Nincs még gyógymód arra, miként jöhetnének ki az eddiginél is kevesebb pénzből az egészségügyi intézmények. A második félévben tömeges kórházcsődök fenyegetnek.

„Önök kérték, mi teljesítjük” – mondhatná az egészségügyi miniszter, ha kárörvendő lenne. Székely Tamás azonban csak a tényekre szorítkozott, amikor az első félév gazdálkodási adataival szembesítette a Magyar Kórházszövetség múlt heti rendkívüli közgyűlésére sosem látott nagy számban összegyűlteket. A szakma által régóta bírált – tvk-ként emlegetett – teljesítményvolumen-korlát áprilisi eltörlése az eddigiektől eltérő problémákkal szembesítette a kórházi vezetőket. Eddig, ha az előre meghatározott limiten felül teljesítettek – lényegében több vagy drágább ellátást nyújtottak –, egyetlen forint sem járt érte. Az új rendszer lényege, hogy a kórházak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kifizetett tavalyi teljesítményük ellenértékének 70 százalékát mindenképpen megkapják – ez a második félévben összesen 113 milliárd forint lesz –, a fennmaradó közel 50 milliárdon pedig teljesítményarányosan osztoznak a fekvőbeteg-intézmények. Minél nagyobb lesz tehát az elszámolt teljesítmény, annál kevesebb az egy beteg ellátására jutó, OEP által kifizetett összeg.

HVG
Mivel az áprilisban jelentett kórházi és szakrendelői adatok alapján kiszámolt OEP-járandóságot július elején kapják meg a szolgáltatók, egyelőre nem tudják, milyen összegekkel kalkulálhatnak. A miniszter adatai nem sok jóval biztattak. A 15 legnagyobb túlteljesítő – mindenekelőtt a budapesti, a pécsi és a debreceni orvosegyetemi klinikák, a fővárosi Állami Egészségügyi Központ, a Szent István kórház, a miskolci és a székesfehérvári megyei kórház – az év első felében összesen 4,7 milliárd forinttal növelte meg az OEP-től származó bevételét 2008 azonos időszakához képest, így csökkentve azt az összeget, amelyen a többiek osztozhatnak. Egyébként összességében is nőttek a teljesítmények. Az aktív fekvőbetegek ellátása márciusban közel 10, a járóbeteg-szakellátás minden eddigi rekordot megdöntve majdnem 12 százalékos növekedést mutatott. A miniszter szerint nem lettek hirtelen ennyivel többen betegek, és a felfutás részben az elszámolások, a teljesítmények tudatos felpörgetéséből adódik, a kórházi vezetők szerint viszont a gazdasági válság megnövelte az ellátásra várók számát.

Akármilyen vastagon fog is egyik-másik teljesítménykódolónak a tolla, csak egymás rovására növelhetik részesedésüket a finanszírozásból. A miniszteri matematika lényege pedig az, hogy a kiáramló többletnek meglesz a böjtje. Az első félévben 12 milliárd forinttal több volt az időarányos felhasználás, és további 9,5 milliárd forint a válság miatti költségvetési elvonás, tehát a következő félévben az egészségügyi intézményeknek több mint 20 milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk. A jelenlegi struktúra mellett ez képtelenség – állítják a „terepen” dolgozók –, hiszen a kiadások átlagosan 60 százaléka a bér és járulékai, az energia 10–12 százalékot, a gyógyszerek 8–12, az orvosi eszközök pedig 10 százalékot képviselnek a kiadásokból, a maradékból pedig minden egyéb rezsit kell fedezni. A költségcsökkentésben nincs vagy nem számottevő a tartalék, az az út pedig, hogy a kisebb kórházak továbbküldik a drágán ellátható betegeket a súlyponti, azok meg az országos vagy az egyetemi kórházakba, a kórházszövetségi ülésen elhangzott miniszteri intelem miatt lesz kockázatos. A tárca vezetője OEP-ellenőrzést ígért valamennyi túlteljesítő kórháznak, és azt is vizsgálni fogják, hogy a betegek szakmai indokok miatt kerültek-e oda, avagy el lehetett volna látni őket a lakóhelyük szerint illetékes intézményben is.

További lehetőség, amit Rácz Jenő, a Kórházszövetség soron következő elnöke feszegetett, hogy azokat a kis kórházakat, amelyekben nem tudják meggyógyítani a betegeket, be kell zárni, vagy át kell alakítani krónikus betegek ellátására. Golub Iván, a szövetség korábbi elnöke pedig felmelegítené az egyébként jogszabályban rögzített lehetőséget, hogy az ellátási területen kívülről érkezettek, legalábbis részben, fizessenek a gyógyításért. Eddig sem volt elvi akadálya ezeknek a megoldásoknak, ám a gyakorlati megvalósítását ezernyi érdek keresztezi. Ha azonban az eddig puhának mutatkozott költségvetési korlát valóban keménnyé, átléphetetlenné válik, a kórházfenntartó önkormányzatok kénytelenek lesznek újragondolni, hogyan, milyen átalakítások, például a regionális munkamegosztás megváltoztatása árán tudják megtartani intézményeiket. A Fidesz egészségpolitikusa, Pesti Imre egy sajtótájékoztatón leszögezte, hogy mindenkinek joga van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, amit nem lehet holmi finanszírozási okokra hivatkozva megkurtítani. Az ehhez szükséges pénz előteremtéséhez nem adott útmutatást, követelte viszont a miniszter lemondását.

Nemcsak a pénz-, hanem a szakemberhiány is karcsúsításra készteti az intézményeket. A közelmúltban például azért kellett az állami pénzből felújított, színvonalas elhelyezést nyújtó kalocsai kórház gyermekosztályát bezárni, mert nem tudtak főállású szakorvosokat szerződtetni (lásd Cselédkönyvvásár című írásunkat). A nyugdíjtörvény 2010. január elsejétől hatályba lépő módosítása további csapás az egészségügynek. A változás lényege, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtti – például a korkedvezményes vagy előrehozott – nyugdíjat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. évét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a havi minimálbér 12-szeresét. A Szakdolgozói Kamara felmérése szerint a megkérdezettek 70 százaléka inkább a nyugdíjat választja, hiszen az nem sokkal kevesebb, mint amennyit aktív dolgozóként a fenti korlátok életbelépésével megkereshetnek. Márpedig a kamara becslése szerint legalább négyezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből. Van olyan kórház, ahol 7 műtősnőből 4, 16 röntgenasszisztensből 9 hagyja ott a munkáját január elseje után – derült ki a kamara felméréséből. Míg a rendőrségnél a kormány havi 50 ezer forintos korpótlék bevezetésével próbálja maradásra bírni a korkedvezményes nyugdíjra jogosultakat, az egészségügyben egyelőre senki sem tett ilyen ígéretet.

GÁTI JÚLIA

Magyar gazdaság

Cselédkönyvvásár

Nem az orvosegyetemeknek kedvez a most megjelent kormányrendelet a szakorvosképzés 2010-től bevezetésre kerülő új...

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

A Zeneakadémián tart beszédet Orbán Viktor október 23-án

A Zeneakadémián tart beszédet Orbán Viktor október 23-án

Összeházasodott Napóleon és az utolsó magyar király leszármazottja

Összeházasodott Napóleon és az utolsó magyar király leszármazottja

Vasúti munkagéppel ütközött, a helyszínen életét vesztette

Vasúti munkagéppel ütközött, a helyszínen életét vesztette

Hatmillió forintot és majd egy kiló füvet találtak egy dílernél

Hatmillió forintot és majd egy kiló füvet találtak egy dílernél

Orvosi vényekkel visszaélés miatt ítéltek el egy orvosasszisztenst Pécsen

Orvosi vényekkel visszaélés miatt ítéltek el egy orvosasszisztenst Pécsen