A külföldiek zöme olyan munkát végez Magyarországon, amelyre a képzetlen hazai munkanélküliek is alkalmasak lennének, csak épp nem vállalják.

Akaratlanul is közös munkaerőpiacot hozott létre a Kárpát-medencei magyaroknak Budapest. A közép-magyarországi régióban egyes munkakörökben 25-30 százalékra becsülhető a határon túli magyarok aránya, és hasonlóan sok a külföldi állampolgár a Dunántúl északi részén, valamint az Alföldön az alacsony képzettséget igénylő építőipari, mezőgazdasági vagy feldolgozóipari állásokban. Egyebek között ezt állapították meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársai abban a tanulmányban, amelyet a külföldiek, elsősorban a romániaiak magyarországi munkavállalásáról készítettek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából. A liberalizált munkaerőpiacon természetes ez a folyamat, csakhogy eközben tömegével élnek segélyen az ugyancsak alacsony iskolázottságú magyarországiak.

HVG
Az uniós csatlakozás, vagyis 2004 óta fokozatosan megnyíló magyarországi munkaerőpiacon az utóbbi években 50-60 ezer főben stabilizálódott a legálisan itt dolgozó – 80-90 százalékban magyar anyanyelvű – külföldiek száma. Ez az összes munkavállalónak mindössze a másfél százaléka, vagyis szó sincs invázióról. A külföldiek harmada szlovákiai, csaknem ötöde romániai, mintegy 15 százaléka ukrajnai, 5 százaléka pedig szerbiai. Ehhez azonban még hozzájön a feketén foglalkoztatott külföldiek 180-200 ezer fősre becsült tábora. A legális és illegális munkavállalók demográfiai összetétele nagyon hasonló, mintegy kétharmaduk legfeljebb általános iskolát végzett. Így viszont már 150 ezerre tehető azoknak a határon túliaknak a száma, akik kifejezetten alacsony képzettséggel is munkához jutnak.

Bár a válság következtében 2009 első negyedévében már csak 44 ezer külföldi dolgozott legálisan Magyarországon, az agrármunkásokat foglalkoztató dél-alföldi régióban idén sem csökkent a határon túli munkavállalók száma, a Romániából érkezők esetében pedig országosan még nőtt is a bejelentések száma – január és március között 72 százalékkal többen kezdtek el Magyarországon dolgozni, mint 2008 első negyedében. Idehaza eközben a tavalyihoz képest 88 ezer fővel, 412 ezerre nőtt az állástalanok száma, akiknek az egyharmada legfeljebb általános iskolát végzett. Így a munkaügyi hivatalok jelenleg 130-140 ezer képzetlen embert tartanak nyilván az álláskeresők között.

A kutatók által megkérdezett magyarországi cégek ugyanakkor első helyen a munkaerőhiányt nevezték meg, miért foglalkoztatnak külföldieket. A hazai álláskeresőket sokszor ugyanis nem tudják olyan munkára fogni, amilyet a külföldiek elfogadnak. A kecskeméti Bács-Zöldért Zrt. azután fordult az erdélyi munkaerőpiac felé, hogy a munkaügyi központ toborzásán a száz állástalan közül mindössze öten vállalták el a felkínált munkát. A kifogások között szerepelt, hogy csak 6-7 hónapos idénymunkáról van szó, hétvégén is kell dolgozni, és a hűtőház túl messze, 6 kilométerre van a város központjától. Ezt az a felajánlás sem orvosolta – ecsetelte a HVG-nek Gulyás János kereskedelmi igazgató –, hogy kellő számú jelentkező esetén busszal hozzák-viszik őket. Az elsősorban külföldi piacra termelő agrárvállalkozás azóta is évente átlagosan 70-90 külföldit foglalkoztat a 30-40 magyar munkavállaló mellett. Az elektronikai termékeket gyártó japán cég, az Alpine Kft. éveken át hetente két napon tartott toborzást a Pest megyei Biatorbágyon, ám az önként jelentkezők között mindössze fele arányban voltak magyarországi munkavállalók, az 1300 dolgozó másik fele jelenleg is romániai, szerbiai, valamint kisebb részben ukrajnai.

A munkaadók a béreken nem nyernek, a legális foglalkoztatás keretében ugyanannyit, vagyis legalább a 71 ezer 500 forintos minimálbért kell fizetniük a külföldieknek is, mint a helybélieknek. Tény azonban, hogy a határon túliak közül sokaknak még a minimálbér is jóval vonzóbb, mint az otthoni kereset. Ukrajnában a 625 hrivnyás minimálbér 60 euró sincs, a legkisebb szerbiai kereset 130 eurónak, a romániai pedig 142 eurónak felel meg, szemben a magyarországival, amely mostanában 250 eurót ér. A külföldieknek számolniuk kell az utazási és lakhatási költségekkel is, a legtöbb munkavállalót adó Szlovákiában pedig még a minimálbér is magasabb, mint itthon, 295 euró. Így a kereset önmagában nem magyarázza a külföldiek sikerét a magyarországi munkaerőpiacon.

A gond inkább az – állítják a tanulmány szerzői –, hogy a hazai állástalanok körében sokszor csekély a késztetés a legális munkavállalásra, a foglalkoztatás érdekében sem hosszabb utazásra, sem kedvezőtlenebb munkavégzési körülményekre nem hajlandók. Ehhez pedig kapaszkodót találnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben. A jogszabály kimondja, hogy az álláskeresési járadékot csak abban az esetben lehet megvonni, ha „megfelelő munkahelyet” tudnak felajánlani. Márpedig egy munkahely nem csak akkor nem megfelelő, ha az álláskeresőnek magasabb a végzettsége, mint amit a munka jellege megkíván. A felajánlott állásra akkor sem tudják kötelezni a munkanélkülit – magyarázzák a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központban –, ha a munkahely túl messze van a lakóhelytől, vagy a munkavégzés nem folyamatos, hanem például függ az időjárástól (spárgát például csak napfénymentes időben, hajnalban és késő este lehet szedni), vagy éppen 24 órás, folyamatos ottlétet kíván meg egy állattartó telep.

A költségvetés az idén 100 milliárd forintot költ álláskeresési járadékra és segélyre, uniós forrásokból pedig további milliárdok mennek el olyan képzési programokra, amelyek a mobilitás helyett a helyben maradásra ösztönzik az álláskeresőket. A csekély hatékonyságú foglalkoztatási programok helyett az államnak inkább arra kellene megoldást találnia – vonja le a tanulságot Németh Nándor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa –, hogy a hazai munkanélküliek számát apasszák azok az állások, amelyeket a munkáltatók tízezrével kínálnak a határon túli segéd- és betanított munkásoknak.

SZABÓ YVETTE

1956-ról beszél a nemzeti ünnepen a nagy visszatérő Petrasovits Anna

1956-ról beszél a nemzeti ünnepen a nagy visszatérő Petrasovits Anna

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Pikó András üzent a fideszesek mellett kampányoló kerületi lap volt főszerkesztőjének

Pikó András üzent a fideszesek mellett kampányoló kerületi lap volt főszerkesztőjének

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

"Titkosított" címlappal küzd a demokráciáért az ausztrál sajtó

"Titkosított" címlappal küzd a demokráciáért az ausztrál sajtó