 forintig adómentes béren kívüli juttatásra.

Egyre szélesebb spektrumú utalvánnyá vált ugyanis az elmúlt években az üdülési csekk. Tavaly már több mint 41 milliárd forintnyit forgalmaztak belőle, és az első két hónap adatai szerint egyelőre az idén is folytatódik az évi 30 százalékos piacbővülés. Egyrészt azért, mert 2005-ben a csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) bővíteni kezdte az igénybe vehető szolgáltatások körét, másrészt pedig mivel a munkáltatók számára egyre népszerűbbek az általános adóprés alól menekvést jelentő, tehermentes, béren kívüli juttatások. A bevezetésekor, 1998-ban még csak szálláshelyeken és az utazási irodák belföldi útjain felhasználható utalványt ma már 17-féle szolgáltatás esetén lehet igénybe venni. Bár a juttatás ezzel elmozdult a magasabb életszínvonalon élők igényeinek irányába, a szálláshelyek közül a csekkesek az átlagosnál nagyobb arányban jelennek meg az olcsóbb panziókban és üdülőházakban, mint a szállodákban. Így vagy úgy, a magyarok 50-60 százaléka egyébként sem jár nyaralni.

HVG
A csekktulajdonosok száma mindenesetre tavaly már 2 millióra duzzadt. A Katedra Nyelviskola például csak idén márciustól fogadja el az üdülési csekket, de máris vannak olyan tanítványai, akik utalvánnyal fizetnek. A budapesti Ayurveda Szépség és Egészség Központban pedig azzal summázták az elmúlt egy év tapasztalatait a HVG-nek, hogy a vendégek 25-30 százaléka csekkes, másik harmada pedig egészségpénztári tagként áldoz adómentesen a szépségére. A rugalmasság azonban nem kizárólagosan a magánszférára jellemző, tavaly március óta az Állami Egészségügyi Központ is elfogadja az üdülési csekket azokban a rehabilitációs kórházaiban – így Hévízen és Balatonfüreden –, ahol fizetős páciensek is vannak. A belföldi vendégek 15 százaléka nem is hagyja ki ezt a lehetőséget. A mozik közül egyelőre csak egy debreceni filmszínház vállalkozott az utalványok elfogadására, ám már fontolgatják a Cinema Cityket üzemeltető IT Magyar Cinema Kft.-nél is, hogy csekkelfogadó hellyé válnak; már csak a kezelési költségek mértékéről kell megállapodniuk az üdülési alapítvány munkaszervezetével, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel.

A haszonélvezők pechjére azonban a látványos növekedés szemet szúrt a kormánynak, hiszen egyre nagyobb bevételt szalaszt el az állam az üdülési csekk adómentessége miatt. Ezért a sokadszori költségvetési kiigazításnak immár az üdülési csekk is az áldozatává válhat. Az adótörvényeket módosító javaslat szerint ez a természetbeni juttatás jövőre már csak a támogatás 50 százalékáig lenne adómentes – és legfeljebb a minimálbér összegéig. Tehát ha valaki 71 500 forintért kap üdülési csekket, munkáltatójának 35 750 forint után adót kellene fizetnie. A minimálbérnél nagyobb összegű üdülési csekk után – habár az adóhatárt átlépő természetbeni juttatás nem volt jellemző – eddig is kellett adózni, de csak 54 százalékkal. Most az adó mértékét is felemelnék 62 százalékra, amit munkavállalók esetében még a 26 százalékos társadalombiztosítási járulék, nyugdíjasok esetében pedig a 11 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás fejel meg.

Ha a kirótt közteher ellenére nem csökkenne a forgalmazott csekkek mennyisége, a változtatás évi 10-15 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételt eredményezne. Az adózás alól csak azok a csekktulajdonosok mentesülnének, akik szociális alapon jutnak hozzá a támogatáshoz az MNÜA évről évre meghirdetett pályázatán. Tavaly így 64 ezer sokgyermekes, nyugdíjas, fogyatékkal élő vagy szakmunkástanuló kapott összesen 2,2 milliárd forintnyi üdülési csekket, ami az összes csekkforgalom alig 5 százaléka. Az utalványok megadóztatása esetén ez a szociális keretösszeg várhatóan csökkenne, mivel az alapítvány részben abból a 6 százalékos kezelési költségből finanszírozza a pályázatot, amit a szolgáltatók fizetnek be a beváltott utalványok után. Ha az összforgalom netán visszaesik, szűkül a szociális alapon támogatottak köre is.

Hamar össztűz alá került azonban a kormányjavaslat, mivel több érdekcsoport is sérelmezi a csekkek bármiféle megadóztatását. A turisztikai szolgáltatók érdekképviseletei és maga az üdülési alapítvány is azt állítja, hogy a beváltott csekkeken több haszna van az államnak, mint amennyi bevétele most az adómentesség miatt elmarad. Az MNÜA számításai szerint amennyiben megszűnne az üdülési csekkek 40 milliárd forintos forgalma, a büdzsé elesne a vásárolt szolgáltatások után befizetett általános forgalmi adótól, a szolgáltatók nyereségadójától, az idegenforgalmi adótól, valamint azoknak a jövedelmeknek az adó- és járulékterheitől, amelyek a számlaadás miatt váltak láthatóvá – összesen állítólag 12 milliárd forinttól. A Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Róna Iván nem is habozott a HVG-nek tett jóslatával: szerinte az üdülési csekk nem lesz adóköteles.

A szakszervezetek szintén elfogadhatatlannak tartják az üdüléstámogatási szisztéma megváltoztatását, mondván: a csekkrendszert arra a vagyonra építették fel, amely – még a rendszerváltás előtt – a Szakszervezetek Országos Tanácsánál felhalmozódott. Az MNÜA-t 1992-ben hozta létre az Antall-kormány és hat szakszervezeti szövetség. Az egykori SZOT-vagyon maradványai mintegy 8 milliárd forintnyi könyv szerinti értéken ma már a nagyobbrészt Leisztinger Tamás nevéhez kötődő Hunguest Hotels Zrt.-ben vannak, a szállodacég 48 százaléknyi részvénypakettjét pedig az alapítvány 100 százalékos tulajdonában lévő Hunguest Vagyonkezelő Zrt. birtokolja.

Az adóztatás ellen így több érdekcsoport is bevetette – az eddigi tapasztalatok szerint meglehetősen hatékony – lobbistáit. A Nemzeti Turisztikai Bizottság tagjaival március elején személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott, és bár a kormány azóta beterjesztette az adótörvényt, a bizottság elnöke az a szocialista képviselő, Ujhelyi István, akinek érdekérvényesítő képességét a közelmúltban már kamatoztatni tudták a vendéglátósok. A kormány az ő képviselői módosító javaslatát támogatta a jövedéki törvény megváltoztatása során, hogy a vendéglősöknek mégse kelljen mindennap elszámolniuk a kimért italok mennyiségével. A dolgozói érdekképviseletek régi támogatója Kiss Péter kancelláriaminiszter is, aki eddig mindannyiszor sikeresen hárította el például a Volán-társaságok magánosítását, amivel szintén a szakszervezeteknek kedvezett. Márpedig az üdülési alapítvány felett az alapítói jogokat éppen a Miniszterelnöki Hivatal gyakorolja, élén Kiss Péterrel.

Az alapítványi szervezet működtetésében a szakszervezeti vezetők személyükben is érintettek, hiszen közülük kerülnek ki a kuratóriumi tagok. Az elnök és a 11 tag között a legutóbbi közhasznúsági jelentés szerint 2007-ben 30 millió forint tiszteletdíjat osztottak ki. A támogatott üdültetési rendszer fenntartása a Hunguest Hotels másik tulajdonosának, a Leisztinger-féle Arago Zrt.-nek sem lehet ellenére, mert bár a bevitt SZOT-vagyon után a Hunguest Hotels évi 350 millió forint osztalékot és 60 millió forint alapítványi támogatást fizet az MNÜA tulajdonában lévő Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-nek, az üdülési csekkek legnagyobb elfogadóhelye maga a Hunguest Hotels: tavalyi 12 milliárd forintos bevételének több mint tizede csekkes vendégektől származott. A főként szállásadókat és szakszervezeteket tömörítő lobbik tevékenysége azzal a kompromisszummal zárulhat, hogy a szolgáltatások körét ismét megszűrik, kigyomlálva azokat a felhasználási célokat, amelyek csak meglehetősen körmönfont magyarázattal kapcsolhatóak az üdüléshez vagy a dolgozók szociális támogatásához.

SZABÓ YVETTE

Ma is marad a jó idő, 27 fok is lehet

Ma is marad a jó idő, 27 fok is lehet

Elzárást kaptak a kutyákat láncra verő és éheztető állatkínzók

Elzárást kaptak a kutyákat láncra verő és éheztető állatkínzók

Olyan pozíciót kapott a NATO-ban Mesterházy, amilyet magyar politikus még nem

Olyan pozíciót kapott a NATO-ban Mesterházy, amilyet magyar politikus még nem

Hatalmas tömeg vonul a barcelonai tüntetésen

Hatalmas tömeg vonul a barcelonai tüntetésen

Babos párosban is kiesett Moszkvában

Babos párosban is kiesett Moszkvában

Meghalt Kurtág Márta zongoraművész

Meghalt Kurtág Márta zongoraművész