„Az az egy szerencsénk, hogy az öltönyvarrást nehezebben tanulják meg a kínaiak, mint a zokni- vagy a pólókészítést” –...

„Az az egy szerencsénk, hogy az öltönyvarrást nehezebben tanulják meg a kínaiak, mint a zokni- vagy a pólókészítést” – osztotta meg a HVG-vel a Berwin Ruhagyár magyarországi fennmaradásával kapcsolatos reményeit Kaska Zoltán, a vásárosnaményi üzem termelési igazgatója. Csupán az a kérdés, vajon az anyacégnél is így gondolják-e. Az Öltönyház nevű boltjairól ismert egykori Elit Ruhagyár brit tulajdonosa, a leedsi székhelyű Berwin&Berwin Ltd. ugyanis eddig sorra zárta be magyarországi gyártóbázisait: Dunaújvárosból 2006-ban, Várpalotáról 2008 szeptemberében, Nyíregyházáról pedig idén januárban telepítette át a varrást Kínába. Két évvel ezelőtt még hetente 15 ezer öltöny készült a magyarországi gyárakban, manapság mindössze 4 ezer.

A textilipar utolsó hazai mohikánjaként Vásárosnaményban fennmaradt, ám a recesszió miatt szintén veszélybe került Berwin-gyár 570 munkavállalója előtt a napokban mégis felcsillant egy reménysugár: a cég munkahelymegtartó pályázaton 411 millió forintot nyert el ahhoz, hogy a válságban is tovább működhessen. „Későn jött a pályázati lehetőség, a többi gyárat már nem lehetett megmenteni” – mondta Kaska, arra utalva, hogy tavaly a 340 főt foglalkoztató várpalotai üzem bezárása előtt a tulajdonosok próbáltak némi segítséget kicsikarni a magyar kormánytól, ám akkor még hiába.

A pályázaton most elnyert összegből egy éven át kipótolhatná a tulajdonos a dolgozók bérét és járulékait arra az időre, amikor – megrendelés híján – leállítják az üzemet. Az olcsó kínai ruhaimport miatt évek óta nehézségekkel küszködő Berwin utolsó hazai gyártóbázisa a világválság kirobbanása óta már alig jut munkához (termékeinek 99 százalékát Nyugat-Európába exportálja). „Októberig van némi megrendelésünk, utána nagy az üresedés, ezért be kell húznunk a kéziféket” – indokolta a kényszerből megkurtított munkaidőt a HVG-nek Kaska. Emellett az időnkénti leállások miatt némi szabadidőhöz jutott dolgozók átképzéséhez is kértek állami segítséget Vásárosnaményban. Mint Kaska fogalmazott: „ha a későbbiekben esetleg a nagyobb kézimunka-igényű nőiruha-varrásból tudnánk inkább megélni, a váltás ne érje felkészületlenül a varrónőket”. Jelenleg a Vásárosnaményban készített termékek 80 százaléka férfiöltöny, csupán 20 százaléka női blézer.

Az állami mentőöv – amennyiben azt a Berwin elfogadja – nincs ingyen. Cserébe a támogatással kibekkelt egy év után újabb egy évig kötelező az állami segítséggel megtartott munkavállalókat továbbfoglalkoztatni, azaz 2011 tavaszáig nem húzhatnák le a rolót. Nem csoda, hogy az anyacég igencsak megfontolja, éljen-e a felkínált lehetőséggel. Nem sok optimizmusra ad okot, hogy Simon Berwin tulajdonos a HVG megkeresésére szűkszavúan annyit felelt: ebben a pillanatban nem kívánja kommentálni a felkínált segítséget. Várhatóan egy hónapon belül döntik el Leedsben, maradnak-e Magyarországon, vagy továbbállnak. Annyi már biztosra vehető, hogy az utolsónak megmaradt Öltönyházat a budapesti Récsei Center bevásárlóközpontban március végén bezárják.

„Komplett csomagra van szükség, hogy talpra álljon a hazai gyártás, az állami forrás csak az egyik szükséges elem ahhoz, hogy újra piacképesek legyünk” – véli Kaska. Mint mondja, intenzív tárgyalásokat folytatnak a beszállítókkal, továbbá a helyi önkormányzattal például arról, milyen segítséget kaphatnak a bennragadt készletek tárolásának költségeihez, valamint infrastrukturális fejlesztésekhez. Emellett a cég Kaska szerint ígéretes tárgyalásokat kezdett német, olasz és francia vevőjelöltekkel, így van remény újabb megrendelésekre is.

A versenysemlegességet forszírozó EU előtt is meg kell védeni, hogy a Magyarországon kihalófélben lévő könnyűiparban egy cég miért kap csaknem félmilliárd forintos állami támogatást. A kiskapu a foglalkoztatás támogatása: a 411 millió forintból mintegy 358 millió valójában a dolgozókhoz jut bérként és járulékként, a Berwin csak afféle „közvetítő” szerepet lát el. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a munkavállalók támogatásával nem a tényleges munkavégzés költségeihez járul hozzá, hanem a kieső idő miatti keresetcsökkenést kompenzálja. „A cégnek csak addig van költsége, amíg dolgoztat, az állásidőre a pályázati pénzből kapják meg a dolgozók a bérüket” – érzékeltette a HVG-vel a segítség mikéntjét Székely Gabriella, az OFA igazgatója. Magához a céghez közvetlenül csupán 53 millió forint kerül, ez mintegy kétszáz varrónő képzésére fordítható, és bőven belefér az unió úgynevezett de minimis szabályába. E szerint egy vállalkozás által felvett csekély összegű – azaz de minimis – állami támogatás három pénzügyi évben együttesen nem haladhatja meg a 200 ezer eurót.

G. TÓTH ILDA

Magyar gazdaság

Ugyanaz a lemez

Nyár óta a felére esett a magyarországi acéltermelés, és az árak is épp ekkorát zuhantak. Kormányzati segélycsomag viszont az ágazat három cége közül csak a dunaújvárosinak készül.

Megszólalt Orbán a Borkai-videóról: „Beteg dolog”

Megszólalt Orbán a Borkai-videóról: „Beteg dolog”

Tíz éven át csicskáztatta, megnyomorította áldozatát, öt évet kapott

Tíz éven át csicskáztatta, megnyomorította áldozatát, öt évet kapott

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak

Eljött a plakátháború újabb felvonása, Karácsony lehet a táblabíró

Eljött a plakátháború újabb felvonása, Karácsony lehet a táblabíró

Hirtelen kétszer annyian lettek a kisberényi választók, új szavazást kell tartani

Hirtelen kétszer annyian lettek a kisberényi választók, új szavazást kell tartani