A hazai közvélemény nem atomenergia-párti, de sokan mondják magukat meggyőzhetőnek. A villamosenergia-ipar viszont már nagy lendülettel készülődik az új atomerőmű építésére.

Európa-szerte 35 új atomerőműblokk építését tervezik a kormányok, ha minden elképzelés valóra válik a blokkok száma bő egyhatoddal futna fel a maihoz képest. Egyelőre öt országban folyik ilyen beruházás (lásd az ábrát), ám közülük némelyik – például a finnországi – többéves késésben van, és a költségei is magasabbak lesznek a tervezettnél. Pedig a mostanában kínált úgynevezett harmadik generációs reaktorok mellett épp azzal szoktak érvelni – legutóbb a világ legnagyobb gyártói, a francia Areva, az amerikai Westinghouse és az orosz Atomsztrojekszport részvételével tartott siófoki konferencián – , hogy jóval kevesebb alkatrészből lehet összerakni őket, így a kivitelezési idő és a költség csökkenthető. A legújabb, 60 éves élettartamra tervezett (a paksi erőmű az élettartam-hosszabbítással együtt is csak 50 évig működhet), a második generációsaknál biztonságosabb, kevesebb emberi beavatkozást igénylő reaktorok előnyeiről nemcsak az említett, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által szervezett szakmai konferencián esett szó. Gőzerővel folyik a széles közvélemény megdolgozása is, amióta áprilisban elvi egyetértését fejezte ki az Országgyűlés, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. területén új blokkok épüljenek, bár az előkészületek még legalább öt évet vesznek igénybe, és további hét évig tarthat az építkezés.

HVG
„Az állam aligha mondana le többségi tulajdonáról az új erőművet építő társaságban, így célszerű lenne a Magyar Villamos Műveknek fedeznie a beruházási költség több mint felét” – avatta be a finanszírozási elképzelésekbe a HVG-t Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese. A beruházási költség meghatározásához persze el kellene dönteni, mekkora legyen az új erőmű. A villamosenergia-rendszert irányító Mavir Zrt. előrejelzése szerint a 9 ezer megawattos hazai erőműpark elöregedése miatt 2025-re kevesebb mint ötezer megawattnyi marad működőképes, miközben prognosztizálható az áramfogyasztásnak a jelenlegi válságot követő évi 1,5 százalékos növekedése. Az áramimport aránya a 2003. évi 20 százalék körüliről mostanra a felére csökkent, jelezve, hogy döntően önellátásra kell berendezkedni. Az 5-6 ezer megawattos többletigényt új erőmű építésével lehet kielégíteni. A Mavir számításai alapján legfeljebb 2 ezer megawattnyi új atomerőművi kapacitás működhetne teljes kihasználtsággal, miközben bőven maradna hely a megújuló forrásokkal működő erőműveknek is.

Az eredetileg 1760 megawattos, jelenleg már 2 ezer megawatt kapacitással működő paksi telephelyet annak idején úgy tervezték, hogy összesen 3760 megawatthoz elegendő hűtővíz szolgáltatható a Dunából. A működő négy blokk mellé telepíthető új egységek a piacon kínált típusok ismeretében 1000-1600 megawattosak lehetnek, az MVM tanulmánya szerint a nagyobból egyre, a kisebből kettőre lenne szükség – utóbbi esetben hűtőtornyot is kellene építeni. Szakmai becslések szerint ezer megawattonként 3 milliárd euróra tehetők a költségek, összesen tehát legfeljebb 6 milliárd eurós kiadás várható – hacsak az eddigi nemzetközi példákhoz hasonlóan fel nem borul a számítás.

A mellbevágó összeg nem is olyan magas. A GKI Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. legfrissebb tanulmánya szerint ma már ezer megawattnyi szénerőművi kapacitás létesítése is belekerül 2,2-2,5 milliárd euróba, ha a klímakvótákra és a globális felmelegedésre tekintettel szén-dioxid-leválasztást és -elnyeletést is alkalmaznak. Másrészt az atomerőművek építése drága ugyan, a fajlagos, kilowattóránkénti áramköltség mégis ezekben a legolcsóbb. Finn adatok szerint például az ottani négy nukleáris blokk 2005-ben 2,37 eurócentért állított elő egy kilowattórányi áramot, kevesebb mint feleannyiért, mint a fával, a szélenergiával vagy a szénnel működők, és a földgázból megtermelt villamosság is 4,1 centbe került. (Pakson valamivel több mint 10 forintért termelnek egy kilowattórányi áramot, miközben az országos átlag 15-20 forint közötti, a szélturbinás áramot pedig 26 forintért kellett átvennie az MVM-nek, ami már ugyancsak tisztes nyereséget tartalmaz.) A szélenergia meghökkentő drágasága az alacsony éves kihasználtsággal magyarázható, ami az atomerőművek közel 8 ezer órás működésének a harmadát sem éri el. A hasadó fűtőanyagok ára jóval kevésbé ingadozik, mint a hagyományos tüzelőanyagoké, különösen a földgázé, ráadásul a nukleáris erőművek önköltségének legalább a háromnegyede a működtetésre és a tőketerhekre jut, vagyis az önköltségre az üzemanyag ára kevésbé hat. Az energiafüggést az is csökkenti, hogy Paks fűtőelemeit nem csak Oroszországból lehet beszerezni.

Az atomerőművek tizedannyira járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint például a szélgépek, a vízerőművek vagy a bioüzemanyagok. A szén- és az olajerőművek pedig több mint hússzoros, a lignit- és a földgázerőművek több mint harmincszoros kibocsátást produkálnak egységnyi hőtermelésre vetítve – ismertette a részben a Paksi Atomerőmű megrendelésére készült, első hallásra meghökkentő, de a nemzetközi adatokkal összhangban álló kutatási eredményeket május végi sajtótájékoztatóján Őri István, a Green Capital Zrt. vezérigazgatója. Természetesen a szél- vagy a vízturbina nem ereget közvetlenül szén-dioxidot a légkörbe, ám az úgynevezett életútelemzésben az erőművek építéséhez, a fűtőanyagok megtermeléséhez szükséges kibocsátásokat is kiszámítják. Hasonlóképpen jól szerepel az atomerőmű az egészséget veszélyeztető anyagok kibocsátásának számbavételekor.

A fentiekhez hasonló érvekkel megpuhított közvélemény a felmérések szerint mindinkább kész együtt élni az atomenergiával. Az Accenture amerikai tanácsadó multicég kutatórészlege által a világ húsz országában kikérdezett tízezer ember 74 százaléka véli úgy, hogy az atomenergiának komoly szerepet kell kapnia az energiatermelésben. A kínaiak, a japánok és az oroszok kivételével a válaszadók több mint 85 százaléka (de még az erre legkevésbé fogékony Oroszországban is a 72 százaléka) fontosnak tartotta a globális felmelegedéshez hozzájáruló fosszilis tüzelőanyagok felváltását. Azt azonban csak a 39 (Magyarországon a 38) százalékuk gondolta, hogy kizárólag megújulókkal ki lehetne szorítani őket. Bár Magyarországon a megkérdezett 504 fő közül csak minden ötödik helyeselte egyértelműen, hogy az áramtermelésen belül nőjön az atomreaktorok szerepe, további 39 százalékuk azt állította, meggyőzhető lenne ennek szükségességéről, ha a kockázatokkal kapcsolatos kétségeit eloszlatnák. Más összefüggésben viszont – lehet-e az atomenergia a fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentésének eszköze – 41 százalék válaszolt igenlően, ami a 43 százalékos globális átlag közelében van. „A közvéleményt megfelelő, világos információkkal az atomerőművek mellé lehet állítani” – vonta le a felmérés tanulságát a HVG-nek Barát Péter, az Accenture magyarországi energetikai üzletágának vezetője. Elismerte ugyanakkor, hogy egyetlen nukleáris baleset is gyökeresen megváltoztathatja a közvélekedést.

SZABÓ GÁBOR

Agresszíven üvöltöztek a ferencvárosi szavazatszállítók, mikor kérdőre vonták őket

Agresszíven üvöltöztek a ferencvárosi szavazatszállítók, mikor kérdőre vonták őket

Győr, a győztesek nélküli város

Győr, a győztesek nélküli város

Káel Csaba tisztogatásba kezdett

Káel Csaba tisztogatásba kezdett

Kerpel-Fronius: Az ellenzék elvégezte a munkáját

Kerpel-Fronius: Az ellenzék elvégezte a munkáját

Több száz klímavédelmi aktivistát állítottak elő Brüsszelben

Több száz klímavédelmi aktivistát állítottak elő Brüsszelben

Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya

Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya